Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)

1953-12-31 / 53. szám

101Q a OUR FOURTIETH ANNIVERSARY YEAR a 1QK0 X íz X O rT Negyvenedik Jubileumi Évünk______ 1.00*3 YEAR 40. ÉVFOLYAM NO. 53. SZÁM. TRENTON, N. J.. 1953. DECEMBER 31. AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG ÜZENI: Békesség, összetartás és re­mény a karácsonyi ünnepkör lé­nyege. Az emberi élet viharai­ban és gondjai közt felzaklatott embermilliók a Szeretet csodá­ját várják a karácsonytól s ez a várakozás teszi a karácsonyt minden más ünnepnél szebbé. Szövetségünk híradásait olvasó amerikai magyar honfitársaink­nak az Amerikai Magyar Szö­vetség igazgatósága és központi tisztviselői e helyen kívánnak békességet, összetartást és re­ménységet hozó Boldog Kará­­csnyi Ünnepeket és Uj évet. Az Amerikai Magyar Szövet­ség szervezeti iránya, szolgálati lényege és képviseleti munkájá­nak a tartalma a békesség, ösz­­szetartás és yemény keresésé­ben jut legteljesebb kifejezésre. Ez az a hármas cél, amelyért a Szövetséget 46 évvel ezelőtt megszervezte és azóta is fenn­tartja az amerikai magyarság. Ez az a hármas oszlop, amelyen ma is nyugszik a Szövetség munkaköre. E nélkül a hármas cél nélkül nincs és nem lehet jö­vője. 1. Békességet keres és szolgál az Amerikai Magyar Szövetség, mert a békesség épit és erősít. Mindenkivél együtt dolgozik te­hát, aki Amerika belső erejét s a világ békességét igyekszik szolgálni, de senkivel sem vál­lal közösséget, aki szüklátkörrel, bűnbak-kereséssel és az egye­netlenség tüzcsóvájával égeti, rombolja az amerikai magyar­ság sorait. Hisszük és éppen e­­zért minden lehetőt megteszünk azért, hogy az Amerikában élő, itt régebben megtelepedett és uj hazát talált amerikai magyar­ság tagjai és szervezetei ne a múlt hibának szegét verjék egy­más körme alá, hanem az egy­mással és egymásért élő testvér békességével találjanak egymás­ra. 1 “Másodszor menekültem Magyarországról a kommu­nizmus elől” — írja egy ma­gát “Szabó Mihály”-nak ne­vező Detroit-ból az irodánkba küldött levélben — “. . . elő­ször 1919-ben amikor Kun Béláék s most, amikor Ráko­­siék kerültek uralomra . . . Nagyon meglepett és szomo­rúan olvastam, hogy önök meghívták azokat a gyilkoso­kat, a Rkáosiék gazembereit, a washingtoni gyűlésre . . . Szégyen és gyalázat, hogy Ö- nök ilyen emberekkel paktál­­nak ... Nem igaz az, ami Ma­guk hirdetnek az újságban, mert a magyar nép sohasem fogja magukat elismerni, a­­kik eladták az országot a kommunistáknak ... Én és sok uj-amerikás társam ol­vassuk ugyan az újságjaikat, . hogy lássuk miket hazudnak, mert kiváncsiak vagyunk, hogy hogyan bolonditanak meg sok uj amerikást, de mi nem hiszünk többet belőle...” Példaként idéztük a fenti le­vél-kivonatot annak a bizonysá­gára, hogy a háborgó, félreveze­tett és tényekkel ismeretlen lel­kűiét az, amely rombol, nyugta­lanít és másokat is felzaklat. Mennyivel többet jelent az az é­­pitő lelkűiét, amikor ugyancsak Detroit-ból azt Írja az egyik lel­kész az AMSz irodájába: “... Kérünk 300 aláíráshoz szűk séges kérvény-iveket. Gyülekezetünk minden tagja alá fogja írni azt a kérvényt, amelyben az Amerikai Ma­gyar Szövetség is tiltakozik Eisenhower Elnöknél az ellen, hogy kommunista Kínát tag­jául vegye fel az Egyesült Nemzetek szervezete . . .” A karácsonyi békesség építő szellemével kívánjuk, hogy az Amerikai Magyar Szövetség or­szágos szervezetébe tömörült a­­merikai magyar honfitársaink a jócselekedet és szolgálat békés lelkületével egyjitt minden ma­gyar központban. 2. összetartás az egyetlen erő­forrása bármely országos szer­vezetnek. E nélkül a legszebb célok se volósithatók meg. Az amerikai magyarság többsége józan, nyugodt és komoly embe­rekből van összetéve. Régen túl van már azon az amerikai ma­gyarság, hogy saját soraiban lenézett és megvetett “parasz­tot”; irigyelt és gyűlölt “ura­kat”; címeres és előjogos “ne­meseket”; a népbőrén élősködő “zsidókat”; tányérsapkás turul­tollas “honify”-akat; más nem­zetiségű embertársaiban pedig “bocskoros oláht,” vagy “ron­gyos tótot” lásson ... Az ameri­kai polgárrá lett öntudatos, sza­bad és nemeslelkü magyart nem lehet többé felekezeti irigység­gel, társadalmi választó falak­kal, “názi” és “kommunista” vá­dakkal egymástól elválasztani. Nem érdekli őt a szüklákörü “magyar politikai pártharc,” mert nem is érti azt. Volt hazája sorsát, mint a megszépült gyer­mek emlékezet, mindig szivén viseli. Oda többé vissza menni nem akar ugyan, de volt nemzete fiainak a jobblétéért minden ál­dozatra és szolgálatra képes. Ezzel a lelkülettel sietett segít­ségére a háború áldozatainak, ezzel a testvér-szeretettel nyúlt óceánon túlra a menekültekért s ezzel a segítő szándékkal tart­ja fent az Amerikai Magyar Szövetséget, amelyen át valami­lyen formában egy uj, békés, szabad és boldog Magyarország felépítésére törekszik . . . Ezzel a céllal keresi és várja szerve­zetébe mindazokat, akik hason­lóan igyekeznek az összetartás­ra s fordul el mindazoktól, akik parányi erőnket is ezer felé a­­karják szaggatni. Ennek a megtisztult fogalom­nak a jegyében kiváltjuk az A- merikai Magyar Szövetség tag­jainak és szervezeteinek az ösz­­szetartás erejét és áldását. Doroginak hívták... Szülőföldjén ezt a nevet min­denki helyesen irta le és mondta ki, de hogy itt is könnyebb le­gyen megjegyezni, néhány évyel ezelőtt, elhatározta, hogy meg­változtatja nevét Davisre. Arról azonban teljesen megfeledke­zett, hogy társadalombiztosítási igazolványát is, (Social Securii­­ty Card) átírassa uj nevére. Még súlyosbította ezt a mulasz­tást azzal, hogy miután önálló üzlethez kezdett, márciusban, mikor adóvallomási ivét kiállí­totta, elfelejtette ráírni tagsági jegyének számát. A társadalombiztosítási hiva­talban idővel valószínűleg észre fogják venni, hogy John Davis azonos John Dorogival. Számlá­ját is megtalálják majd a körül­belül félmillió többi Davisé kö­zött. De ha véletlenül a hivatal mégsem tudja pontosan megál­lapítani, hogy a sokezer hasonló nevű egyén számlája közül tu­lajdonképen melyikre Írja jóvá a fizetéseket, akkor John Dorogi könnyen elveszítheti egy részét a járandéságoknak, melyekre a “social security” révén igényt tarthat. Ha< utólag sikerül is a mulasztást pótolni, az utánjárás rengeteg időt és költséget okoz­hat neki. Ha valaki megváltoztatta ne­vét, kérjen a társadolm-biztosi­­tó hivatalban uj tagsági jegyet, melyen az uj neve a régi számá­val együtt szerepeljen. A társa-' dalom-biztositó hivatal itteni ve­zetője felhívja figyelmünket arra is, hogy legyünk mindig biztosak abban, hogy nevünk és “social security” számunk rajta legyen a fizetésünkről szóló be­jelentéseken, mert azok alapján számítják ki később a nyugdi­jat, vagy halál esetén a hátra­maradottaknak kifizetendő se­gélyt. Ha valaki alkalmazásban van, munkaadója utján azonnal jelentse be nevét és “social secu­rity” számá pontosan úgy, a­­hogy az a hivatalnál nyilván van tartva. Ha a maga gazdája, ne mulassza el gondosan lemásolni tagsági jegyének számát az adó­­bevallási ivre, melyet egyszer egy évben kiállít az adóhivatal részére. Sohasem lehetünk bizto­sak benne, hogy a mi számlánkat ismerik el a mi fizetésünkkel, ha nem tüntetjük fel helyesen ne­vünket és tagsági igazolvá­nyunk számát. A kilenc számjegyből álló tag­sági igazolványunk száma merő­ben különbözik a többi igazolvá­nyok számától. A társadalom biztositó hivatal (Folyt, a 4-ik oldalon) V isszaemlékezés negyven esztendő távolába... Irta: ZÁMBORY SÁNDOR, a “Függetlenség” alapítója 3. Remény nélkül se az egyén­nek, se a nemzetnek nincs hol­napja. Kommunista elnyomás a­­latt élő, tengerentúli magyarok milliói évek óta remélik, hogy e­­lőbb utóbb szabaddá lesznek. E- zért tűrik a munkatáborokat, ki­lakoltatásokat, otthonaik szét­törését, családjaik pusztulását. Remény nélkül már régen meg­adták volna magukat a látszólag kikerülhetetlen sorsnak, a kom­munista hóhérok erőszakának... ,Mi, Szabad-Amerika magyarsá­ga, velük érző szívvel nemcsak reméljük a várt feltámadást, hanem annak előkészítésén meg­győződéssel is hathatósan dolgo­zunk. Szövetségünk ezt a re­ménységet nem fellengzős haza­fias szólamokra, hanem cseleke­detekre valtva arra igyekszik, hogy (1) a magyar nemzet ü­­gyének Amerikában mennél több tekintélyes barátot szerez­zen; (2) más nemzetiségű veze­tőkkel a “jó szomszéd” együtt­élését törekszik biztosítani az el­jövendő ‘h'olnapra” s (3) min­denek fölött pedig volt hazánk népének a szivében igyekszik ébren tartani a feltámadáshoz /űzött jogos reményt. Szövetsé­günknek ebben a határozott irá­nyú szolgálatában nincs helye külföldről importált politikai elvek és érdekek kiszolgálására s politikai szerencse lovagok e­­gyéni tömjénezésére. De mind­annak, helye van ebben a szolgá­latban, ami az Amerikai Alkot­mány szellemével megegyezik, amely a világnemzeteinek a sza­badságát és emberi jogait épen olyan féltékenyen akarja meg­védelmezni, amilyen öntudato­san a saját jogait biztosítja. ŐFELSÉGE MAGÁNTITKÁRA . . . 1914 nyarának elején, amikor az amerikai magyarság Károlyi Mihály gróffal* 1 volt elfoglalva, a trentoni Függetlenség szerkesz­tőségébe, — amely szemléltető­­bizonyitotta, hogy az 1914-es pá­­nikb an igen nagy úrrá avan­zsált Dollár ott nagyon ritka vendég, — mosolyogva beállított egy hallatlan elegánciával öltö­zött fiatalember ... És én nem akartam hinni a szemeimnek, hogy aki előttem áll, az lovag Dr. Steer Gida, őfelsége I. Ferenc József magyar, király és osztrák császár első magántitkára (aki előtt őfelsége kegyét kereső nagy urak hajlongtak, a régen eltemetett és talán soha fel nem támadó monarchia volt urai . . . és aki minden reggel pontosan 6 órakor feszes vigyázzban refe­rált felséges u. inak . . .). Ahogy néz® t az én volt isko­latársamat, el mbe szalad egy csőmé idecsusz itt magyar nagy­ság . . . Látom az öreg Dun­­gyerszkit, a bs skai nábobot, aki egy pár tize -ei hold bácskai föl­det elciványo' >tt « most abból él, hogy a new yorki cigányban­da után hordozza a cimbalmot. Aztán egy Soós nevű magáról el­felejtkezett kúriai biró, aki a harcos Kovács McKeesport-i plébánosnál lengyeleskedik (a­­mikor az első és legnagyobb Ka­­tolkius Ligát megszervező plé­bános elhunyt, az öreg bírót a városon kívül, egy dülledező paj­tában megfagyva találták). — Egy kis new yorki vendéglőben pincéreskedik az akkori volt honvédelmi miniszter, volt hu­szárkapitány fia . . . Dr. Nessi Pál képviselő, a “Gotterhalte” hőse kölcsönkből nyomorog . . . A közkedvelt Boulevardban Herz manager ur már csak kapi­tánytól felfelé ad tányérmosoga­tó állást, mert a hadnagyi és fő­hadnagyi státus már betelt . . . Ezek után mondom az uj jöve­vénynek : — Gidám! Kossuth Lajoson kívül te vagy a legnagyobb ur, aki Amerikába csúszott! 1914-ben a gazdasági viszo­nyok Amerikában meglehetősen a fagypont alatt állottak. A dol­lárjaikat ma esztelenül dobáló Broadway-tömegek helyett 14- ben tizszerte nagyobb tömegek tolongtak a Times Squaren in­gyen-levest osztogató konyha körül... A féléves Függetlenség annyit nyújtott, hogy megboldo­gult Gerenday nyomdászommal napokon át szalonnán éltünk és azt is csak úgy, mert az egyik trentoni bucserosnak a könyve­lését csináltam . . . Egyszóval: nem voltak paradicsomi állapo­tok! Azonban az én Gidám vidá­man vette tudomásul, hogy szo­bával, ággyal és szalonnás me­nüvel szolgálhatok addig is, a­­mig “majd csak kerül valami jobb” . .. Közben szól a telefon. Sjimko Father, a bethlehemi katolikus magyarok kedves papja hivott egy kis barátságos “magyar bib­lia-olvasásra.” — Viszek vendéget is — mon­dom a Fathernek, — egy kitűnő zongora és organa-müvészt, ta­lán lehetne belőle kántort csinál­ni .. . így lett lovag Dr. Steer Guido a bethlehemi egyházköz­ség kántora. Ahogy odakerült, meghalt egy bizonyos Özv. Hudák Mária. Szegény öreg asszony kapott o­­lyan kántoros temetést, ami­lyent Bethlehemben még nem láttak! Mert a kántor uram ki­öltözött cilinderbe, fekete zsa­kettbe, csikós nadrágba és fehér kamáslival borított lakkcipőbe és — monoklisan “circum-dede­­rozott” ... Amikor megnyílt a Transat­lantic Trust Co., Pirnitzer el­nök Steer Gidát maga mellé vet­te titkárnak. Már minden jól lett volna, ami Gidát illeti, ami­kor egy szép napon a szövetségi kormány emberei bezárták a bankot és a tisztviselőket, elnök­től lefelé, mint kémgyanus, el­lenséges idegeneket, őrizetbe vették. A bank, állítólag, a né­met kémhálózatto finanszírozta. Steer Gida a Mercer-megyei börtönbe került Trentonba. On­nan irt, hogy látogassam meg és vigyek neki Mecca-cigarettát és olvasnivalókat.. Az én barátom azonban nem tudta, hogy mint kémgyanus, a szövetségi kor­mány foglya és mint ilyen: “lég­mentesen” lett elzárva. Még a feleségét sem engedték hozzá . . . Egy szép napon az irodámba beállított egy mags, szikár em­ber, — amolyan Connan Doyle kreálta Sherlock Holmes-alak — szükrehunyoritott, szúrós sze­mekkel és szótlanul az asztalom­ra dobta a névjegyét. Eltalál­tam, hogy detektív a jövevény, még pedig az Intelligence Bu­reau philadelphiai körzetének a főnöke. Mielőtt megkérdezhet­tem volna, hogy milyen szeren­csének köszönhetem a nagy ur látogatását, rámbölbölve kér­dezte : — Do you know Mr. Stir? Tagadólag ráztam a fejemet, amire az én Sherlockom felug­rott a székről és vérvörös arccal reám bömbölte, hogy hazudok... Erre én is felálltam s szó nélkül az ajtót kinyitva a nagy urat ki­felé parancsoltam . . . Félóra múlva jött értem a U. S. Marshall egy elfogató pa­ranccsal és csak azért nem tette reám a karpereceket, mert visz­­szaemlékezett arra, hogy két hét előtt alaposan beboroztunk e­­gyütt ... A szövetségi ügyészsé­gen azután kiderült, hogy akit a főnök ur Stirnek nevezett, az* nem más, mint az én Steer Gida barátom... — No hát ez igen jó! — mondja a főnök és azzal hozzám jött és semmivel sem kért keve­sebbet, mint hogy én Gidától tudjam meg, hogy a felesége mi­ért utazott háromszor Európá­ba, ki és miért fizette az útikölt­ségét, stb. . . . Erre én, a világ legtermésze­tesebb hangj án megmondtam neki, hogy én lapszerkesztő va­gyok és nem detektív és nem va­gyok hajlandó a gyermekkori pajtásságot kémszolgálatra be­váltani, még akkor sem, ha nyomban fel is akasztanak... Steer Gida a háború végéig egy koncentrációs táborban volt őrizetben. Ott ismerkedett meg Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Az Egyesült Nemzetek és a béke előmozdítása IRTA: HENRY CABOT LODGE, JR. nagykövet, az Egyesült Államok képviselője az Egyesült Nemzetek szervezetében. Az Egyesült Nemzetek intéz­ménye még csak nyolc éve áll fenn. E rövid idő alatt is igye­kezett a bék eügyét az egész vi­lágon előmozdítani. Ez idő alatt viszont az emberiség megtanul­ta, hogy mi az Egyesült Nemze­tek és mi nem. Az Egyesült Nemzetek az az intézmény, amely betletekintést nyújt abba, mit müveinek a kommunisták szavakkal és néha tettekkel is. Nélküle sokkal ke­vesebbet láthatnánk. Az Egyesült Nemzetek az az intézmény, amelynek révén az amerikai nép ellenőrizheti, mit végeznek tisztviselői a hideg há­borúban és hibáikat helyreiga­zíthatja. Az Egyesült Nemzetek az az intézmény, amelyen keresztül kérdéseinkre hivatalos választ kaphatunk azonnal a világ bár­mely részéből, amire különben esetleg hetekig kellene várakoz­nunk. Az Egyesült Nemzetek a vi­lág legnagyobb hangszórója, a központ, mely körül a világ köz-Erős vár a mi Istenünk... JÓZSEF ATTILA FORDÍTÁSA 1. Erős vár a mi Istenünk, Kemény vasunk és vértünk, ínségben együtt van velünk, Megvált és harcol értünk. Kél az ősi rossz, Bajvető gonosz, Csel vad fegyvere, Erőszak ővele. A földön ő az első. 2. önön erőnk csak délibáb És bizony esnénk esten. De harcba küldte Egy Fiát Értünk maga az Isten. Kérded-é, ki az ? Jézus, az igaz! Sok had, Egy a fő, Nincs Isten más csak ő, Krisztus a Győzedelmes. 3. S ha földön ördög nyüzsgene És elnyelni akarna, Meg nem riadnánk — ellene Győz hitünk diadalma. A világi ut Tombolhat vadul, Semmit sem tehet, ö megitéltetett. Megrendül egy szavunkra. 4. Él, áll az Ige igazul, Akárki vesse-hányja. Táborainkra száll az Ur Szentlelke, adománya. Jóhir, nő, család, Jószág, test, világ Veszhet, vihetik Veszendő kincseik’, — Miénk marad az ország. egy patersoni német selyemgyá­rossal, aki havi $500-ral titkár­jának nevezte ki. ... A kíméletlen Kaszás akkor ragadta magához Ferenc Jóska volt titkárát, amikor már gon­datlan úri életet élhetett . . véleménye kikirisztályosodik. Ne feledjük el, hogy a közvéle­ménynek robbantó ereje is lehet — minden vasfüggöny ellenére is. Az Egyesült Nemzetek az a hely, ahol a szabad világ népei csatlakozhatnak egymáshoz. E- lőbb vagy utóbb emgtörtönhe­­tik, hogy a kommunisták olyan kijelentéseket tesznek, hogy a szabad népek valamennyien ösz­­szefognak ellenük. Az Egyesült Nemzetek az a hely, ahol a világ öászes orszá­gainak képviselői minden szer­tartásosság nélkül találkozhat­nak egymással és vitáikat el­dönthetik. Az Egyegsült Nemzetek az a hely, ahol szövetségeseket sze­reztünk. Az Egyesült Nemzetek az a hely ahol a képmutatás könnyen leleplezhető. Az Egyesült Nemzetek az a hely, ahol a régi amerikai elv bevált, mely szerint a különböző vélemények összeegyeztetésében több bölcseség van, mint a leg­okosabb ember elszigetelt nyi­latkozatában. Az Egyesült Nemzetek az a hely, ahol nehéz az embereket egymás ellen uszítani, hogy az­tán uralkodjunk fölöttünk. A ta­nácskozások az egész világ ellen­őrzése mellett folynak le. Az Egyesült Nemzetek az az intézmény, amely a Kremlnek nagy gondot okoz. Nem uralkod­­hatik felette, nem boríthatja fel az asztalt és nem meri otthagy­ni. Lássuk most azt, hogy mit nem tehet az Egyesült Nemze­tek intézménye? Az Egyesült Nemzetek nem pusztíthatja el az Egyesült Ál­lamok hatalmát. Minden részt­vevő nemzet független a többi­től. Az Egyesült Nemzetek intéz­ménye nem lehet kommunista kémek fészke, mert hiszen nincs ott miután kémkedni. Az oro­szok még csak be sem töltötték azokat az állásokat, amihez jo­guk lett volna. Az Egyseült Nemzetek intéz­ménye nincs az orosz szovjet vág ykommunisták vezetése a­­latt. Ritka kivétel az olyan nap, amikor 60 szavazatból 5 «támo­gatja a kommunista álláspontot. Az Egyegsült Nemzetek semmi­féle csatatérre sem küldheti az amerikai fiukat. Ezt csak Ame­rikának van joga megtenni. Kü­lönben is Amerikának jogában áll vétót emelni minden olyan határozat ellen, amely a fegyve­res erőre vonatkozik. Az Egyesült Nemzetek nem tökéletes intézmény, kezdetle­ges, fejlődő állapotban van még csak, de nélküle a háború elke­rülhetetlen lett volna. A béke, vagy a háború kérdé­se azon dől el, hogy mit tartanak az emberek helyesnek és igazsá­gosnak. Ka az Egyesült Nemze­tekbe vetett bizalmunkat hang­súlyozzuk külföldi rokonainkhoz és barátainkhoz Írott leveleink­ben, hozzájárulunk az Egyesült Nemzetek végső céljának meg­valósításához: a jövő nemzedé­keket a háború átkától megóvni. Common Council HA Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁ Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐI

Next

/
Oldalképek
Tartalom