Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)

1953-02-12 / 7. szám

1913 ★ OUR FOURTIETH ANNIVERSARY YEAR Negyvenedik Jubileumi Évünk ★ 1953 Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 40. ÉVFOLYAM NO. 7. SZÁM. TRENTON, N. J., 1953. FEBRUÁR 12. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Nem könnyű feladat a nyu­gati szövetségesek közölt egységet teremteni Eisenhowernek azon intéz­kedését követő izgalom, hogy Formosa sziget körüli vizeken levő amerikai flotta ezentúl már nem fogja megakadá­lyozni Chiang Kay-shek csa­patait abban, hogy támadást intézhessenek a szárazföldi kínai kommunista hadsereg ellen, — már nagyrészt le­csendesedett. Bár a Kongresz­­szus tagjai közül is többen fe­jezték ki nyíltan aggodalmu­kat az esetleges következmé­nyek miatt, európai szövetsé­geseinknek egy részének ért­hető nyugtalanságot okozott Eisenhowernek elhatározása. Még Anthony Eden, a nyu­godtságáról ismert angol kül­ügyminiszter is szokatlanul é­­les hangon kritizálta az ame­rikai külpolitika “eltévelyedé­sét,” amitől sem katonai, sem politikai előnyöket nem vár. Azonban mivel ebben a kri­tikus időben két legtehetsége­sebbnek tekinthető külpoli­­tikusunk, John Foster Dulles külügyminiszter Harold Stas­­sen védelmi igazgatónkkal e­­gyütt éppen Európában tar­tózkodott, hogy ottani szövet­ségeseinket erősebb kooperá­cióra késztessék, Eisenhower­nek fontos diplomáciai sakk­­huzása lélektanilag igen ügye­sen lett előkészítve és a legal­kalmasabb időben lett megté­­ve. Angliában az amerikai diplomaták tényleg meglepő gyorsan hidaltak át a külpoli­tikai nehézségeket. A legnehe­zebb volt a helyzet Francia­­országban és az ottani nehéz­ségek kihatással voltak a bel­gák álláspontjának kialaku­lására is,* 1 amennyiben a belga államférfiak a kooperációju­kat Franciaország és az Egye­sült Államok közötti, együtt­működés mértékétől tették függővé. Franciaország feltételekhez köti kooperálását A franciáknak elég sok ba­juk van a fennhatóságuk alatt álló, de Franciaországtól el­szakadni akaró tengerentúli országok népeivel. Ezeket az országokat eredetileg gyar­matoknak neveztek, azonban ez a forgalom ma már nem­csak névleg tekinthető el­avultnak, de a tényleges álla­pot sem olyan, hogy azt a régi gyarmati poltikával továbbra is ■ kormányozni lehetne. Könnyű elképzelni, hogy Franciaországnak, mily gon­dot okoznak a tengerentúli te­rületeinek megtartása, ha tudjuk, hogy az 1953-as költ­­séknek amerikai pénzre átszá­mítva mintegy 10 ezer 700 Lincoln Ábrahám millió dollárt kitevő összegé­ből több mint 30%-ot katonai célokra forditanak, anélkül, hogy ebből a rengeteg pénzből számottevő részt az anyaor­szág védelmére használnának fel. Franciaországnak jelenleg komoly gondot az Indo-Kiná­­ban folyó harcok okoznak és igy természetszerűleg a fran­cia diplomatákat jobban iz­gatja az ottani helyzet, mint az egyelőre hamu alatt pa­rázsként. izzó, de bármikor könnyen birobbanható euró­pai bonyodalom. Bidault francia külügyminiszter meg­bízhatónak látszó hírek sze­rint csak abban az esetben hajlandó egy szövetséges eu­rópai hadsereg megszervezé­sében teljes erővel közremű­ködni, ha biztosítják neki azt a jogot, hogy a francia diví­ziókat időlegesen visszavon­hassa ebből a hadseregből, ha azokra a tengerentúli terüle­tek megvédése érdekében szükség lenne, továbbá, ha a francia katonatiszteket fel­­váltvá osztanák be úgy az eu­rópai hadseregbe, mint a ten­gerentúli francia haderőkbe, s ugyanakkor ez utóbbiaknak szállítandó hadianyagok el­lenőrzését kivonnák az egye­sült hadvezetőség hatásköre alól. Vagyis Franciaország szabad kezet akar kapni saját nemzeti hadseregének mikén­ti felhasználása tekintetében, ami francia szempontból ért­hető is, azonban a fenti kikö­tések feltétlenül gyöngítenék az egyesült európai védszövet­­ség erejét. Kina blokádjának követ­kezményei Ugyanis Indo-Kinában és Dél-Kelet Ázsiában a kommu­nizmus valósággal egy máso­dik frontot nyitott a szabad világ demokráciái ellen és hogy ez milyen hatásos, azt mi magunk is sajnálattal ta­pasztalhatjuk Koreában. U- gyanekkor ezt az ázsiai máso­dik frontot a nyugat-európai hadsereg megszervzesének e­­gyik legnagyobb akadályául kell tekintenünk. Különben az ázsiai helyzet nemcsak a fran­ciákat nyugtalanítja, de az angolok is hasonlóképen é­­reznek, mert a feltartózhatat­­,|anul hanyatló angol biroda­lom még megmaradt egyik ér­tékes bástyája, Hong-Kong is valószínűleg gyorsan elvesz­ne, ha a kommunista Kínával a nyugati demokráciák nyílt háborúba keverednének. A vi­lág helyzetének jelenlegi ál­lása szerint ennek az eshető­ségnek bekövetkezésével ko­molyan számolnunk kell. Erre mutat az az egyelőre még eddig meg nem erősített hir is, hogy az Egyesült v Államok rövidesen kérni fog­ja az Egyesült Nemzetek bele­egyezését a kínai szárazföld teljes blokádirozásához. Mi­vel az óriási kiterjedésű Kí­nának sem elegendő vasúti vonala, sem elegendő ország­­utja nincsen, úgy a hadi, mint a polgári szükségletek szállí­tását partmenti hajózással (Folyt, a 4-ik oldalon) Amikor Lincoln Ábrahámot, akit 1860-ban választottak meg az Egyesült Államok tizenhato­dik elnökévé, beiktatták a hiva­talába, már 11 déli állam kivált az unióból és a Confederate States of America-t alakította meg. 1861. tavaszán kitört a polgárháború is és az uj elnök legfőbb és legelső feladata az unió megmentése lett — még akkor is, ha a rabszolgaság in­tézményét egyelőre fenn kellene tartani, ott ahol azt a törvények megengedték. De már 1862-ben belátta, hogy legközelebbi fel­adata a rabszolgaság eltörlése lesz. Az ő vezérlete alatt, mind­két feladatot sikeresen oldotta meg a nemzet s ezért méltán ne­vezik Lincoln Ábrahámot nem­csak az unió megmentőjének, hanem a nagy felszabadító­nak is. Amikor Lincoln a legnagyobb nemzeti veszély idején, kilépett az ismeretlenségből, hogy az el­nöki pzéket elfoglalja, még csak olyan rövid politikai múltja volt, hogy a republikánusok jelölő bizottságának joggal mondhat­ta : “Senkisem ismer engem Illi­nois határán túl!” Időbe került, rnig belenőtt hiyatala kereteibe, de azután túlnőtt azokon, hogy a történelem legnagyobbjai közé lépjen elő. Élő tanúbizonysága lett, hogy “ez a nemzet annak a gondolatnak jegyében született, hogy minden embert egyenlőnek teremtettek.” Lincoln nemcsak szónokolt, hanem igaz meggyőződéssel hitt is abban, amit mondott. Egysze­rű szavakban beszélt 1864-ben az ohioi ezred tűzkeresztségen keresztülesett legénységéhez: “Nagyon kérem, mindig gondol­janak arra, hogy most véletlenül én foglalom el a Fehér Házat, de élő tanúbizonysága vagyok an­nak, hogy én utánam bármelyi­­köjüknek a fia foglalhatja el, a­­hogy az én apám fiának is sike­rült.’’ Ezt mondotta az Egyesült Ál- i lamok elnöke, aki előzőleg föld­Felmegy a csomag­­porto A postai csomagszállitás di­ját 35(1-kai akarja emeltetni a postaügyi miniszter. Ily módon évi 130 millió bevétel-többlethez jutna a posta. (Ha ezt az össze­get a naponta többszöri levélki­hordás visszaállítására fordíta­nák, nem is bánnánk a csomag­­szállitási dijak emelését! . . .) míves, folyami hajós, favágó, kereskedősegéd és postás is volt. Amikor Lincoln igy beszélt az ohioiakhoz, a ! hadi szerencse már véglegesen az északiakhoz szegődött; a rabszolgák felsza­badultak. Lincoln tekintélye te­tőpontján állott, politikailag, erkölcsileg, szellemileg. És épen ekkor hangsúlyozta, hogy mi­lyen közel áll a; néphez, amelyet szeret és nagyrgbecsül. Ez a fő­­oka annak, hogy az amerikai nép talán minden nemzeti hősénél is jobban tiszteli Lincoln Ábrahám emlékét . . . Dr. Takaró nyuga­lomba megy... I --------­A New York-i 69-ik utcai re­formátus egyház lelkésze, Dr. Takaró Géza köriratban közölte híveivel, hogy nyugalomba óhajt menni. Utódjáról az egyház a febr. 8-án tartandó választások során fog gondoskodni. (Jólér­tesült informátorunk szerint az uj lelkész Nt. Kovács Imre volt phoenixvillei lelkész lesz, aki kiváló szónoki képességeivel a­­merikai körökben is nagy elis­merést szerzett). Dr. Takaró neve néhány évvel ezelőtt azzal az úgynevezett “Takaró-üggyel” kapcsolatban járta be a magyar sajtót, ame­lyikben ő a kommunistákkal va­ló túlságos barátkozás vádjával állott felettes egyházi hatósága előtt. Végül a legfelsőbb fórum, a zsinati bíróság felmentette, a­­mire azután Dr. Takaró, gyüle­kezetével együtt kilépett a Ma­gyar Egyházkerületből. (Köz­ben pedig maga Dr. Takaró is közvetlen módon jött rá arra, hogy a vörösekkel nem lehet még felszínesen sem ‘jóba lenni’; feleségét egyszerűen nem enged­ték be Magyarországra ... És azóta Dr. Takaró neve mint ke­vesebbszer szerepelt már a bal­oldali sajtó hasábjain s egyházi hírei és cikkei is mind gyéreb- 1 bén j elénfék ézékfféft *a Já-I pókban . . . “Sic transit gloria I mundi . . .”) Bankett Orosz Lili tiszteletére most szombaton a Magyar Házban Most szombaton, február 14-én este fényes bankett keretében fogja ünnepelni a trentoni magyarság Orosz Lili ének és zongora tanárnőt, aki kiváló tehetségével, ének és zongora művészetével nemcsak érdemeket szerzett a magyarságnak, hanem felbecsülhe­tetlen szolgálatokat is tett, önzetlenül és díjtalanul, minden nemes megmozdulás alkalmával. Elismerését óhajtja ez alkalommal kife­jezni a magyarság Orosz Lilivel szemben sok önzetlen szolgá­lataiért. A bankett 6 órakor tokja kezdetét venni. Minden hely “rezer­vált” előre lefoglalt hely lesz. Úgy, hogy aki még részt akar venni, az igyekezzen helyét előre a rendező bizottság tagjainál lefoglalni. A banketten a három egyház, Római Katholikus, Református és Görög Katholikus egyházak nőtagjai fogják a kitűnő magyaros ételeket elkészíteni. A BANKETT PROGRAMMJA 1. Megnyitó üdvözlet: Mrs. Mary Konack, a rendező bizottság elnöknője. 2. Asztali áldás: Ft. Kish Gyula, l óm. kath. plébános. 3. Áldomás mester: Lóth József. 4. Énekszóló: Miss Stella Fruscione, Orosz Lili tanítványa; zon­gorán kiséri Mrs. Jannelli. 5. Angol beszéd: Tartja Miss Helen Dillon, ügyvédnő. 6. Magyar ballet : Béky Glória. 7. Magyar beszéd : Béky Zoltán esperes. 8. Orosz Lili, az ünnepelt záró szavai. BANKETT UTÁN TÁNCMULATSÁG A bankett 9 órára véget fog érni. Utána táncmulatság veszi kezdetét. A rendező bizottság- leszerződtette “Hona Rornani Knight” hires női zenekart. Úgy a bankettre, mint az utána következő táncmulatságra ez utón is meghívja a közönséget a rendezőség. GYŰJTÉS A VIHAR- ÉS ÁRViZ­­SÚJTOTTA HOLLANDUSOKÉRT KÉRELEM AMERIKA MAGYARSÁGÁHOZ Irta: Balogh E. István, az Amerikai Magyar Szövetség titkára Hollandia tragédiája szóban, képben és megrázó cikkekben tárult elénk újságok, televíziók és rádiók szivbemarkoló jelenté­sein át . . . 500 év óta nem volt ilyen orkán és tengeri vihar Eu­rópa partvidékén, amely Hollan­dia gátjait áttörte, kikötőit el­mosta, gazdag termőföldjét é­­vekre magtalanná mérgezte, félmillió lakóházat összezúzott, számtalan ártatlan életet pilla­natok alatt kioltott s áldozatok ezreit egymástól örökre elvá­lasztotta, nyomorékká, szegény­­nyé és nyomodulttá tette. A ter­mészet egyik leghatalmasabb és kegyetlenebb elemi ereje, a za­­bolázatlan árvíz Európa bé­kés, boldog, kis nemzetének az életét, nyugalmát nehány napon belül temetők tragédiájává s ha­lálkamarájává változtatta . . . Velük és értük aggódik az egész civilizált vliág. í-í :•« A magyar szív is megindul, mert a magyar ember .természe­ténél fogva hálás. Soha se fogad el semmit se anélkül, hogy azért köszönetét ne mondana ... Ki ne emlékezne köztünk, — akik az első világháborút követő ma­gyarországi nyomorúságot sze­mélyesen is átvergődtök, vagy éheztük, — 'arra aszeretetre, a­­mellyel Hollandia népe és kor­mánya akkor a magyar nép se­gítségére sietett ... Ki felejtette volna el a magyarországi hol­land népkonyhákat, — a magyar VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nettünk is javunkra lesz! gyermekek százait és ezreit nya­­raltatásra, nevelésre és iskoláz­tatásra Hollandiába szállító vo­natokat? ... Ki lehet valaha is hálátlan és feledékeny közülünk azokkal a hollandokkal szemben, akik a második világháború bor­zalmaitól megtiport magyar éle­teket kórházaikba, elmegyógyin­tézeteikbe, iskoláikba és ottho­naikba százával befogadták s ő­­ket az uj és szabad élet számára megmentették . . . Elfeledhet­jük-e valaha is azt, hogy az ame­rikai holland református egyház 400 volt-hontalan magyar mene­kült családot hozatott Ameriká­ba Magyar Szövetségünk révén, tekintet nélkül arra, hogy mi­lyen felekezethez tartoztak. Ki tudja, hány amerikai magyar szülőnek a hős fia nyugszik ma is Holladia amerikai-katona te­metőjében, a Maastricht város mellett fekvő, gyönyörű Marg­­ratenben?... Soha se fogom elfeledni, hogy 1945 március első hetében a dél-hollandiai parányi község, Nuth, szivében fekvő katholikus kolostorban kellett beteg kato­náinkkal megpihenni . . .- Előtte való nap még a németek pusztí­tották a falut . . . Protestáns pap létemre az irgalmas nővérek fő­nöknője arra kért, hogy a gyer­mekeket, aggokat ápoló és men­tő kolostorukat vizsgáljam át . . . Újságpapírba takart árva cse­csemőket és éhségtől lázas, hal­dokló öregeket láttam szobáról szobára . . . Amit a bombázás tönkre nem tett, azt a németek raboltak el s tették tönkre . . . Katonáink s az Amerikai Vörös Kereszt segítségével néhány na-Mi újság... BÉKY GLÓRIA aki az est folyamán fog táncolni pon át sok szükséges segítséget nyújthattam a hős és hü apácák­nak. Katonáim a falu melletti, félig leégett, ejtőernyőket gyár-­­tó “nylon” gyár másik felét, a Vörös Kereszttől pedig lepedőt, takarót stb. szereztek . . . Soha se felejtem el mig élek, a kolos­tor könnyesszemü, boldog, har­minc apácájának hálás örömét... Egy szenvedélyük volt csak: ab­ban találták meg Isten szolgála­tára áldozott életük boldogságát, hogy mások életét védjék és mentsék. A magyarországi holland konyhák, a holland reformátu­sok által megmentett százezer gyermek, a magyar menekültek százait uj élethez juttató holland nemzet és a nuthi apácák emlé­kével a lelkemben kérem az A- merikai magyarságot, hogy egy szívvel és egy közakarattal te­remtsünk azonnal egy hollando­kat mentő segélyalapot. . . . Kér­jük Arperika minden felekezetit lelkipásztorát, hogy február hó egyik vasárnapján hirdessen közadakozást az árvíz áldozatai­nak a segélyezésére. Kérünk minden egyes magyar egyletet és testületet, hogy legközelebbi gyűlésükön szavazzanak meg, szivük szerinti nagyságú segély­adományt e célra. Végül pedig amerikai magyart, hogy tehet­sége és belátása szerint egyéni­leg is adakozzon. Ezeket az ado-A TRENTONI MAGYAR rá­dióm köszöntötte: Kövér Feren­cet születése napján felesége, \ Szakács József és feleségét há­­j zassági évfordulójuk alkalmából | Kövér Ferenc és felesége, Nemes | Margitét születése napján író j András, Fekete Ilonkát édesany- I ja Tóth Istvánná. Vahály Józse­fet születése napján köszöntötte felesége és gyermekei. Jaczkó Józsefet és Jóska fiát felesége. Kovalszky Tamás és felesegét házassági évfordulójuk alkalmá­ból özv. Palkovicsné. A függetlenség és a WTNJ magyar rádió vezetősége jó ma­gyar szívvel köszönti az ünne­peiteket. A WTNJ RÁDIÓ magyar adá­sának vezetői kérik hallgatóikat ; címüket egy egyszerű levelező j lapon jelentsék be Kovács Mi­­jhály, 200 Genesee St., Trenton, IN. J., az 1000-ik és utána min­iden 500-ik hallgatónak a beér- Ikezés sorrendje alapján Kiván­­{ság órát rendez a rádió. Hiányokat “Árviz-segély” címer minden egyház, egylet és magá­nos adakozó küldje be az Ame­rikai Magyar Szövetség címére: American Hungarian Federa­tion, 1624 Eye Street, N. W 1 Washington 6, D. C. Az összes adományt, pontot kimutatással 1953 március 15 e­­lőtt fogjuk átutalni a washing­toni hivatalos követségen át mint az amerikai magyarság kö­zös segélyét... A magyar szivei hálás és a testvéri nyomorúság­ban osztozni kész megértéséhet appelálva kérjük, hogy szerez­zünk magunknak Isten és embei | előtt tisztességet s adakozzunl [együtt, azonnal és bőven az ár I viz-tragédia áldozatainak a meg­mentésére. A közös adakozás pontos ki­mutatását minden adakozó egy- i ház, egylet, testület és magános megkapja az Amerikai Magyai Szövetségtől március hónapgan >( Testvér, hallgass a kétségbe esett jaj szórni . . . Segítség! . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom