Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)

1953-07-30 / 31. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL NO. 31. SZÁM. Hungarian News of Trenton TRENTON, N. J., 1953. JULIUS 30. Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI Ten Cen ts per Copy—$2.00 per Year Az Amerikai Magyar Szövetség hirei WASHINGTONBAN LESZ AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG ORSZÁGOS KONGRESSZUSA OKTÓBER 6 ÉS 7-ÉN SZENT ISTVÁN NAPJÁN: MAGYAR VÉRT AZ AMERIKAI KATONÁKNAK! Ezeréves magyar történelmünk legjelentősebb ünnepét az egész világ magyarsága augusztus 20-án ünnepli. Otthon csak lé­lekben ülhetik meg országalapitó Szent István királyunk emlékét. Ma valóban csak szabad földön ünnepelhet a magyarság. A vérrel és karddal szerzett ország hagyományai otthon a szivekben élnek és a szivek üzenete idehallik a vasfüggöny mögül. Mit üzennek az óhaza szenvedő magyarjai? Mit kívánnak minden igaz embertől? Mit kérnek tőlünk, hogy az elnyomatás után végre bekövetkezzék a hajnalhasadás? Egy hang, egy hang a válasz: Tettet! Cselekednünk kell, hogy méltók lehessünk a magyar hősök eszményeihez, megmutathassuk, hogy együtt érzünk a vérző Ma­gyarország magyarjaival és a felszabadító harcban segítjük Ame­rikát, befogadó hazánkat. Szent István napján mi nem adhatunk kedvesebbet, neme­sebbet mint azt, amit szivünkből adhatunk oda, úgy mint régen és a közelmúlt történelme során, ha áldozatra került a sor: vérünket. A Szent István Napi Magyar Bizottság ezért felhívással for­dul Amerika magyarságához, hogy ez év augusztus 20-án min­denki, aki csak teheti, adjon vért a mi reményeinkért, a kommuniz­mus leveréséért harcoló amerikai katonáknak. Minden csepp ma­gyar vér, amit mi itt szabad földön áldozunk, megrövidíti otthoni szeretteink szenvedését és bebizonyítja a nemes amerikai nemzet előtt, hogy mindazok a magyarok, akiket ez az ország keblére ölelt, tettekkel hálálja meg a szabadságért, tisztességért és egy tisztább, jobb világért harcoló áldozatát. Amerikai magyarok! Régiek és újak! Augusztus 20-án örök vérszerződésre készülünk! Magyar vér fogja segíteni a harcot, amely mindannyiunk igazi békéjéért folyik. Készüljetek! Álljatok oda augusztus 20-án, nyissátok meg ereiteket, mert ezzel igaz szív­vel, nemes elhatározással, ősi hagyományaink szellemében ünne­pelj ük nagy királyunk emlékét. Az igazságügyminiszter a honosított polgárok egyenjogúságát hangoztatja Világbéke szempontjából a koreai fegyversznetnek nincs sok jelentősége Két évi huza-vona után a már reménytelennek látszó koreai fegyverszüneti tárgya­lások julius 26-án vasárnap este hivatalos szankciót nyer­tek, mert a több mint 37 hó­nap óta hadakozó felek képvi­selői aláírták Panmunjóm­ban a fegyverszüneti szerző­dést. Kelet-amerikai időszá­mítás szerint hétfőn reggel 9 órától kezdve egy bizonyos ideig a tényleges harcok szü­netelni fognak. Azonban egy­előre még igen messze va­gyunk attól az időtől, amikor Koreában békéről beszélhe­tünk. így tehát a fegyverszünet megkötése a tényleges har­cok ideiglenes szünetelésén kí­vül semmi egyebet nem jelent. Egy órával azután, hogy Pan­­munjom-ban a fegyverszüneti szerződést aláírták, Eisen­hower, elnök 5 perces beszédet tartott a televízión és kije­lentette, hogy az Egyesült Ál­lamok bár szigorúan betartja a szerződés feltételeit, nem fogja abbahagyni a szükséges óvintézkedéseket az esetleges veszélyekkel szemben. Tehát szó sem lehet arról, hogy Ko­reából a katona fiaink mie­lőbbi hazajövetelre számít­hassunk. Mindenesetre egyelőre meg­oldatlan rejtélynek látszik, hogy miért egyeztek bele az oroszok abba, hogy a kínai kommunisták elfogadják a fegyverszüneti f e 1 tételeket körülbelül ugyanabban a for­mában, mint amilyet két éven keresztül következetesen elle­neztek? Erre a kérdésre annyi sok különféle választ lehetne adni, hogy leghelyesebb a vá­lasz megadását az időre bíz­ni. Ugyanis minden bizony­nyal.el jön az az idő, amikor az orosz taktikának a célja nyil­vánvaló lesz. Az kétségtelen, hogy nem a békeszeretetük volt az indító ok, mert ha en­nek csak szikrányi nyoma is lenne a Kremlin urainak a szi­vében, akkor Koreában soha­sem lett volna háború. Malenkov a fegyverszünetet kommunista győzelemnek tekinti Mig az U. N. részéről a fegyverszünet megkötésének semmi különösebb jelentősé­get nem tulajdonítanak, u­­gyanakkor Malenkov nem á­­tallotta az észak-koreai kor­mányhoz vörös győzelemről szóló gratuláló üdvözletét kül­deni a fegyverszünet megkö­tésével kapcsolatban. Tekin­tettel arra, hogy az észak-ko­reaiak a kinai kommunista önkéntes hadsereg segítsége dacára sem tudtak 37 hónapi véres harcok után semmi te­rületi előnyöket elérni a dél­koreaiak rovására, mert a front átlagosan most is ép úgy a 38-ik szélességi fok körül van, mint ahol a határvonal volt a két részre szakadt Ko­reában a háború kitörése e­­lőtt, s azonkívül a több mint egy millióra rugó kommunista veszteségeket is hozzászámít­va, — kommunista győzelem­ről beszélni abszurdumnak látszik. Azonban alapjában véve ez jól kiszámított vesze­delmes propaganda, mert be­beszélik azoknak a szeren­csétlen kinai páriáknak, kik százezrével pusztultak el az orosz imperialista kommuniz­mus érdekében, hogy a nagy áldozat, amit ők hoztak, nem volt hiábavaló. Barátságtalan hangulatban írták alá a fegyverszüneti megegyezést Emberi szempontból nézve a fegyverszünet megkötését, a harcoló katonáknak három év keserves szenvedései után egy kicsit megpihenni, a szün­telenül leselkedő életveszé­lyektől legalább ideiglenesen megszabadulni — hihetetlen örömet jelent. Hogy ez öröm meddig fog tartani? — azt csak a jó Isten tudja. A fegy­verszünet megkötésének az aktusa kimondottan ellensé­ges hangulatban ment végbe. Az aláírások elvégzése után mindkét félnek képviselői egymásra sem nézve gyorsan eltávoztak és ha az ő magatar­tásukból akarnánk a béke le­hetőségeit mérlegelni, akkor nem sok optimizmussal te­kinthetünk a jövő elé. A magyar vasút nem fogad el magyar forintot utasától Egy Magyarországon élő kül­földi állampolgár az AVO-tól hosszú hónapok után megkapta kiutazási engedélyét. A buduapesti keleti pályaud­varon az IBUSZ-nál jegyet a­­kart váltani, majd a csomagját feladni. A fizetésnél kiderült, hogy a pénztár sem magyar fo­rintot, sem osztrák schillinget nem fogad el. Csodálkozó kérdé­sére a következő feleletet kapta: “Csak dollárt vagy svájci fran­kot fogadunk el.” Az ellenvetése, hogy állandó­an Magyarországon élt és igy valuta-belföldi, tehát a magyar törvények értelmében külföldi fizetési eszköz nem is lehet a bir­tokában, mit sem használt. Kénytelen-kelletlen váll alnia kellett a “lekapatás” veszélyét és a fekete piacon megvásárolni a svájci frankot. (Élünk a gyanúperrel, hogy valami bolsevista feketekereske­delmi nemzeti vállalat szállította a valutát.) “BIZONFI” magyar-angol, angol-magyar szótár, — a két kötet egybekötve $4.75. Megren­delhető lapunk utján. Az AMSz Igazgatóságának a Közgyűlési Végrehajtó és Ren­dező Bizottsága rendkívüli gyű­lést tartott julius 10-én s úgy ha­tározott, hogy az eredetileg Pittsburgh, Pa.-ban tervezett Amerikai Magyar Kongresszust Amerika fővárosában, Wash­ingtonban fogjuk megtartani október 6. és 7. napokon. Igazgatóságunk gyűlései (feb. 12 és jun. 18) hálás köszönettel fogadták a Pittsburgh és Vidéke Egyesült Magyar Egyházak és Egyletek Nagybizottságának a meghívását s a külső előkészüle­teket (Hotel, gyülésterem, stb., lefoglalása) meg is tettük a köz­beeső időben. Három fontos té­nyező tette szükségessé, hogy az Igazgatóság Végrehajtó Bizott­sága a Kongresszus helyét most megváltoztassa. Egyik ok a “Vas Függöny” mögötti politikai változások, a­­melyeknek hullámai az ország szivében naponként visszhan­goznak s a remélhető események jelentősen befolysolják az Ame­rikai Magyar Kongresszus tar­talmi előkészítését. Másik és sokkal fontosabb ok az a kilátásba helyezett kitünte­tés, hogy az ország Elnöke fo­gadni kívánja az Amerikai Ma­gyar Kongresszus nála tisztelgő Bizottságát. Ugyanakkor a U. S. Congress tagjai közül olyan fon­tos személyiségek Ígérték az A- merikai Magyar Kongresszuson való részvételüket, akik csak ak­kor hívhatók meg vendégeink­nek, ha az országos gyűlés Wa­shingtonban lesz. A harmadik és magyar szem­pontból ugyancsak fontos ok az, hogy az Amerikai Magyar Sajtó Százéves Jubileumát csakis ak­kor ünnepelhetjük méltó disz­szel és jelentőséggel, ha az or­szág fővárosában székelő “Na­tional Prses Club” képviselőit is bevonjuk az ünneplésünkbe. Ezt szintén nem tehetnénk, ha az Amerikai Magyar Kongresszus nem Washingtonban lenne. A Washingtoni Amerikai Magyar Kongresszus jelentősége ... Az 1929-iki “Buffaloi Or­szággyűlés”; az 1938-iki “Det­roiti Táborozás” s az 1950-iki “New Yorki Közgyűlés,” stb. fontos és jelentős mértföld jel­zők voltak Amerika magyarsá­gának a közéletében. Az össze­tartás, újjászervezés és cselek­vés útirányát határozták meg e­­zek a közgyűlések. Az Amerikai Magyar Szövetség egységébe szervezkedett amerikai magyar­ság legfontosabb és legnagyobb jelentőségű közgyűlése azonban ebben az évben lesz, Washing­ton, D. C.-ben. Ezért hívjuk azt Amerikai Magyar Kongresszus­nak. Soha sem élt váltságosabb időket az emberiség a mainál. S ebben a történelmileg váltságos esztendőben az amerikai ma­gyarság közéleti magatartása, önvizsgálata és áldozatkészsége is mérlegre kerül. A washingtoni Amerikai Ma­gyar Kongresszus fogja eldön­teni, hogy Amerika iránti hűsé­gűnk és Mágyarország iránti szeretetünk igaz és élő valóság­­e, amely öntudatos cselekedetek­ben és áldozatkészségben fog megnyilatkozni, vagy pedig er­nyedt és életképtelen fellegvár-e az amerikai magyar “közélet,” amely csak hangzatos szavakból s tettre képtelen álmokból áll. Nagy problémákat csak nagy felelősségekre képes emberek oldhatnak meg. Házat senki se építhet szavakból. Fa, tégla, kő és vas nélkül csak ábrándozni le­het. A washingtoni Amerikai Magyar Kongresszus nem az ün­nepi szónoklatok szappan-bubo­­rékait fogja sz' ies csokorba gyűjteni, hanem Amerika segít­ségével egy uj, független, szabad és boldog Magyarország feltá­madását kívánja biztosítani. A mai rab, szenvedő, kifosztott és halálra vált Magyarország ko­porsóját egy negyed-századdal ezelőtt Amerikában ácsolták meg és faragták ki a magyarság ellenségei s bosszúálló “szomszé­dok.” Az isteni igazság-szolgál­tatás legteljesebb elégtétele len­ne az egész világ magyarságá­nak a számára, ha az októberi, washingtoni Amerikai Magyar Kongresszus örökre kitörülhet­né ezt a gyászos emléket a ma­gyar szivekből. Készüljenek egyházi, .»egyleti, nagybizottsági és testületi kép­viselőink Amerikaszerte, hogy az október 6 és 7 napján Wash­ingtonban tartandó Amerikai Magyar Kongresszuson, amely az AMSz. 16-ik országos gyűlése s az amerikai magyar sajtó 10Ö éves jubiluema, mindnyájan e­­gyütt lehessünk. Agyonvertek állítólag egy pesti egyetemi tanárt Még áprilisban letartóztatták dr. Grosz István egyetemi ta­nárt a Joint-ügy kapcsán és mint kiszivárgó hírekből megál­lapítható, a katonapolitikai osz­tályon vallatás közben a rezsim pribékjei agyonütötték. A világ leghíresebb hirdetése Ez a hirdetés 1911-ben jelent meg az amerikai ismert “Mun­­sey’s Magazine” hasábjain s új­fajta rotációs nyomógép meg­születését közölte a világgal. A hirdetés maga annak idej én óriási lelkesedést keltett az E- gyesült Államokban, úgyhogy vagy kétezer lap újra meg újra lenyomta s mindenféle dicsérő magyarázatokkal látta el, sőt még vezércikkeket is Írtak róla. Magának a hirdetésnek szö­vege (kivonatosan) igy hang­zott : “Én vagyok a rotációs saj­tó, szülőanyám az Anyaföld. Szivem acélból, testem vasból, ujjaim ércből készültek. A világ minden dalát, a történelem ora­tóriumait és minden korok szim­fóniáit dalolom. Én vagyok a Mának a hangja s a Holnapnak a hírnöke. A múltak szálaiba és szövöm bele a jövő mintáit. Én mesélem el a békének éppúgy, mint a háborúknak históriáját. Szavamra az emberek szive szenvedélyesen lobban fel, vagy gyöngéd szeretetben olvad fel. Én mozgatom a nemzetek érve­rését. Én noszogatom a jó embe­reket még derekabb tettek vég­rehajtására. Én vagyok a világ­­kacaja és sírása, s nem fogok mindaddig elmúlni, mig a földön minden dolgok vissza nem tér­nek a porba, amelyből vétettek... Én vagyok a rotációs sajtó!” Megdrágult a postai csomagszállitás Az Interstate Control Com­mission hozzájárult a belföldi postacsomagok szállítási dijá­nak 36 százalékos emeléséhez. Az emelést augusztus elsejére engedélyezték, de Summerfield országos főpostamester egy nyi­latkozata szerint csak október 1-én fogják életbeléptetni. A külföldi csomagok diját is felemelik, mégpedig igen nagy mértékben. Egy font szállítási dija az eddigi 14 cent helyett 45 cent lesz. RÖVIDEN A világ kereskedelmi hajóinak térfgata a múlt évben 3 millió tonnával emelkedett, uj hajók é­­pitése által. Mozgalom indult meg Wa­shingtonban, hogy a szenátorok és képviselők fizetését évi 10,- 000 dollárral emeljék. A National Council On Nat­uralization and Citizenship nevű egyesület évi közgyűlésén Her­ber Brownell, Jr., az uj igazság­ügyminiszter kijelentette, hogy “a honosított polgárok jogait tiszteletben kell tartanunk és ép­ségben megőriznünk.” Sajnálatának adott kifejezést, hogy az uj Bevándorlási és Ho­nosító Törvény, (a McCarran Act) zavart okozott és idegessé­get váltott ki, de biztosította a törvénytisztelő polgárokat és la­kosokat, hogy nincs okuk a nyugtalanságra. A törvény ren­delkezései alapján megindított és folyamatban levő vizsgálatok, a honosított polgároknak csak az elenyészően kis töredéke ellen irányulnak, amely rovottmultu, bűnöző vagy felforgató elemek­ből áll. Az igazságügyminiszter üze­nete igy szól: “Az Egyesült Államok törté­netében az idegenszületésüeknek döntő szerepük van. Egyesek közülük az ipar, a tudomány, a művészetek legkiválóbb képvise­lői voltak. Mások, bár személy szerint nevezetesek, a köznapok lelkiismeretes munkájából vet­ték ki részüket. Gyermekeiket már abban a nemes szellemben nevelték fel, amely joggal avat­ta nemzetünket a világ demo­kráciájának vezérévé.” “Amerika elhatározásaiban válság alatt áll. Legfőbb vezeté­sében is fordulat állott be. Az uj Bevándorlási és honosító Tör­vény is most lépett életbe, össze­foglalva, de még is változtatva az idevágó törvények rendelke­zéseit. Ennek a bonyolult tör­vénynek a megvitatása zavart és nyugtalanságot keltett külföldön született polgártársaink köré­ben. A bizonytalanság ugyan hamarosan elül, de addig is sie­tek mindenkit megnyugtatni, hogy a törvénytisztelő polgár­nak vagy idegennek nincs sem­mi oka az idegességre. Nemze­tünk hagyományos elvei közé tartozik a vendégszeretet és tü­­relmesség azokkal szemben, akik idegen országokból érkeztek partjainkra. Amerika legko­rábbi éveitől kezdve, mindig szí­vesen fogadta a bevándorlót, beolvaszttota az amerikai közös­ségbe és elősegítette honosításu­kat. Ugyanez a nagylelkű szel­lem fog bennünket vezérelni to­vábbra is.” “A mai válságos időkben a­­zonban mindinkább nyomatéko­sabbá vált az a törekvés, hogy nemzetünk biztonsága felett lel­kiismeretesen őrködjünk. Éber­ségünk egyik következménye az, hpgy körülbelül tízezer hono­sított polgár ellen vizsgálatot in­dítottunk. Tulkorai volna megál­lapítani, hogy a vizsgálat alá vett egyének hány százaléka sze­rezte meg jogtalanul az ameri­kai polgárjogot. Ez az eljárás a­­zonban a honosított polgárság­nak csak elenyészően kis töredé­két érinti: egy százaléknak egy tizedét és csak a rovottmulut, a bűnöző vagy a felforgató ellen irányul. Hangsúlyozni kívánom azt, hogy tudomásom szerint 1000 honosított polgár közül 999 a hűséges és törvénytisztelő (Folyt, a 4-ik oldalon) Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, 1300 Ke. Directed by: Michael B. de Kovács____________________ 200 Genesee St., Trenton, N. J. Phone 6:0159 y 101Q a OUR FOURTIETH ANNIVERSARY YEAR a 1QK9 X X O X Negyvenedik Jubileumi Évünk____________X -L

Next

/
Oldalképek
Tartalom