Függetlenség, 1952 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1952-06-13 / 24. szám

YEAR 39. ÉVFOLYAM — Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL NO. 24. SZÁM. Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI Ten Cents per Copy—$2.00 per Year JUNIUS 16-ÁN KEZDŐDIK LIG0N1ERBEN A REFORMÁTUS EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE Flag Day az amerikai zászló­nak megbecsülését jelképezi E héten az amerikai nép egy napot áldoz a nemzeti lo­bogó tiszteletére. Junius 14- én tartandó FLAG DAY al­kalmából ünnepélyes keretek között ad az amerikai nép ki­fejezést az amerikai zászló iránti tiszteletének és megbe­csülésének. Ha egy nemzetnek a lobo­gója megérdemli, hogy az or­szág minden polgára őszinte tisztelettel adózzék azért a sok jóért, de főképen azért a szabad és független életért, a­­mit e lobogó védelme alatt az emberek élvezhetnek és élhet­nek, akkor valóban az ameri­kai zászló az, ami előtt mi mindannyian hódoló tisztelet­tel meghajthatjuk fejünket. Aki erre a zászlóra önkén­tesen és már felnőtt korban felesküdött, az a világ legha­talmasabb országának lett e­­gyenjogu polgára mindazok­kal, akik ehhez a mai korban valóban kivételesnek tekint­hető szerencséhez a születési helyük véletlenje által jutot­tak. Ha valaki manapság füg­getlen szabad ember lehet, azt nemcsak kivételes jognak, de rendkívül nagy szerencsének is lehet tekinteni. Ugyanis az amerikai polgárnak, legyen az itt született, vagy önkéntes választás folytán polgárjogot nyert egyén, — ha betartja az igen liberális é§ emberi sza­badságjogokat biztositó tör­vényeket, akkor annak senki­től és semmitől nem kell fél­nie. Ellentétben a vasfüggöny mögött élő sok száz millió tényleges rabszolgától, az a­­merikai polgárnak nem kell félni attól, hogy az állam min­den kárpótlás nélkül egysze­rűen elkobozza nehezen meg­takarított kis vagyonkáját, s attól sem kell tartania, hogy soha el nem képzelhető nélkü­lözések közé ismeretlen hely­re fogják deportálni egysze­rűen azért, mert egy párt rá­fogja, hogy az állam ellensé­ge. Az Észak-Amerikai Egye­sült Államokban az állam nem a polgár ura és parancsolja, hanem a polgár szolgája és védelmezője. Ezeket az eszméket jelké­pezi az amerikai lobogó és Flag Day alkalmából ez esz­mékre gondolni a legnagyobb tisztelet, amit az amerikai zászlónak adhatunk. A nehézsúlyú ökölvívó baj­noki mérkőzés még 'mindig ■nagy sport esemény Amerikában A múlt héten egy alapjában véve lényegtelen esemény, két becsületes de kemény öklei­ken kívül semmi különösebb erényt nem mutató feketebő­­rü amerikainak, a már a jó negyvenesekben járó ökölvívó bajnoknak, Joe Walcott-nak és Ezra Charles-nek Philadel­phiában tartott mérkőzése az amerikai nép széles rétegé­ben nagyobb érdeklődést vál­tott ki, mint sok olyan érde­mes dolog, ami az emberiség sorsára komoly befolyást gyakorolhat. A mérkőzést három állam kormányzója, Pennsylvania állam mindkét U. S. szenátora, s azonkívül a politikai és társadalmi élet számos kiválósága közvetle­nül a helyszínen nézte végig, s a televízión tiz milliókra rú­gott azok száma, kik az egyik vagy a másik küzdőfél győzel­méért izgultak. Ebben az izgalomban sokak részéről a motívum önző e­­gyéni érdekből történt. U- gyanis Amerikában, hol a leg­több állam törvénye szerint semmiféle hazárd játék nincs megengedve, s igy a hivatás­szerűen iizött fogadások is ti­losak, hihetetlen sokan fogad­nak bármilyen eseményre, a­­minek kimenteiét előre nem lehet tudni. Természetesen a valószínűség szerint állapít­ják meg, hogy mennyivel töb­bet vagy kevesebbet kap va­laki, ha az esélyesebb vagy ha az esélytelenebb fél győzelmé­re fogad. A Walcott-Charles mérkőzésben az idősebb Wal­cott volt az “underdog,” vagy­is a korkülönbségre való te­kintettel Charles győzelme valószínűbbnek látszott, s igy a közönség Walcott mellett drukkolt. A közönség szimpá­tiája ez alkalommal többet ért, mint a szakértők tudomá­nya, mert ha nehezen is, s csak jóakaratu pontozás ré­vén, de mégis az “underdog” győzött. Ha már éppen az ökölvívó mérkőzésekről beszélgetünk, érdekesnek tartjuk megemlí­teni, hogy az amerikai újsá­gok hétfői számában egy igen érdekes képet láttunk. Egy németországi ökölvívó mér­kőzésen vették fel a képet, a­­melyen élethűen van megörö­kítve, amint a referee, Max Pippow, már majdnem víz­szintes helyzetben közeledik a padlóhoz, amennyiben a volt német középsúlyú bajnok, Pe­ter Mueller, egy jól irányított ütéssel _ adott kifejezést mél­tatlankodásának a hivatalos kötelességet teljesítő referee megjegyzéseire. A sportszerűtlenül viselke­dő Muellert örökre eltiltották az ökölvivás^nemes mestersé­gének gyakorlásától és ezt a büntetést hatalmas pénzbír­ságnak is lehet tekinteni, mert az ökölvívók Németor­szágban is sok pénzt keres­nek. Eisenhower tábornok mint Mr. Eisenhower vesz részt a választási kampányban Az elnökválasztással kap­­csplatban is hihetetlen nagy pénzeket fogadnak az ameri­kaiak, ami a választás kime­netelét sokak részére a poli­tikai jelentőségen felüli ér­deklődéssel köti össze. Egye-, lőre azonban az amerikaiakat a republikánus párt két egy­forma esélyű kandidátusának választási küzdelme izgatja. Sen. Taft és Eisenhower tá­bornok majdnem egyforma számú delegátussal mennek a Chicagóban julius 7-én kezdő­dő konvencióra. A kettő közül bármelyik megnyerheti a hi­vatalos jelöltséget, viszont az esélyeik egyformasága követ-50.000 magyar otthont keres Congressman Celler R. H. 7376 sz. alatt, javaslatot ter­jesztett a kongresszus elé, a­­melyben, többek közt, megálla­pítja, hogy nagyon sok mene­kült él még mindig hontalanul az egész világon s ezt a problé­mát: csak a D.P. törvény és ál­talában a bevándorlási lehetősé­gek kiterjesztése oldhatja meg. A világgá vert, “otthont kere­ső” szerencsétlenek között 50,- 000 magyar van és, ha a H. R. 7376 számú javaslatot megsza­vazza a törvényhozás, újabb 17.000 magyar jöhet be Ameri­kába. Nekünk magyaroknak, most egy égetően fontos kötelessé­günk van. Ha saját Congress­­manünk és Senatorunk tőlünk minél több levelet kap, akkor megszavazzák a fennti javasla­tot. Ha ölhetett kezekkel vá­runk, akkor a javaslat elbukik. Kérjük, hogy minden magyar még ma, defeltétlneül egy héten belül írjon saját kongresszusi képviselőjének, hogy igen-nel szavazzon a H. R. 7376. számú javaslat beterjesztésekor. Ez csak egy-két perc munkája és csupán két cent áldozatot je­lent. Talán nem sok amit ké­rünk, ha a krisztusi felebaráti szeretet alapján állunk. 45 szovjet-divízió Európában A szovjetnek 45 divíziója ál­lomásozik Európában. Kelet-Né­­metország és a csatlósállamok földjén szállásolták el a vörös­hadsereget. A csatlósállamok szovjet-idomitotta divízióinak száma hetvenre rúg. Krumpli bőség A kormány megnyugtatta a zúgolódó háziasszonyokat, hogy a jövő hétre már bőségesen á­­rasztják el a piacokat krumpli­val, felesleges tehát megfizetni­ük a jelenlegi feketepiaci ára­kat. A spekulánsok igy alaposan ráfizetnek arra, hogy nagy készleteket halmoznak fel. keztében az is lehetséges, hogy amennyiben egyik sem fogja tudni a jelöltség elnye­réséhez szükséges 601 szava­zatot megszerezni, a delegátu­sok végül egy harmadik sze­mély jelöltségében fognak megállapodni. Ez történt 12 évvel ezelőtt, amikor a hosz­­szu huza-vona után a delegá­tusok váratlanul az addig nem is emlegetett Wilkie sze­mélyében állapodtak meg. Eisenhower tábornok kü­lönben már levetette katonai egyenruháját és polgári ru­hában jár a kampány kőrút­ján és azt sem akarja, hogy generálisnak szólítsák, ha­nem csak egyszerűen Mr. Ei­­senhowernek. Ezzel előre veti árnyékát annak a lehetőség­nek, hogy esetleg az Egyesült Államok elnöke lesz, mert szo­­kásszerüen az elnökre azt szokták mondani, hogy Mr. President, de sohasem azt, hogy General President. MAGYAR RÁDIÓ ÓRÁK TRENTONBAN Minden hétköznap d. e. fél 10-kor Steiner ^Boriska vezeté­sével a WBUD állomáson. Minden vasárnap d. u. 1 -kor: Kovács Balázs vezetésével a WTNJ állomáson. AU * 1 • / ff vandorcigany dalai... A Philadelphia-i és környéki, valamint a New Jersey-i ma­gyarság széles köreiben sokáig találgatták, hogy ki lehet az a “vándorcigány”? A hang ha­sonlatossága adott erre okot, a dalos hangé, amely a philai WTEL rádióállomásról, a Szé­kely Zoltán vezetése alatt levő magyar rádió-órán elhangzott... Sok vita és találgatás követte ezt. Még gondolatban sem foglal­kozott senki azzal, hogy az egy­kori közkedvelt népdal-énekes, Csizmadia István, a “vándorci­gány,” — akit valamikor egész New Jersey, valamint Phila és környéke magyarsága magáé­nak vallott, — újra gyönyörköd­tetni fogja szép dalaival a hall­gatóságot. Meglepetésül két gyönyörű népdal-szerzeményét énekelte el a magyar nóta sze­relmeseinek a Victor és Radiex lemezek egykori, Amerika-szer­­te közkedvelt énekese. A fülbemászó dallam két szép magyar népdal, — melyek szö­vegét alább közöljük, — bizo­nyára rövidesen egyik legnép­szerűbb száma lesz a magyar rádió-műsoroknak és a magyar zenekaroknak. * ❖ ❖ NYÁRI ÉJJEL . . . Nyári éjjel, álmaimban kis falunkban jártam, Nád fedeles házunk előtt elmerengve álltam; Minti egy mesés tündérvilág: Kis kertünkben ezer virág nyiladozott szépen, Édesanyám gondozgatta, ápolgatta drága két kezével... Felébredtem s tovarepült a szép tündérálom, De én mégis, gondolatban azt az utcát járom; Édes álom, — jaj, de szép volt— Megérte az egész világ mindent érő kincsét, Hogy mégegyszer megláthattam édesanyámat s virágos [kertjét... * * ❖ GYÁVA VOLTAM . . . Én egy drága, jó asszonynak lopva-titkon imádója lettem, Mint az árnyék, úgy követtem lépte nyomát, mikor csak [tehettem, Házatáján ácsorogtam, mindnig [vágytam közelében lenni, Gyáva voltam, soh’se mertem igazában a szemébe nézni . . . Gyávaságom lett az átkom: fejem felett elmúltak az évek, Mint egy kivert, kóbor kutya, mindenkitől kitagadva élek... Jobb lett volna Mán mégis igazában a szemébe nézni, Az életet, mint más ember, tisztességben, boldogságban * * * [élni . . . Ingrid ikrei (?) Ingrid Bergman, a szépséges svéd mozicsillag, aki otthagyta férjét és kislányát egy olasz filmszerelő szerelméért, Rómá­ban, egy krházban ikreket vár... (A hir érkezése óta talán már világra is hozta őket.) A párt embere! Truman elnök egy sajtókon­ferencián Jcijelentette, hogy bár­ki lesz is a demokrata párt je­löltje, ő lesz a legjobb kortese. Úgy for korteskedni érte — mint 1948-ban tette. Most húsz éve... Régi, megsárgult papírok, új­ságok hevernek előttünk s azok­ból idézzük a két évtized előtti események emlékét... Most van pontosan 20 éve an­nak, hogy a Washington György születésének 200-ik évfordulója alkalmából rendezett országos amerikai ünnepségek keretében Perth Amboy város magyarsá­ga Kovács Mihály ezredes emlé­kének is kegyelettel adózott, aki az amerikai szabadságharcban a nagy elnök egyik kiváló tisztje volt s a Charleston, So. Caroli­­na-i ütközetben hősi halált halt . . . 1932 junius 5-ét Perth Am­boy város akkori polgármestere, Frank Dorsey a Bi-Centennial ünnepségek keretében “Michael de Kovács Day”-nek proklamál­­ta. Délután, a városháza előtti parkban emlék-fákat ültettek el ünnepélyes formaságok között, este pedig nagy Kovács Mihály ünnepély volt. Az ünnepély fő­rendezője Zámbory Sándor, a Híradó szerkesztője volt; Ft. Horváth Lőrinc és Nt. Dr. Vin­­cze Károly mondottak imát és szentelték fel az elültetett fá­kat, az esti ünnepség alkalmi fő­szónoka pedig Séllyei F. Lajos városi biró volt, akinek beszé­dét a Perth Amboy Evening News teljes terjedelemben le­közölte. A Kovács Mihály em­lék-fa ültetésével kapcsolatban Séllyei többek között ezeket mondotta: “Bár lenne itt most nekünk egy kevés a hazai földből, az ő szülőhazáj ának, Magyarország­nak a földjéből, amit ennek a so­káig élő emlékoszlopnak, ennek a fának a gyökereire szórhat­nánk . . . amit összekeverhet­nénk az amerikai anyafölddel, úgy, amint a hős Kovács Mihály vére összekeveredett a csataté­ren a koloniális csapatok hősei­nek a vérével . . .” “Ez a most elültetett fa ennek a városnak a kegyeletét fejezi ki Kovács Mi­hály, Washington György tá­bornok hadseregének ezredese iránt, aki önzetlenül az életét adta ezért a hazáért a nagy sza­badság-küzdelemben . ..” “Ko­vács Mihály meghozta a legna­gyobb áldozatot, amit bárki is adhat ezért a hazáért, Washing­tonnak és mindnyájunk ügyé­nek a győzelméért . . . Azoknak az idáloknak a védelmében, a­­melyek a mi szivünkben is élnek, s hogy élhessenek, ő meghalt...” (A Perth Amboy-i városháza előtt, a parkban húsz év alatt te­rebélyes fává nőtt Kovács Mi­hály emlékőrzöje . . . Ott álltunk a minap e fa előtt s önkénytele­nül is arra gondoltunk, hogy nem Kovács Mihály hősi halála, de csak az elmúlt két évtized óta is mennyi sok magyar vér folyt az amerikai csillagsávos lobogó, Anterika szabad földje és az a­­merikai szabadság-ideálok vé­delmében . . . Magyar apák és magyar gyermekek ezreinek éle­te és vére szentelte ezt a hazát a mi hazánkká is . . . Kell-e hát szeretnünk, van-e elég okunk szeretni ezt a hazát? A válasz kinek-kinek a'szivében van...!) Nincs több titok...! A Christian Science Monitor írja, hogy a szovjet, melynek fegyverrel őrzött tudósai képte­lenek alkotó munkára, a szabad népektől lopott atómtitkok bir­tokában fegyverkeznek. Vi­­sinszkij szerint “minden ameri­kai atómtitkok megszereztek már.” Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület négyévenként esedékes közgyűlése junius 16- án d. e. 10 órakor alkalmi isten­­tisztelettel kezdődik a ligonieri (Pa.) “Bethlen Otthon” temp­lomában, ahol a szolgálatot Dr. Újlaki Ferenc egyesületi elnök és Kecskeméthy József, a Beth­len Otthon igazgatója végzik. Azt követőleg a közgyűlés a Fort Ligonier Hotel nagytermében lesz, ahol a képviselők legna­gyobb része is elhelyezést talál, mig a többiek a Brenizer Hotel­ben, vagy turista otthonokban kapnak szállást. Az Egyesület Alapszabályai értelmében a közgyűlés teljes­­jogú tagjai a Vezértestületi ta­gok és az osztályok által válasz­tott képviselők; tanácskozó jog­gal bírnak ezeken kívül a jogta­nácsos, a főorvos, az árvaházi igazgató, a számfejtő és a bizto­sítási szakértő, valamint a hat rendes kerületi szervező is. Ilyenformán a közgyűlésnek 101 szavazó tagja lesz. Jelen lesznek a Vezértestület részéről: Dr. Újlaki Ferenc, elnök; Borshy Kerekes György, titkár; Vasváry Ödön, számvevő; Ki­rály Imre, pénztáros; Fiók Al­bert, alelnök; Dr. Vincze Ká­roly, Daróczy Sándor, Pozsgay Imre, Téglássy Pál, Siposs'Ist­ván és Molnár Géza. Jelen lesznek tanácskozási joggal: Dr. Horváth Ferenc, főorvos; Kecskeméthy József, a Bethlen Otthon igazgatója; Fiók A. Al­bert, ügyész; Mr. Frank Gerry és Mr. J. H. Zeitlin, biztosítási szakértők. Az egyes osztályok megvá­lasztott képviselői a következők: Varga István, S. Bend, ind.; Tóth József, Dayton, O.; Amb­rus Andrásné, E. Chicago, Ind.; Németh János, Chicago, 111., Nt. Vajda S. Zoltán és Veszprémi Géza, Detroit, Mich.; Enessey Gyula, Dr. Böttykös Béla és Nt. Tóth Tibor, Detroit, Mich; Far­kas Károlyné, S. Chicago, 111., Mrs. Emma Varga, E. Chicago, Ind.; Kish István, Kalamazoo, Mich; Kovács István, Chicago, 111.; Kádár ároly, Gary, Ind.; Nt. Hamza András, Dayton, O.; Gyüre András, Whiting, Ind.; Nt. Nagy András, Fliní, Mich.; Nagy János, Bridgeport, Conn.; Kurimai András, S. Norwalk, Conn.; Horváth Kálmán, Bridgeport, Conn.; Szántay Jó­zsef, New York, N. Y.; Kovács Bertalan, Bridgeport, Conn.; Nt. Balogh István és Nagy Fe­renc, Washington, D. C.; Nt. Böszörményi István, Bridge­port, Conn.; Nt. Ladányi Zsig­­mond, New York, N. Y.; Nt. Be­­retz Árpád, Wallingford, Conn.; 29 és (él millió katolikus van Amerikában A közelmúltban jelent meg az az évkönyv, ami a katolikus tár­sadalom életéről számol be. Az évkönyv megállapítja, hogy A- merikában, 1952 évi január hó 1-én — 29,407,000 volt a kato­likusok száma. Ez a szám az elő­ző évvel szemben, 776,000-es szaporulatot jelent. Egy milliónál több katolikus van a következő érsekségek te­rületén: Boston, Chicago, Phila­delphia, New York, és Newark. Amerika iskoláiban 5,141,000 gyermek nyer hitoktatást. Fedorko András, Buffalo, N.Y.; Shepherd András, Tonawanda, N. Y.; Kovach Imre, Buffalo, N. Y.; Molnár József, Passaic N. J.; Molnár József, Trenton, N. J.; Dr. Vincze Károlyné, Keasbey, N. J.; Marosi Károly, Perth Amboy, N. J.; Nt. Nagy Imre és Mrs. Adele Hess, Beth­lehem, Pa.; Medgyesi Géza, Cár­­teret, N. J.; Kish Károly, Man­­ville, N. J.; Varga Albert, Woodbridge, N. J.; Nt. Szath­­máry Bertalan, Perth Amboy, N. J.; Nt. Kosa András, New Brunswick, N. J.; Mrs. Anthony Peter, Miami, Fia.; Nt. Béky Zoltán, Roebling, N. J.; Dr. Csikesz Tibor, Phoenixville, Pa.; Daruka István, New Brunswick, N. J.; Nt. Rácz Győző, Passaic, N. J.; Nt. Szabó András, Alpha, N. J.; Nt. Kru­­chio Antal, Franklin, N. J.; Ri­­kó János, Homestead,’Pa.; Dé­nárt András, Pittsburgh, Pa.; Fodor József, Columbus, O.; Kocsis István, Duquesne, Pa.; Fedor András, McKeesport, Pa.; Helmeczi Kálmán, Du­quesne, Pa.; Nt. Szabó László, Scalp Level, Pa.; Nagy Albert, Farrel, Pa.; Bartha Zsigmond, Leechburg, Pa.; Kászonyi Mi­hály, Beaver Falls', Pa.; Hege­dűs József, Barton, O.; Nt. Mar­­kovits Pál, Pittsburgh, Pa.; Szarka Ferenc, Brownsville, Pa.; Radnóczy József, Sr.; Thorpe, W. Va.; Bodnár István, Daisytown, Pa.; Domonkos Jó­zsef, Logan, W. Va.; Kayatin Sándorné, Richeyville, W. Va.; Kropog S. Miklós, Rivesville, W Va.; Dr. Szabó István, Ko­­\mchy M. András, Novák József­­né, Cleveland, O.; Kanócz Já­nos, Fairport, O.; Perczel Imre ás Nt. Papp Károly, Toledo, O.; Korán János, Youngstown, O.; Nt. Bodor Dániel és Kovács Já­nos, Lorain, O.; Mrs. Donald McIntyre, Cleveland, O.; Szent­­györgyi János, Canton, O.; Ba­­tiz Lajos, Akron, O.; Palágyi Zsigmond, Elyria, O.; Szabó Bálint, Warren, O.; Nt. Márton Sándor, Youngstown, O.; Kun József, Akron, O.; Fülön István, Lorain, O.; Egry Béla, Los An­geles, Calif.; Kispál József, Cle­veland, O.; Nt. Daróczy Má­tyás, Cleveland, 0.; Nt. Csépke István, Alliance, 0. A tisztikar mindenre kiterje­dő jelentését egy hónappal a gyűlés előtt kézhez vették úgy az osztályok, mint a megválasztott képviselők, hogy azt idejében ta­nulmányozhassák. A gyűlés idő­tartama nincs meghatározva, de előreláthatólag igénybe fogja venni a hét nehány napját. Ezen a közgyűlésen lesz a tisztujitás is, mely a tisztviselők és a Ve­zértestület tagjaira vonatkozik, akiknek megbízatása mindig négy évre szól. * ❖ * A magyar sajtó, illetve a heti­lapok részéről lapunk szerkesz­tő-tulajdonosa, Diénes László kapott meghívást a Református Egyesület konvenciójára, aki maga is, feleségével és négy gyermekével együtt tagja az e­­gyesületnek. Érdeklődéssel tekintünk az ország fővárosában, Washing­tonban székelő nagy magyar tesetvérsegitő intézményünk nagygyűlése elé, amelynek min­den bizonnyal értékes, az egye­sület jövőjére jótékonyan kiható határozatai lesznek és amely­nek munkájához igaz magyar érzéssel kívánunk sok sikert, munkálkodóira pedig a jó Isten áldását! TRENTON, N. J., 1952. JUNIUS 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom