Függetlenség, 1952 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1952-06-13 / 24. szám
YEAR 39. ÉVFOLYAM — Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL NO. 24. SZÁM. Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI Ten Cents per Copy—$2.00 per Year JUNIUS 16-ÁN KEZDŐDIK LIG0N1ERBEN A REFORMÁTUS EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE Flag Day az amerikai zászlónak megbecsülését jelképezi E héten az amerikai nép egy napot áldoz a nemzeti lobogó tiszteletére. Junius 14- én tartandó FLAG DAY alkalmából ünnepélyes keretek között ad az amerikai nép kifejezést az amerikai zászló iránti tiszteletének és megbecsülésének. Ha egy nemzetnek a lobogója megérdemli, hogy az ország minden polgára őszinte tisztelettel adózzék azért a sok jóért, de főképen azért a szabad és független életért, amit e lobogó védelme alatt az emberek élvezhetnek és élhetnek, akkor valóban az amerikai zászló az, ami előtt mi mindannyian hódoló tisztelettel meghajthatjuk fejünket. Aki erre a zászlóra önkéntesen és már felnőtt korban felesküdött, az a világ leghatalmasabb országának lett egyenjogu polgára mindazokkal, akik ehhez a mai korban valóban kivételesnek tekinthető szerencséhez a születési helyük véletlenje által jutottak. Ha valaki manapság független szabad ember lehet, azt nemcsak kivételes jognak, de rendkívül nagy szerencsének is lehet tekinteni. Ugyanis az amerikai polgárnak, legyen az itt született, vagy önkéntes választás folytán polgárjogot nyert egyén, — ha betartja az igen liberális é§ emberi szabadságjogokat biztositó törvényeket, akkor annak senkitől és semmitől nem kell félnie. Ellentétben a vasfüggöny mögött élő sok száz millió tényleges rabszolgától, az amerikai polgárnak nem kell félni attól, hogy az állam minden kárpótlás nélkül egyszerűen elkobozza nehezen megtakarított kis vagyonkáját, s attól sem kell tartania, hogy soha el nem képzelhető nélkülözések közé ismeretlen helyre fogják deportálni egyszerűen azért, mert egy párt ráfogja, hogy az állam ellensége. Az Észak-Amerikai Egyesült Államokban az állam nem a polgár ura és parancsolja, hanem a polgár szolgája és védelmezője. Ezeket az eszméket jelképezi az amerikai lobogó és Flag Day alkalmából ez eszmékre gondolni a legnagyobb tisztelet, amit az amerikai zászlónak adhatunk. A nehézsúlyú ökölvívó bajnoki mérkőzés még 'mindig ■nagy sport esemény Amerikában A múlt héten egy alapjában véve lényegtelen esemény, két becsületes de kemény ökleiken kívül semmi különösebb erényt nem mutató feketebőrü amerikainak, a már a jó negyvenesekben járó ökölvívó bajnoknak, Joe Walcott-nak és Ezra Charles-nek Philadelphiában tartott mérkőzése az amerikai nép széles rétegében nagyobb érdeklődést váltott ki, mint sok olyan érdemes dolog, ami az emberiség sorsára komoly befolyást gyakorolhat. A mérkőzést három állam kormányzója, Pennsylvania állam mindkét U. S. szenátora, s azonkívül a politikai és társadalmi élet számos kiválósága közvetlenül a helyszínen nézte végig, s a televízión tiz milliókra rúgott azok száma, kik az egyik vagy a másik küzdőfél győzelméért izgultak. Ebben az izgalomban sokak részéről a motívum önző egyéni érdekből történt. U- gyanis Amerikában, hol a legtöbb állam törvénye szerint semmiféle hazárd játék nincs megengedve, s igy a hivatásszerűen iizött fogadások is tilosak, hihetetlen sokan fogadnak bármilyen eseményre, aminek kimenteiét előre nem lehet tudni. Természetesen a valószínűség szerint állapítják meg, hogy mennyivel többet vagy kevesebbet kap valaki, ha az esélyesebb vagy ha az esélytelenebb fél győzelmére fogad. A Walcott-Charles mérkőzésben az idősebb Walcott volt az “underdog,” vagyis a korkülönbségre való tekintettel Charles győzelme valószínűbbnek látszott, s igy a közönség Walcott mellett drukkolt. A közönség szimpátiája ez alkalommal többet ért, mint a szakértők tudománya, mert ha nehezen is, s csak jóakaratu pontozás révén, de mégis az “underdog” győzött. Ha már éppen az ökölvívó mérkőzésekről beszélgetünk, érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy az amerikai újságok hétfői számában egy igen érdekes képet láttunk. Egy németországi ökölvívó mérkőzésen vették fel a képet, amelyen élethűen van megörökítve, amint a referee, Max Pippow, már majdnem vízszintes helyzetben közeledik a padlóhoz, amennyiben a volt német középsúlyú bajnok, Peter Mueller, egy jól irányított ütéssel _ adott kifejezést méltatlankodásának a hivatalos kötelességet teljesítő referee megjegyzéseire. A sportszerűtlenül viselkedő Muellert örökre eltiltották az ökölvivás^nemes mesterségének gyakorlásától és ezt a büntetést hatalmas pénzbírságnak is lehet tekinteni, mert az ökölvívók Németországban is sok pénzt keresnek. Eisenhower tábornok mint Mr. Eisenhower vesz részt a választási kampányban Az elnökválasztással kapcsplatban is hihetetlen nagy pénzeket fogadnak az amerikaiak, ami a választás kimenetelét sokak részére a politikai jelentőségen felüli érdeklődéssel köti össze. Egye-, lőre azonban az amerikaiakat a republikánus párt két egyforma esélyű kandidátusának választási küzdelme izgatja. Sen. Taft és Eisenhower tábornok majdnem egyforma számú delegátussal mennek a Chicagóban julius 7-én kezdődő konvencióra. A kettő közül bármelyik megnyerheti a hivatalos jelöltséget, viszont az esélyeik egyformasága követ-50.000 magyar otthont keres Congressman Celler R. H. 7376 sz. alatt, javaslatot terjesztett a kongresszus elé, amelyben, többek közt, megállapítja, hogy nagyon sok menekült él még mindig hontalanul az egész világon s ezt a problémát: csak a D.P. törvény és általában a bevándorlási lehetőségek kiterjesztése oldhatja meg. A világgá vert, “otthont kereső” szerencsétlenek között 50,- 000 magyar van és, ha a H. R. 7376 számú javaslatot megszavazza a törvényhozás, újabb 17.000 magyar jöhet be Amerikába. Nekünk magyaroknak, most egy égetően fontos kötelességünk van. Ha saját Congressmanünk és Senatorunk tőlünk minél több levelet kap, akkor megszavazzák a fennti javaslatot. Ha ölhetett kezekkel várunk, akkor a javaslat elbukik. Kérjük, hogy minden magyar még ma, defeltétlneül egy héten belül írjon saját kongresszusi képviselőjének, hogy igen-nel szavazzon a H. R. 7376. számú javaslat beterjesztésekor. Ez csak egy-két perc munkája és csupán két cent áldozatot jelent. Talán nem sok amit kérünk, ha a krisztusi felebaráti szeretet alapján állunk. 45 szovjet-divízió Európában A szovjetnek 45 divíziója állomásozik Európában. Kelet-Németország és a csatlósállamok földjén szállásolták el a vöröshadsereget. A csatlósállamok szovjet-idomitotta divízióinak száma hetvenre rúg. Krumpli bőség A kormány megnyugtatta a zúgolódó háziasszonyokat, hogy a jövő hétre már bőségesen árasztják el a piacokat krumplival, felesleges tehát megfizetniük a jelenlegi feketepiaci árakat. A spekulánsok igy alaposan ráfizetnek arra, hogy nagy készleteket halmoznak fel. keztében az is lehetséges, hogy amennyiben egyik sem fogja tudni a jelöltség elnyeréséhez szükséges 601 szavazatot megszerezni, a delegátusok végül egy harmadik személy jelöltségében fognak megállapodni. Ez történt 12 évvel ezelőtt, amikor a hoszszu huza-vona után a delegátusok váratlanul az addig nem is emlegetett Wilkie személyében állapodtak meg. Eisenhower tábornok különben már levetette katonai egyenruháját és polgári ruhában jár a kampány kőrútján és azt sem akarja, hogy generálisnak szólítsák, hanem csak egyszerűen Mr. Eisenhowernek. Ezzel előre veti árnyékát annak a lehetőségnek, hogy esetleg az Egyesült Államok elnöke lesz, mert szokásszerüen az elnökre azt szokták mondani, hogy Mr. President, de sohasem azt, hogy General President. MAGYAR RÁDIÓ ÓRÁK TRENTONBAN Minden hétköznap d. e. fél 10-kor Steiner ^Boriska vezetésével a WBUD állomáson. Minden vasárnap d. u. 1 -kor: Kovács Balázs vezetésével a WTNJ állomáson. AU * 1 • / ff vandorcigany dalai... A Philadelphia-i és környéki, valamint a New Jersey-i magyarság széles köreiben sokáig találgatták, hogy ki lehet az a “vándorcigány”? A hang hasonlatossága adott erre okot, a dalos hangé, amely a philai WTEL rádióállomásról, a Székely Zoltán vezetése alatt levő magyar rádió-órán elhangzott... Sok vita és találgatás követte ezt. Még gondolatban sem foglalkozott senki azzal, hogy az egykori közkedvelt népdal-énekes, Csizmadia István, a “vándorcigány,” — akit valamikor egész New Jersey, valamint Phila és környéke magyarsága magáénak vallott, — újra gyönyörködtetni fogja szép dalaival a hallgatóságot. Meglepetésül két gyönyörű népdal-szerzeményét énekelte el a magyar nóta szerelmeseinek a Victor és Radiex lemezek egykori, Amerika-szerte közkedvelt énekese. A fülbemászó dallam két szép magyar népdal, — melyek szövegét alább közöljük, — bizonyára rövidesen egyik legnépszerűbb száma lesz a magyar rádió-műsoroknak és a magyar zenekaroknak. * ❖ ❖ NYÁRI ÉJJEL . . . Nyári éjjel, álmaimban kis falunkban jártam, Nád fedeles házunk előtt elmerengve álltam; Minti egy mesés tündérvilág: Kis kertünkben ezer virág nyiladozott szépen, Édesanyám gondozgatta, ápolgatta drága két kezével... Felébredtem s tovarepült a szép tündérálom, De én mégis, gondolatban azt az utcát járom; Édes álom, — jaj, de szép volt— Megérte az egész világ mindent érő kincsét, Hogy mégegyszer megláthattam édesanyámat s virágos [kertjét... * * ❖ GYÁVA VOLTAM . . . Én egy drága, jó asszonynak lopva-titkon imádója lettem, Mint az árnyék, úgy követtem lépte nyomát, mikor csak [tehettem, Házatáján ácsorogtam, mindnig [vágytam közelében lenni, Gyáva voltam, soh’se mertem igazában a szemébe nézni . . . Gyávaságom lett az átkom: fejem felett elmúltak az évek, Mint egy kivert, kóbor kutya, mindenkitől kitagadva élek... Jobb lett volna Mán mégis igazában a szemébe nézni, Az életet, mint más ember, tisztességben, boldogságban * * * [élni . . . Ingrid ikrei (?) Ingrid Bergman, a szépséges svéd mozicsillag, aki otthagyta férjét és kislányát egy olasz filmszerelő szerelméért, Rómában, egy krházban ikreket vár... (A hir érkezése óta talán már világra is hozta őket.) A párt embere! Truman elnök egy sajtókonferencián Jcijelentette, hogy bárki lesz is a demokrata párt jelöltje, ő lesz a legjobb kortese. Úgy for korteskedni érte — mint 1948-ban tette. Most húsz éve... Régi, megsárgult papírok, újságok hevernek előttünk s azokból idézzük a két évtized előtti események emlékét... Most van pontosan 20 éve annak, hogy a Washington György születésének 200-ik évfordulója alkalmából rendezett országos amerikai ünnepségek keretében Perth Amboy város magyarsága Kovács Mihály ezredes emlékének is kegyelettel adózott, aki az amerikai szabadságharcban a nagy elnök egyik kiváló tisztje volt s a Charleston, So. Carolina-i ütközetben hősi halált halt . . . 1932 junius 5-ét Perth Amboy város akkori polgármestere, Frank Dorsey a Bi-Centennial ünnepségek keretében “Michael de Kovács Day”-nek proklamálta. Délután, a városháza előtti parkban emlék-fákat ültettek el ünnepélyes formaságok között, este pedig nagy Kovács Mihály ünnepély volt. Az ünnepély főrendezője Zámbory Sándor, a Híradó szerkesztője volt; Ft. Horváth Lőrinc és Nt. Dr. Vincze Károly mondottak imát és szentelték fel az elültetett fákat, az esti ünnepség alkalmi főszónoka pedig Séllyei F. Lajos városi biró volt, akinek beszédét a Perth Amboy Evening News teljes terjedelemben leközölte. A Kovács Mihály emlék-fa ültetésével kapcsolatban Séllyei többek között ezeket mondotta: “Bár lenne itt most nekünk egy kevés a hazai földből, az ő szülőhazáj ának, Magyarországnak a földjéből, amit ennek a sokáig élő emlékoszlopnak, ennek a fának a gyökereire szórhatnánk . . . amit összekeverhetnénk az amerikai anyafölddel, úgy, amint a hős Kovács Mihály vére összekeveredett a csatatéren a koloniális csapatok hőseinek a vérével . . .” “Ez a most elültetett fa ennek a városnak a kegyeletét fejezi ki Kovács Mihály, Washington György tábornok hadseregének ezredese iránt, aki önzetlenül az életét adta ezért a hazáért a nagy szabadság-küzdelemben . ..” “Kovács Mihály meghozta a legnagyobb áldozatot, amit bárki is adhat ezért a hazáért, Washingtonnak és mindnyájunk ügyének a győzelméért . . . Azoknak az idáloknak a védelmében, amelyek a mi szivünkben is élnek, s hogy élhessenek, ő meghalt...” (A Perth Amboy-i városháza előtt, a parkban húsz év alatt terebélyes fává nőtt Kovács Mihály emlékőrzöje . . . Ott álltunk a minap e fa előtt s önkénytelenül is arra gondoltunk, hogy nem Kovács Mihály hősi halála, de csak az elmúlt két évtized óta is mennyi sok magyar vér folyt az amerikai csillagsávos lobogó, Anterika szabad földje és az amerikai szabadság-ideálok védelmében . . . Magyar apák és magyar gyermekek ezreinek élete és vére szentelte ezt a hazát a mi hazánkká is . . . Kell-e hát szeretnünk, van-e elég okunk szeretni ezt a hazát? A válasz kinek-kinek a'szivében van...!) Nincs több titok...! A Christian Science Monitor írja, hogy a szovjet, melynek fegyverrel őrzött tudósai képtelenek alkotó munkára, a szabad népektől lopott atómtitkok birtokában fegyverkeznek. Visinszkij szerint “minden amerikai atómtitkok megszereztek már.” Az Amerikai Magyar Református Egyesület négyévenként esedékes közgyűlése junius 16- án d. e. 10 órakor alkalmi istentisztelettel kezdődik a ligonieri (Pa.) “Bethlen Otthon” templomában, ahol a szolgálatot Dr. Újlaki Ferenc egyesületi elnök és Kecskeméthy József, a Bethlen Otthon igazgatója végzik. Azt követőleg a közgyűlés a Fort Ligonier Hotel nagytermében lesz, ahol a képviselők legnagyobb része is elhelyezést talál, mig a többiek a Brenizer Hotelben, vagy turista otthonokban kapnak szállást. Az Egyesület Alapszabályai értelmében a közgyűlés teljesjogú tagjai a Vezértestületi tagok és az osztályok által választott képviselők; tanácskozó joggal bírnak ezeken kívül a jogtanácsos, a főorvos, az árvaházi igazgató, a számfejtő és a biztosítási szakértő, valamint a hat rendes kerületi szervező is. Ilyenformán a közgyűlésnek 101 szavazó tagja lesz. Jelen lesznek a Vezértestület részéről: Dr. Újlaki Ferenc, elnök; Borshy Kerekes György, titkár; Vasváry Ödön, számvevő; Király Imre, pénztáros; Fiók Albert, alelnök; Dr. Vincze Károly, Daróczy Sándor, Pozsgay Imre, Téglássy Pál, Siposs'István és Molnár Géza. Jelen lesznek tanácskozási joggal: Dr. Horváth Ferenc, főorvos; Kecskeméthy József, a Bethlen Otthon igazgatója; Fiók A. Albert, ügyész; Mr. Frank Gerry és Mr. J. H. Zeitlin, biztosítási szakértők. Az egyes osztályok megválasztott képviselői a következők: Varga István, S. Bend, ind.; Tóth József, Dayton, O.; Ambrus Andrásné, E. Chicago, Ind.; Németh János, Chicago, 111., Nt. Vajda S. Zoltán és Veszprémi Géza, Detroit, Mich.; Enessey Gyula, Dr. Böttykös Béla és Nt. Tóth Tibor, Detroit, Mich; Farkas Károlyné, S. Chicago, 111., Mrs. Emma Varga, E. Chicago, Ind.; Kish István, Kalamazoo, Mich; Kovács István, Chicago, 111.; Kádár ároly, Gary, Ind.; Nt. Hamza András, Dayton, O.; Gyüre András, Whiting, Ind.; Nt. Nagy András, Fliní, Mich.; Nagy János, Bridgeport, Conn.; Kurimai András, S. Norwalk, Conn.; Horváth Kálmán, Bridgeport, Conn.; Szántay József, New York, N. Y.; Kovács Bertalan, Bridgeport, Conn.; Nt. Balogh István és Nagy Ferenc, Washington, D. C.; Nt. Böszörményi István, Bridgeport, Conn.; Nt. Ladányi Zsigmond, New York, N. Y.; Nt. Beretz Árpád, Wallingford, Conn.; 29 és (él millió katolikus van Amerikában A közelmúltban jelent meg az az évkönyv, ami a katolikus társadalom életéről számol be. Az évkönyv megállapítja, hogy A- merikában, 1952 évi január hó 1-én — 29,407,000 volt a katolikusok száma. Ez a szám az előző évvel szemben, 776,000-es szaporulatot jelent. Egy milliónál több katolikus van a következő érsekségek területén: Boston, Chicago, Philadelphia, New York, és Newark. Amerika iskoláiban 5,141,000 gyermek nyer hitoktatást. Fedorko András, Buffalo, N.Y.; Shepherd András, Tonawanda, N. Y.; Kovach Imre, Buffalo, N. Y.; Molnár József, Passaic N. J.; Molnár József, Trenton, N. J.; Dr. Vincze Károlyné, Keasbey, N. J.; Marosi Károly, Perth Amboy, N. J.; Nt. Nagy Imre és Mrs. Adele Hess, Bethlehem, Pa.; Medgyesi Géza, Cárteret, N. J.; Kish Károly, Manville, N. J.; Varga Albert, Woodbridge, N. J.; Nt. Szathmáry Bertalan, Perth Amboy, N. J.; Nt. Kosa András, New Brunswick, N. J.; Mrs. Anthony Peter, Miami, Fia.; Nt. Béky Zoltán, Roebling, N. J.; Dr. Csikesz Tibor, Phoenixville, Pa.; Daruka István, New Brunswick, N. J.; Nt. Rácz Győző, Passaic, N. J.; Nt. Szabó András, Alpha, N. J.; Nt. Kruchio Antal, Franklin, N. J.; Rikó János, Homestead,’Pa.; Dénárt András, Pittsburgh, Pa.; Fodor József, Columbus, O.; Kocsis István, Duquesne, Pa.; Fedor András, McKeesport, Pa.; Helmeczi Kálmán, Duquesne, Pa.; Nt. Szabó László, Scalp Level, Pa.; Nagy Albert, Farrel, Pa.; Bartha Zsigmond, Leechburg, Pa.; Kászonyi Mihály, Beaver Falls', Pa.; Hegedűs József, Barton, O.; Nt. Markovits Pál, Pittsburgh, Pa.; Szarka Ferenc, Brownsville, Pa.; Radnóczy József, Sr.; Thorpe, W. Va.; Bodnár István, Daisytown, Pa.; Domonkos József, Logan, W. Va.; Kayatin Sándorné, Richeyville, W. Va.; Kropog S. Miklós, Rivesville, W Va.; Dr. Szabó István, Ko\mchy M. András, Novák Józsefné, Cleveland, O.; Kanócz János, Fairport, O.; Perczel Imre ás Nt. Papp Károly, Toledo, O.; Korán János, Youngstown, O.; Nt. Bodor Dániel és Kovács János, Lorain, O.; Mrs. Donald McIntyre, Cleveland, O.; Szentgyörgyi János, Canton, O.; Batiz Lajos, Akron, O.; Palágyi Zsigmond, Elyria, O.; Szabó Bálint, Warren, O.; Nt. Márton Sándor, Youngstown, O.; Kun József, Akron, O.; Fülön István, Lorain, O.; Egry Béla, Los Angeles, Calif.; Kispál József, Cleveland, O.; Nt. Daróczy Mátyás, Cleveland, 0.; Nt. Csépke István, Alliance, 0. A tisztikar mindenre kiterjedő jelentését egy hónappal a gyűlés előtt kézhez vették úgy az osztályok, mint a megválasztott képviselők, hogy azt idejében tanulmányozhassák. A gyűlés időtartama nincs meghatározva, de előreláthatólag igénybe fogja venni a hét nehány napját. Ezen a közgyűlésen lesz a tisztujitás is, mely a tisztviselők és a Vezértestület tagjaira vonatkozik, akiknek megbízatása mindig négy évre szól. * ❖ * A magyar sajtó, illetve a hetilapok részéről lapunk szerkesztő-tulajdonosa, Diénes László kapott meghívást a Református Egyesület konvenciójára, aki maga is, feleségével és négy gyermekével együtt tagja az egyesületnek. Érdeklődéssel tekintünk az ország fővárosában, Washingtonban székelő nagy magyar tesetvérsegitő intézményünk nagygyűlése elé, amelynek minden bizonnyal értékes, az egyesület jövőjére jótékonyan kiható határozatai lesznek és amelynek munkájához igaz magyar érzéssel kívánunk sok sikert, munkálkodóira pedig a jó Isten áldását! TRENTON, N. J., 1952. JUNIUS 13.
