Függetlenség, 1952 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1952-10-24 / 43. szám

1952. október 24. FÜGGETLENSÉG 3-Ífc olda* INNEN-ONNAN A M E S T ER-FODRÁSZOK New Jersey-i Egyesülete október 18-19-20-ik napjain tartja évi konvencióját Asbury Parkban, a Eerkeley-Carteret Hotelben, ta­nulságos programmal. Az állaim­ban mintegy 15-17,500 engedé­lyezett fodrász és fodrászmü­­hely-tulajdonos van, akik mind meghívót kaptak erre az érdekes konvencióra. A SZTALIN-IMÄDAT tébo­lya nem ismer határt a magyar­­országi kommunisták körében sem... A sztalin-karácsonyfa és hasonló erőszakos ferdítés után most megszületett a szolgai hí­zelgés legújabb Isten-káromló szörnye: a Sztálin szentély és örökmécses. A budapesti, 7-ik kerületi úgynevezett “tanács-Menyasszonyok esküvői terveitek kovácsolá­sát kezdjétek a mi komplett papíráruinkra való gondolás­sal. • Esküvői asztalterítők — 54x90 • Esküvői szalvéták (név belenyomtatva) • Esküvői tányérok és csészék • Fehér dombor-nyomásu (em­bossed) bankett térítők — 150-300 ft.-es tekercsben. Továbbá nagy választék minden­féle party-hoz valókból minden alkalomra. TrentonGiassery 857 So. Broad St. Tel.: 4-1043 ház” bejáratánál, egy fülkeszerü beugróban (a mellékoltárok és j szentélyek módjára) megcsinál­ták a Sztalin-szentélyt. Vörös le­pellel lebontott emelvényen áll a véreskezü vörös diktátor mell­szobra s felette aranybetükkel a glória-szerüen világitó írás: “Sztálin, Magyarország barátja és a békeszerető népek atyja.” A szobor körül, mint az oltárok körül szokás, állandóan friss vi­rágok vannak és egy kis aszta­lon “örökmécses,” amelynek gondozását az élőljáróság “dol­gozói” vállalták el (próbálták volna nem vállalni...!) — Az ö­­rökmécses beállításánál a számí­tásba egy kis hiba csúszott: nem fog az örökké égni . . . nem fog az sokáig égni...! MAGYARORSZÁGON a kom­munista kormányzat megkezdte az egyházi emlékművek eltávolí­tását és lerombolását. Ennek so­rán eltávolítják az utszéli feszü­leteket is. “Magyarországon tel­jes vallásszabadság van” — hir­dette itt pár éve egy onnan visz­­szajött baptista prédikátor. Úgy látszik, a vallásszabadság tág fogalom lett s annak keretein be­lül a vasfüggönyön tuti orszá­gokban vidáman lehet már rom­bolni évszázados egyházi emlék­műveket és utszéli feszületeket egyaránt... VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! Dr. Földy Károly fordítási irodája Hiteles fordítások minden nyelvből minden nyelvre. American Fuel Trade Co. képviselete Vámmentes szeretetcsomagok a budapesti raktárból magyarországi rokonainak vagy barátainak. SERVICE FOR ISRAEL, Inc. Vámmentes szeretetcsomagok és Ajándék-utalványok Israelba. 205 EAST 85th STREET Room 204 New York 28, N. Y. Gyászban vigasztalás, ha drága halottunk utolsó útja méltó emlékéhez. — Ezt nyújtja a gyászoló családnak INGLESBY J. JÁNOS TEMETÉS RENDEZŐ ÉS BALZSAMOZÓ 432 Hamilton Ave. Telefon: 5*6546 HA GYÁSZ ÉRI CSALÁDJÁT, HÍVJON! Az összes bel- és külföldi orvosságok beszerezhetők KREMPER JÓZSEF — ezelőtt Laird — GYÓGYSZERTÁRÁBAN 1000 So. Clinton Ave. Előzékeny, pontos és gyors kiszolgálás. Méltányos árak. Gyógyszerek Európába való küldését vállaljuk. Magyarul beszélünk. South Clinton és Beatty Street sarok Telefon: 3-4347 A magyar olvasó közönség figyelmébe: GONDOS SÁNDOR POMPÁS UJ REGÉNYE: Az átkozott Katinsky végrendelet MEGJELENT Az amerikai magyarság népszerű közirója és öreg mesemondója ebben az Írásában önmagát múlja felül. A regény lenyűgözően érdekes ke­resztmetszete a régi erdélyi életnek. Szines leírá­sok, mozgalmas cselekmény és pompás meseszö­vés teszi feledhetetlenné ezt a könyvet, amely nem hiányozhat egyetlen magyar otthonból sem. Az ízlésesen kiállított kötet ára: 3 dollár Ne mulassza el megrendelni a szerzőnél a következő címen: A. S. GONDOS, 121 Valley St. Dayton 4, Ohio A HÉT (Folyt, az 1-ső oldalról) ja: Nerntér vissza, ami . el­múlt . . . E kis szentimentális ábrán­dozásunknak magyarázatául szükségesnek tartjuk megje­gyezni, hogy rovatunknak ezt a részét a kora hajnali órák csendjében Írjuk, amikor az ember önkéntelenül is hajla­mosabb a csendes mélázgatá­­sokra. Ilyenkor jól esik kikap­csolódni a jelenből, mert an­nak eseményei — a véget érni nem akaró koreai háborúról, gyilkosságokról, szerelmi tra­gédiákról, repülőgép szeren­csétlenségekről, a u t omobil balesetekről és hasonló szen­zációkról szóló hírek — a mai modern életnek sok keserű valóságát jelentik. Jól eső érzés volt, amikor e filozofikus töprengés közepet­te tekintetünk ráesett egy új­ság cikkre, minek vastag be­tűs cime magyar fordításban a következő volt: “Mindaddig nem tudja az ember, hogy mit jelent a szabadság, mig azt el nem veszítette.” Meg kell becsülnünk Ame­rikát és az amerikai életmódot Egy cikksorozat első közle­ményének volt ez a cime, mely Father Kellernek nemrégiben megjelent szenzációs uj köny­vet, “Government is YOUR Business — ismerteti. Ez a könyv a közelgő választásra való tekintettel különleges ér­deklődésre tarthat számot, mert az alapgondolata körül­belül észt fejezi ki, hogy egy demokratikus szabad ország csak úgy létezhet, ha az embe­rek érdekében dolgozik az ál­lamhatalom és «em az állam­­hatalom érdekében az embe­rek. Ezt pedig csak úgy lehet megvalósítani, ha olyan egyé-, neket állítunk az államhata­lom élére, kik a nemzet összes­ségének érdekeit tartják a megvalósítandó legmagasabb eszmének. Ez az ország, mely­ben mi élünk, — Írja Father Keller, az egész világon a'leg­nagyszerűbb és legeredménye­sebb megvalósítása a nép ál­tal alkotott és a nép érdekében működő államhatalomnak. És mégis mily sokan van­nak a született amerikaiak kö­zött is, kik nem becsülik meg eléggé ezt az országot annak valódi értéke szerint. Az ide­gen születésűek, vagy még in­kább azok az idegenek, kik az utóbbi évek szomorú esemé­nyeit Európában vészelték át, nagyon jól tudják a különbsé­get az amerikai nép szabadsá­ga és a világ nagy részén élő népek elnyomottsága között. Erre élénk bizonyságot szol­gáltat Father Keller könyvé­ben közölt alábbi kis epizód. Európában töltött nyári va­kációjáról tért vissza az Egye­sült Államokba egy egyetemi hallgató, ki a hajó utazás alatt egyáltalában nem titkolta ci­nikus megjegyzéseit az ameri­kai rendszer felett.,A hajón u­­tazott egy igen müveit német hölgy is, ki viszont boldogság­tól sugárzó arccal mesélte mindenkinek, hogy mily sze­rencsésnek tartja magát, mert sikerült engedélyt kap­nia arra, hogy életének hátra­lévő éveit itt Amerikában tölt­­hesse el. Várható volt, hogy a két ellentétes nézetet valló e­­gyén egyszer csak összeükö­­zésbe kerül egymással. A sok igazságtalan kritikán méltat­lankodva azt mondja egy al­kalommal az idősebb hölgy. “Ide figyeljen, fiatalember! Ha Amerikában kétszer olyan rossz lenne a helyzet, mint a­­hogyan Ön azt mondja, még akkor is kétszer jobb lenne, mint bárhol másutt a vilá­gon.” Ezt a nézetet mi is teljes e­­gészében osztjuk, s a kritizá­­lóknak, vagy a rossz irányba tekintőknek azt mondjuk, hogy nézzenek egyenesen — előre és ne görbén — félre. Smith szenátor Amerika külpolitikájá­nak szakembere SffP % * (Folyt, az 1-ső oldalról) figyelmet szentelni Smith szená­tor minapi, Camdenben elmon­dott bsezédének idevonatkozó ré­szére, amely tiszta képet ad az ő éles meglátásáról, Ítélőképessé­géről és arról, hogy külpolitikai téren mik az elgondolásai ennek a visszaválasztásra pályázó wa­shingtoni törvényhozónknak és pártjának: “Az Egyseiilt Államoknak ve­tetőszerepet kellene vinni az­­irányban, hogy szövetségeseivel együtt egy ‘Demokráciák Nyi­­latkozátát’ adjon ki, amelyben lefektetnénk külpolitikánk tisz­ta ideológiai alapjait. Ezzel mintegy kinyilvánítanánk és tisztán állítanánk a világ elé a távoli jövőbe nyúló külpolitikai terveinket és biztos lépést ten­nénk afelé, hogy Amerika visz­­szanyerje presztízsét és jóhirne­­vét a külországokban.” “Legfőbb célkitűzésűnknek kell tennünk minden nép sza­badságának és függetlenségé­nek biztosítását” — mondotta Smith szenátor, erősen kritizál­va a jelenlegi washingtoni admi­nisztráció “negativ és elégtelen” politikáját és állásfoglalását a kommunisták terjeszkedésének feltartóztatására vonatkozólag. A demokraták “naiv” külpoliti­kájának tulajdonítja Smith sze­nátor az amerikai befolyás oda­­áti minimumra csökkenését a második’-világháború után. “A washingtoni adminisztráció há­­boruutáni megállapodásokat kö­tött ^Sztálinnál, amelyek nem­annyira realizmusra, ’’'mint vak htire voltak alapozva” — mon­dotta a szenátor. “Hasonló bakk­­lövés volt a kínai kommunistá­kat úgy tekinteni, mint egyszerű “agrár-reform sürgetőket” és nagy hiba volt idejében fel nem ismerni a Szovjet kommunizmus igazi mibenlétét, ami oda veze­tett, hogy a világ nagy részét zsarnokságuk alá kényszeritet­­ték. Betetőzte azután a bakklö­­vések sorozatát az, amikor az ad­minisztráció úgy nyilatkozott, hogy Korea kiviil esik a mi vé­delmi vonalainkon...” ’“A második világháború vé­­,gén Amerikának hatalmas, mér­tékű nemzetközi ‘jóakarat rak­tára’ volt. Több, mintegy és fél billió-^embernek a ,barátságára számíthattunk szerte a világon, akik szemben álltak a kommu­nisták 180 rriilliójával . . .Ma a­­zonban csupor;,mint egy 540 mil­liónyi népre számíthatunk, akik a mi oldalunkon vannak, a kom­munisták kontrolja alatt levő vi­lágban pedig 800 milliónyi nép van, mig a többi kb. 600 millió nép amolyan semleges álláspon­tot foglalt el. A mi javunkra le­vő 1945 évi 9 az 1-hez népességi arány ma 5 a 3-hoz az Egyesült Államokkal szemben! Amikor a Truman adminisztráció végre felismerte a valódi kommunista veszedelmet, tisztán negativ ter­mészetű politikával igyekezett annak ellenállni” — állapította meg Smith szenátor. A szenátoí sürgeti és szüksé­gesnek tartja technikai segítség­nyújtási programunk azonnali fokozását és kiterjesztését külö­nösen a közel-keletre és távol-ke­letre. A kormánynak többet kell tenni az irányban, hogy ezeken a területeken a magán-befekte­téseket bátorítsa. Sürgeti és he­lyes programnak tekinti Smith szenátor azt is, hogy az Egyesült Államok ellenezzen minden fajta imperializmust, hogy ezzel visz­­szanyerjük a jóagaratot Ázsiá­ban és Afrikában. És általában minden külpolitikai ügyünket az Egyesült Nemzeteken keresztül kell intézzük, amivel nemcsak azt érjük el, hogy közös bizton­sági szisztémánkat erősítjük, de minden imperialisztikus törek­véssel való vádnak, ami ér és ér­het, elejét visszük!” ' “Külpolitikánk kiépítésénél szem előtt kell tartanunk első­sorban is azt, hogy az Egyesült Államok sorsa és jövendője ma már szorosan és elválaszthatat­lanul össze van fűzve a világ töb­bi népének sorsával... A szabad világban vezető pozíciónknak a feladása egyértelmű lenne a sza­badságszerető népek és nemze­tek iránti felelősségünk sutba­­dobásával és egyben Amerika biztonságának megőrzésére vo­natkozó felelősségünk semmibe vevésével.” Smith szenátor fáradhatatlan harcosa volt mindig a világ bé­kéje és rendje kivívásának. Pol­gártársainak és embertársainak a javát akarta mindig, emberek, népek, nemzetek boldogulását, szabadságát, függetlenségét tar­totta szem előtt minden cseleke­detében és amikor külpolitikánk irányát sugalmazza, amikor kor­mányunk külpolitikai tévedései­ről mond súlyos kritikát és jobb, helyesebb, okosabb terveket sző, egy nagy államférfi karaktere bontakozik ki előttünk . . . Egy bölcs, tapasztalt, alapos ismere­tekkel rendelkező, komoly állam­­férfia uz, aki visszaválasztását kéri a‘ szenátusba New Jersey szavazópolgáraitól. * * * Nem nyilvánítják holttá... A berlini polgári hatóságok nem hajlandók hivatalos Írást adni arról, hogy Adolf Hitler va­lóban halott, miután erre nézve nincsen elegendő bizonyíték. Az osztrák hatóságok többizben kértek erre vonatkozó nyilatko­zatot, de Berlin ezt megtagadta, így Hitler osztrák örökösei má­ig sem jutottak Adolf vagyoná­hoz, mert hivatalosan Adolf még egyre él. Értékes anyagok Az Amerikai Meteor Társa­­ságs Geneva, N. Y. körzeti igaz­gatója hirdetményben közzétet­te, hogy a New York állam terü­letén talált meteor-eredetű anya­gért fontonként öt dollárt fizet. Ezideig csak heten szolgáltattak be meteor darabokat. A társaság felhívja a figyelmet arra, hogy sokezer font ilyen anyag fekszik a földön, vagy közvetlenül a ta­laj alatt. Résen kell állni Adlai E. Stevenson kormány­zó demokratapárti elnökj elölt azt mondotta, hogy az oroszok ma már nem olyan aggresszivek, mert a nyugati hatalmak közös ellenállásától félnek. “De azért résen kell államink mindenféle orosz furfanggal és meglepetés­sel szemben. A szovjet módsze­reihez tartozik a hátba támadás és a cselvetés. A demokraták hi­szik, hogy a béke felé vezető ut katonai, gazdasági és morális e­­rőink kiépítésén át vezet a biz­tonságba és szabadságba.” Krumpli-hiány lesz A földmivelésügyi minisztéri­um attól tart, hogy a tavasszal, átmenetileg krumplihiány fe­nyegeti majd Amerikát. Más termékekben viszont bőséges volt a felhozatal és a termés 8 százalékkai emelkedett. — Az élelmiszer-árak általában estek az elmúlt hónap alatt. A LEGSZEBB AJÁNDÉK A MAGYAR KÖNYV! Lepje meg családját, ismerőseit es önmagát szép és tanulságos magyar könyvekkel! Hatalmas választékban, olcsó árakon beszerzehetö: Libreria Cultura Internacional-nál. Kaphatók: Jókai összes müvei, diszkiadás kötetetenként $2. — Révai 1 kötetes lexikon $11.50, Révai kétkötetes lexikon $22. ---- kisregények 12 KÜLÖNFÉLE $1.50, köte­tenként, külön $0.20. — Verne és Gárdonyi müvei kötetenként $1.50, stb. Nyelvkönyvek, szótárak, szakácskönyvek! Válasz coupon ellené­ben kérje árlistánkat! Nagyban árengedmény! — írjon még ma: libreria Cultura Internacional (Santa-Teresa) Cipreses a Miracielos No. 8 CARACAS, VENEZUELA Az Amerikai Magyar Segélyakció közleménye: Használt ruhanemű gyűjtése A második világháborút köve­tő nagy vihar magyar testvére­ink nagy tömegét sodorta idegen földre, akiknek egy része később hazament, másrésze kivándorolt, hogy uj életet kezdjen. Azok a szerencsétlenek azbnban, akik öreg koruk, betegségük, vagy testi fogyatékosságuk miatt ott maradtak N é rn e t országban, vagy Ausztriában, reménytelen­nek látszó körülmények között tehgődnek. Kérünk mindenkit, hogy erre* az akcióra hívja fel ismerősei fi­gyelmét is, hogy minél nagyobb mennyiségű jó állapotban lévő holmit küldhessünk az arra rá­szorulóknak. Cimezze csomagját igy: Hun­garian Warehouse, Contract Packers, Inc., 2331, 12 Ave., New York 27, N. Y. Amerikai Magyar Segélyakció. Az utóbbi években Magyaror­szágból menekülők a szó szoros értelmében egy szál ruhában ér­keznek szabad földre és sokszor egy váltásra való fehérneműjük sincsen. Ezek átszivárgása szün­telenül tart még most is és az emberi életösztön miatt tartani fog mindaddig, mig az óhaza fel nem szabadul. A bevándorló or­szágok kapui kevés kivétellel zárva vannak és igy bizony ezek az uj menekülők is a legnagyobb gondokkal küzdenek. Az Ausztriában és Németor­szágban levő menkeültek száma együttesen cca. 25,000 személy, ezeknek fele öreg, beteg, kis­gyermekes anya vagy még mun­kára nem érett gyermek, aki vi­szont dolgozni tudna, munkát kapni nem igen tud, mért mind­két országban nagy a munka­­nélküliség és munkát elsősorban a nem-idegenek kapnak. Auszt­riában az idegenek segélyt nem kapnak, mig Németországban a havi segély kb. $10. A szemé­lyenként, ami a meghaláshoz sok, a megéléshez azonban ke­vés. így érthető, hogy a mene­kültek még ha dolgozni -tudnak is, legfeljebb a puszta élelmezést tudják megkeresni, ruhára, vagy a használat által elrongyolódó cipő pótlására már nem igen te­lik. Az itt élő régi és ujameriká­­sok népes családja az elmúlt é­­vekben magyarországi hozzá­tartozói részére áldozatos lélek­kel sok használt ruhaneműt kül­dött el. Ez év tavasza óta azon­ban ruhaneműt Magyarországba küldeni nem lehet és nem szabad. Bizonyosan tudjuk, hogy sok a­­merikai magyar gyűjtött ruha­neműt és cipőt arra a célra, hogy csomagokat küldjön hozzátarto­zóinak, ezek a ruhanemüek fel­­használás reménye nélkül fek­szenek és tovább gyűlnek. Az Amerikai Magyar Segély­akció az Európában levő nyo­morgó magyar menekültek gondjain kíván enyhíteni akkor, mikor azzal a kéréssel fordul az amerikai magyarsághoz, hogy ezt az óhazába úgysem küldhető használt ruhaneműt és cipőt küldj e el nekünk, Hogy azt össze­gyűjtve elküldhessük az auszt­riai és németországi nyomorgó magyaroknak. Kizsuppolják őket Amerikából McGranery i g a zságügymi­­niszter jelenti, hogy száz nemkí­vánatos idegent és bevándorlót (javarészük az alvilágban tevé­kenykedik) távolítanak el az or­szágból. A naturalizált ameri­kaiakat előbb hivatalos eljárás­sal megfosztják amerikai állam­polgárságaiktól. Elsősorban a bűnszövetkezetek koronázatlan császárát, Frank Costellot foszt­ják meg polgárságától és tolon­­colják vissza Olaszországba. El­járás indul a kommunista barát­sággal vádolt Chaplin ellen is, aki most Angliában tartózkodik. A színész 40 év után sem váltot­ta ki amerikai polgárlevelét és jelenleg is angol állampolgár. Chicagóban az A1 Capone gang tagjait szedik össze és zsuppol­­ják ki az országból. Sok kommunistát és társutast fogtak össze az ország különböző városaiban. Függetlenség munkatársa és helyi képviselője Kovács B. Mihály 200 Genesee St. Trenton, N. J. Telefon 6-0159 Hivatalos órák hétfőtől péntekig 5 órától 6-ig. Előfizetések, hirdetések és helyi ügyek intézése itt. Daloljunk, . . Alma a fa alatt . . . Alma a fa alatt, nyári piros alma, Engem gyaláz a szertőm édes anyja, Engem gyaláz, engem tesz, vesz a szóra; Szeretem a lányát, nem tehetek róla . . . Ez a kis barna lány, ha bemegy a boltba, Megkérdi, hogy van-e vőlegény bokréta? A boltos ur, sejhaj, azt feleli néki: Tán a szeretője él akarja venni? Verje meg a nagy Ég a mészáros bárdját, Mér is nyisszanti le f a borjú négy lábát . . . Mert láb nélkül, hejhaj, nem mehet a sárba: Fölveszi a fene a baka hátára . . . Zene, zene, zene, zene . . . Zene, zene, zene, zene, Ette vóna meg a fene azt is, aki kitalálta! Se hegedű, se furulya, Se paklanyos szép nyoszolya nem kell nekem mulatságra; Inkább kell nekem a budapesti bíró jánya . . . Zene, zene, zene, zene, Ette vóna meg a fene azt is, aki kitanálta . . . Diósgyőri bakterháznál... Diósgyőri bakterháznál áll a mozdony, Pedig hát az öreg bakter nincs is otthon; f Nem is azért áll ott a vezető, Hanem mert hogy a bakterné csudaszép nő . . . Zene, zene, zene, zene, A szeretőm, ha szeretne, csak egyedül hozzám járna . . . A szemem csak neki ragyog, Olyan szeretője vagyok, aki mindig csókkal várja; Lehajtom a fejem személyesen az ölébe . . . Szokva vagyok a csókjához, Öleljen csak jól magához, amig meg nem szidom érte . . . Bocsáss meg . . . Bocsáss meg, hogy hűtlen lettem, nem tehetek róla, Amit tettem, rég megbántam, szeress engem újra! Egy megértő tekintetre, jaj, de régen vártam; Megtudnád-e bocsájtani, azt, amit én százszor is megbántam? HALLGASSA SZÉKELY ZOLTÁN “HUNGÁRIÁN MELODIES” magyar rádió-műsorát a philadelphiai W. TE- L 860 ke. rádió állomásról minden szerdán d. u. 5:30-kor és minden szombaton délután 2 órakor Tisztán hallható Pennsylvania, New Jersey, Maryland és Delaware államokban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom