Függetlenség, 1952 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1952-10-17 / 42. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton YEAR 39. ÉVFOLYAM— NO. 42. SZÁM. TRENTON, N. J., 1952. 0KT6BER 17. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Senator Smith a rádión beszélt a magyarokhoz.. A magyar nemzeti gyásznap, október 6 alkalmából Senator H. Alexander Smith nagyhatású beszédet intézett a WBUD rádióállomás magyar óráján a Trenton-i és környéki magyarokhoz. Ez a kép a stúdióban készült október 6-án. Balról jobbra: John J. Inglesby Congressman-jelölt, Steiner Boriska, a magyar óra vezetője, aki a szenátort intervjuolta, Senator H. Alexander Smith és Nt. Béky Zoltán esperes, aki a szenátort beszéde végeztével üdvözölte. MINDENKI KÖTELESSÉGE Borshy Kerekes György cikke az Amerikai Magyar Református Egyesület “Testvériség” című folyóiratában Smith szenátor a tettek embere Választási harcokban nem vá­logatósak az ellenfelek Mennél hosszabbra nyúlik egy választási kampány, an­nál nehezebb újabb és előző­leg már többször nem hangoz­tatott érvet felhozni a szava­zók bizalmának és támogatá­sának megszerzése céljából. Ilyenkor a jelöltek amennyi­ben kifogytak az elvekből, egymás személyét kezdik pisz­kálgatni. Ezeket a személyes támadásokat senki sem veszi túlságosan komolyan és alap­jában véve sem nem használ­nak, sem pedig nem ártanak, mert amennyit egyik jelölt nyer a másik személyének pel­lengérre való állításával, u­­gyanannyit nyer a másik a hasonló taktika alkalmazásá­val. A személyes támadások körülbelül olyanok, mint mi­kor egy ökölvívó mérkőzésen mindkét fél kifáradt, s hogy húzzák az időt, azért egymás­ba kapaszkodnak. Mivel még három hét van a választásig, azért még több­ször fogjuk tapasztalni, hogy a fő- és alj elöltek egymás sze­mélyébe kapaszkodnak. A leg­első nagyobb szabású kapasz­kodás az volt, mikor a repub­likánus párt al-elnök jelöltjé­nek Nixon szenátornak anya­gi viszonyait kezdték fesze­getni. Nixon nemcsak hogy ki­állta a próbát, de egyik “leg­­harciasabb” támadó lett. Sze­rinte a magas kormány hiva­talokba is befurakodtak a vö­rösök és mivel ő volt az, ki az Alger Hiss ügyet napfényre hozta, s mivel nagyrészt neki köszönhető, hogy ezt a bizalmi állásban lévő és a kommunis­tákkal rokonszenvező árulót börtönbe Ítélték, Nixon vádjai sokak előtt a valószínűség lát­szatát keltik. Azonban elte­kintve attól, hogy az ő állítá­sai megfelelnek-e a valóság­nak, vagy nem, választási propaganda szempontjából a­­zok igen hasznosak. Természetesen a demokra­ták sem válogatósak a kam­pány eszközökben, s Truman elnök, ki a demokrata jelölt érdekében egy hosszabb kör­utat tett meg, melyről e hét elején tért vissza Washington­ba, nem éppen a legmegtisz­­teltetőbb jelzőkkel illette Ei­senhower tábornokot, a re­publikánusok elnök-jelöltjét, mikor azt a kijelentést tette róla, hogy “just plain dishon­est.” Lehetséges, hogy ez an­golul nem annyira sértő, mint ennek szószerinti magyar for­dítása, s mivel az amerikai vá­lasztók nagy többsége az an­gol nyelven beszél és gondol­kodik, Truman elnök kijelen­tését valószínűleg nem veszik nagyon zokon. Sok pénzbe kerül az elnök­­választás Amerikában Szinte kiszámíthatatlan, for ALL Red Feather Services hogy közvetve és közvetlenül mennyi pénzbe kerül egy el­nökválasztás. Eltekintve a vá­lasztással közvetlenül össze­függő kiadásoktól, amikre a megszámlálhatatlan millióra rugó nyomtatványok, válasz­tási gombok, újság-, rádió- és televíziós hirdetések kerülnek, továbbá az ideiglenesen felál­lított irodák bére, az azokban alkalmazott személyzet fizeté­se, a két elnökjelölt és azonkí­vül Nixon aleinök-j elölt is már hetek óta utaznak hosszú különvonatokon, tanácsadók, politikusok, uj ságirók, rádió kommentátorok és ezeket ki­szolgáló személyzetnek egy valóságos karavánt kitevő számával. Ezeknek a különvo­­natoknak az árához még hozzá kell számítani Truman elnök 16 kocsiból álló vonatjának költségét is. Truman eddig 8500 mérföldet utazott és 90 beszédet tartott Stevenson megválasztása érdé kében. Egy pár napi pihenésre visz­­szatért Washingtonba, de azu­tán tovább folytatja a válasz­tási körutat, mely, tekintettel 68 éves korára, nemcsak meg­lehetősen nagy teljesítmény, de egyszersmind meglehető­sen nagy áldozat is. Truman természetesen nem mint az Egyesült Államok elnöke uta­zik, hanem mint a demokrata párt feje. A független kis-emberek sok milliónyi szavazata dönti el a választást Mindenesetre meg lehet ér­teni ezt a mindkét párt részé­­rőli óriási erőfeszítést, mit a nov. 4-ki választás kimenetele érdekében kifejtenek, mert el­végre is e választás eredmé­nyétől függ, hogy az Egyesült Államok vezetése az elkövet­kezendő négy év alatt kiknek a kezébe kerül? Ezt a nagy kérdést a politikai befolyások­tól mentes — úgynevezett független választók fogják eldönteni, mert az előbbiek­hez tartozók úgyis tudják elő­re, hogy kikre “kell” nekik szavazniuk. A máskülönben elfelejtett “forgotten man” kegyéért folyik most ez a vá­lasztási küzdelem, melynek kimenetele5 már régen nem látszott annyira bizonytalan­nak, mint ez alkalommal. Koreában ismét igen heves harcok folynak Mig politikusaink a válasz­tási küzdelmekre fordítják e­­nergiájukat, Koreában fiaink egyre több vért áldoznak az ottani áldatlan harcnak sike­res befejezése céljából. Tulaj­donképen mit értsünk mi a si­keres befejezés alatt? Ma nem olyan győzelemre vágyunk, mint amilyen a régi háborúk­nak volt a célja. Az Egyesült Nemzetek nem akarják sem az észak-koreaikat, sem a kí­naiakat legyőzni. Az igazi de­mokráciának sohasem lehet a célja más nemzeteket legyőz­ni vagy rabigába hajtani. Ilyen célokért csak a diktáto­rok harcolnak. Az Egyesült Nemzetek csak a diktátorok ellen mentek harcba. Koreá­ban az orosz kommunista dik­tátorok ellen folyik a harc, mi az utóbbi tiz nap óta új­ból újra nagyobb lendületet, ismét véresebb fordulatot vett. White Horse-nak neve­­(Folyt. a 3-ik oldalon) Ezeken a hasábokon nem igen szoktunk politikával foglalkoz­ni. Még kevésbbé az úgynevezett pártpolitikával. Magyarságun­kat és azon belül egyesületi tag­ságunkat elég érettnek tartjuk arra, hogy meggyőződésének megfelelőleg saját maga válasz­­sza ki azt a pártot s a pártban azt a személyt, akit legalkalma­sabbnak tart bizonyos politikai tisztségek vagy hivatalok betöl­tésére. Sohasem volt s jelenleg sincs szándékunkban senkit se­hová “szállítani.” Ahogyan sze­mélyileg meg van a magunk meggyőződése, amivel szemben tiszteletet igénylünk, ugyanúgy tiszteletben tartjuk mindenki másét, föltéve, hogy az nem o­­lyn, amely ellenkezésben áll a te­remtő Istenben való hitünkkel, befofgadó hazánk alkotmányá­val, annak tételes törvényeivel vagy megszentelt hagyományai­val. Célzunk ezzel a mondattal az utóbbi időkben elburjánzott fe­hér, fekete, barna, zöld vagy vö­rös színekbe öltöztetett diktató­rikus törekvésekre s a titkon fú­ró vagy hangosan romboló “pár­­tok”-ra. Ezeknek híveivel szem­ben nem tarthatjuk magunkra kötelezőnek a tisztességes meg­győződésnek kijáró tiszteletet, sőt elismerést sem. E felől kétsé­get nem hagyunk. Ezeknek előrebocsátásával e helyen csupán egy olyan köteles­ségre kívánjuk irányítani a fi­gyelmet, amely egyformán vo­natkozik mindnyáj unkra, akik tiszta meggyőződésből, minden lelki kényszer nélkül, teljes jogú polgárai lettünk uj hazánknak. A polgárság fölvételével ugyan­is nem csak értékes jogok birto­kába jutottunk, hanem köteles­ségeket is vettünk magunkra. Ez a kötelességek egyike pedig ab­ban áll, hogy tevőlegesen kell résztvennünk hazánk kormány­zásában addig a mértékig leg­alább, mely legelemibb jogaink gyakorlását illeti. Mindnyájan tudjuk ugyan, hogy ebiben a ha­zában, gazdasági helyezetére és nemre való tekintet nélkül min­den nagykorú polgár szavazati joggal rendelkezik, nem minden­ki látszik azonban tudni azt, hogy ezt a jogát csak akkor ér­demli meg igazán, ha azt gyako­rolja is. Vagyis ha minden alka­lommal szavazva bizonyságot szolgáltat érdemes polgári mi­voltáról. Tréfásan mondani szokták, hogy minden gyülekezet megkapja azt a papot, akit meg­érdemel. Ebben a tréfában van elegendő igazság-mag ahoz, hogy értelmét politVai vqnalra téve át azt mondhassuk: minden or­szág olyan kormányt kap, ami­nőt megérdemel. A jó vagy rossz kormányzat tehát a polgárok összességének minőségét fejezi ki. Függvénye a polgárok szava­zati urnáknál kifejezett akarat­nak és meggyőződésnek. Minden esetre áll ez a szabad országok­ra, áll tehát kétségtelenül a mi befogadó hazánkra. Mire ezek a sorok az olvasó elé kerülnek, javában áll a vá­lasztási kampány, melynek befe­­jezéseképen hazánk uj elnököt, uj kormányt kap a következő négy esztendőre. Igaz ugyan, hogy az Egyesült Államok elnöke a kormányzás jogának nem ki­zárólagos birtokosa, mert hiszen a kongresszus a tényező, amelyet a teljes jog és teljes felelősség illet, a dolgok természetéből fo­­lyólag azonban mérhetetlen fon­tosságú az elnök személyének helyes megválasztása is. A ha­gyományos , két párt igyekezett két olyan legmegfelelőbb jelöltet állítani, akiknek személyén ke­resztül a legjobban véli szolgálni országunk és polgárságunk ér­dekeit. A szavazó polgárságon múlik aztán, hogy a jelöltek kö­­zül kiben bízik inkább s melyik párt legyen az, amely irányitó hatalomra j ut. A választási harc meglehetősen szenvedélyes. Ami fölött a polgárságnak most dön­tenie kell: végső elemzésben az a kérdés, hogy uralmon hagyja-e azt a pártot, a demokratát, a­­mely az utóbbi húsz esztendő­ben kormányozott vagy pedig hatalcynra segítse a másik pár­tot, a republikánust, amelytől e­­setleg j óbb kormányzatot remél ? A helyes döntés mérhetetlen fqn­­tosságu nem csak erre az ország-MAGYAR RÁDIÓ ÓRÁK TRENTONBAN Minden hétköznap d. e. fél 10-kor Steiner Boriska vezeté­sével a WBUD (1490 ke.) állo­máson. Mindert vasárnap d. u. 1 -kor: Orosz János és Kovács Mihály vezetésével a WTNJ (1300 ke.) állomáson. MI ÚJSÁG...? mnnHii^iiiiJiwiiiuiiiiiiiiii’unniiiiimHiiiiiiiiiiiinnniiiiiuiiiiiDitiiiiitiitinnnuiBUHitfiiiiii A TRENTONI magyar rádió Colombus nappal kapcsolatosan megemlékezésében rámutatott arra a különös rendelkezésére a Gondviselésnek, mellyel a nyu­gati kultúrának és civilizációnak uj és uj területet nyújtott a to­vábbi fejlődésre. Colombus elin­dult nyugatra és mikor a ma­gyarság testével védte a nyugati szellemet az ozmán barbarizmus ellen ő megtalálta az utat, me­lyen ezren és ezren követték s melynek végső eredménye ez a hatalmasa ország, mely a nyu­gati kultúra utolsó bástyája. Nyugat nincs tovább az utolsó nagy harcot meg kell vívni, mert különben elvész minden s az egész keresztény civilizáció em­lék marad csupán. Colombus fé­lelem nélkül és bátran indult fel­adatára s ma ez kell legyen a szellem mindnyájunk részére félelem nélkül és bátran. A WTNJ RÁDIÓ állomáson köszönötték egymást magyar családunk tagjai. Gönczi Lajos uramat és feleségét házassági évfordulójukon Ács Károly és felesége. Lekka Istvánnét és u­­nokáját Korcsik Borbálát közös születésnapjukon a kiterjedt család. Farkas Mihályt és kedves feleségét 24-ik házasságforduló­jukra Farkas Róbert, a Kremper Mihály családja ugyancsak a Tóth család. Stezné asszonyun­kat egy tisztelője születése nap­jára. Antocs Sándornét születés­napjára Bednár József né. ra és annak minden polgárára, de az egész világ jövendő életére. A döntésben résztvenni polgári kötelesség. A szavazati joggal való nem-élés a minden polgárra egyformán nehezedő felelősség aluli kibúvást jelent. Hadd hívj uk fel tehát a figyel­met a szavazás fontosságára. Mi nem törünk lándzsát sem a pár­tok sem a jelöltek fölött. Válasz­­sza ki saját magának mindenki a szerinte jobbat. De válasszon. Válasszon nem csak elméletben, de gyakorlatban is. Regisztrál­jon és szavazzon, mert a polgár nevet csak akkor érdemli meg, ha tudja, hogy ez nem csak joga, de áthárithatatlan kötelessége is. Borshy Kerekes György VaSáROLjOJM azokban az üzletekben, amelyek la­punkban hirdetnek. Kz ön­magának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! Legutóbbi cikkünkben emlí­tettük, hogy Senator Smith a washingtoni szenátusban eltöl­tött nyolc esztendeje alatt szá­mos olyan törvénykezésnél adta le szavazatát, amely külpolitikai szempontból is, a bevándoroltak szempontjából is és magyar szempontból is fontos volt és úgy volt jól, ahogy ő szavazott. De ezenkívül sok olyan törvényke­zésben vett aktiv részt és szava­zott “igen”-el, vagy “nem”-el, a­­mely a nép érdekében és a nép érdekeinek szem előtt tartásával történt. Igen fontos, hogy New Jersey szavazópolgárai tisztában legyenek azzal, mit végzett Se­nator Smith az ő megbízásukból, az ő nevükben s képviseletükben Washingtonban és érdemes-e ő a visszaválasztásra egy újabb ter­minusra. Legegyszerűbb, ha- a szená­tor szavazati rekordját vesszük szemügyre . . . lám, hogyan sza­vazott ebben, vagy abban a kér­désben? Tehát, ime a fontosabb ügyek: “Igen”-el szavazott a követke­ző külügyi és nemzet-védelmi szempontból fontos törvénykezé­seknél: az Egyesült Nemzetek Charter-jének megszavazásánál — Az UNRRA-segélyezések pénzügyi előirányzásánál — A Világ -bíróság felállításánál, 1945-ben. — “Igen”-el szavazott a törvényre, amely engedélyezte a hadianyagok elraktározását és gyűjtését 1946-ban. — A kato­nai fegyvernemek egységbe vo­nását, 1947-ben — Görög-Török segély-törvény, 1947. — Nemzeti Sorozási Törvény, — Europa Talpraállitási Terve, — Dis­placed Persons Törvény, — “Voice of America” rádióállo­másokat létrehozó törvény, ta­mely a Smith-Mundt törvény né­ven ismeretes és magában fog­lalja az állandó diákcsere pro­gramot is) 1948. — Észak-At­lanti Egyezség, — Koreai segély — Közös védelmi segély-tör­vény, 1949. — Külföldi gazdasá­gi segélyezés, 1950. — Gyors é­­lelmiszer-segély Indiába, — Szá­razföldi katonaság Európába küldése, — Kommunista-Kiná­­nak a UN-be való felvétele elleni határozat, — Közös Védelmi se­gélyezés-ellenőrzési t ö r v é ny, 1951, — Együttes védekezési Törvény, 1951-52. — Japán bé­kekötés, — Német békekötés, 1952. “Nem”-el szavazott a szená­tor a hírhedt “MeCarran Emig­­rációs Törvény” ügyében. Belügyi kérdésekben Senator Smith folytonos ellenzője a tör­vényhozásban az u. n. “socialized medicine” törvény-tervezetnek, de “igen”-el szavazott minden olyan törvénynél, amely a köz­­egészségügy tekintetében elő­nyöket jelent a népnek. 35 milli­ót szavaztak meg az iskolásgyer­mekek egészségügyi vizsgálatai­ra, az államok segítségére. 75-ről 150 millióra emelték fel az álla­mok támogasát évente, kórhá­zak építésére. 275 milliót szavaz­tak meg orvosi, fogorvosi, ápo­lónőképző és más egészségügyi szakiskolák támogatására. Igen­ei szavazott a szenátor arra a törvényre is, amely a Public Health Service két uj kutató-osz­tályának felállítását engedélyez­te, stb. A házépítkezés tárgyában “igen”-el szavazott a szenátor az 1946-os alacsonybérü hous­­ing-otthonok törvényénél s ezt támogatta szavazatával 1949- ben, 51-ben és 52-ben is, további housing-épitkezések érdekében, valamint a házvásárlási hitel­­megszoritások enyhítése tárgyá­ban is. Munkás-kérdéseknél “igen”-el szavazott a szenátor a Teljes Al­­kalmaztatási Törvény-re, 1945- ben, a minimum órabéreket meg­határozó törvényre 1946-ban és 49-ben, amely legkevesebb 75c órabért állapított meg. “Igen”­­el szavazott öt olyan törvénynél, amely a postai alkalmazottak fi­zetését felemelte. A kaputól-ka­­puig törvényt is megszavazta, a­­mely a munkások fizetését fo­kozta, A Taft-Hartley törvény 29 módosításánál szavazott “igen”-el, amely a munkásság­nak kedvezett. A civil service al­kalmazottak fizetésének és nyugdijának felemelését engedé­lyező törvénynél is “igen”-el sza­vazott és a Social Security Tör­vény módosításához is hozzájá­rult szavazatával, amely felemel­te a SS nyugdijat és öregkori nyugdijat, valamint a hátrama­radottak járulékát, legkevesebb havi $5-al és amely havi $75-re emelte a kereseti lehetőségét a­­zoknak, akik egyébként Öregko­ri nyugdijat, vagy halál utáni járulékot élveznek. A veteránok javára “Igen”-el szavazott Senator Smith a kö­­vetkzeő törvényeknél: Veteran Housing törvény, 1946, — $35 millió engedélyezése veterán­­housing építkezésekre college­­okban. — További 10 milliós se­gély veteránok tanulmányi alap­jára. — Törvény, amely 5 évre meghosszabitotta a veteránok­nak az életbiztosítási kedvez­ményt. — Törvény, amely 11 c/c - kal emelte az első és második vi­lágháború munkaképtelenné lett veteránok, vagy nyugdíjasaik járulékát. — Törvény, amely ingyen postahásználatot biztosí­tott a koreai háborúban levő ka­tonáknak. — Törvény, amely $1,600 hozzájárulást ad speciális (Folyt, a 4-ik oldalon) Okt. 25-én tartja évi bazárját a Függ. Ref. Egyház Didrencz Gusztáv rádió ze­nekara muzsikál, kacsa, csirke, liba kerül sorsolás alá A Függ. Ref. Egyház évi ba­zárját a jövő szombaton, októ­ber 25-én este fogja tartani az egyház iskolájának dísztermé­ben. Az egyház évtizedek óta ok­tóber utolsó szombatján szokta tartani bazárját. Ez évben is u­­gyanazon a napon lesz. A függ. Ref. Egyház bazárja találkozó helye szokott lenni Trenton és környékbeli magyarságnak, ahol egy kellemes és hasznos estét szoktak eltölteni. Az egyház vezetősége ez alka­lommal is elkövet mindent, hogy valóban jól érezze magát a kö­zönség. Kitűnő zenekart szerződtetett le Didrencz Gusztáv hires rádió zenekarában. Hűsítőkről, harap­­nivalókró'l. szintén gondoskodás történt. Az egyház vezetői sok aprólé­kot értékes tárgyakat, kacsát, csirkét, libát kollektáltak össze s ezek mind jutányos áron kerül­nek sorsolás alá. A nőegylet tagjai csigát, házi süteményeket készítenek, ame­lyeket a bazáron fognak árusí­tani. A belépő jegyekkel öt értékes tárgyat fognak kiadni ingyen. Trenton és környéke magyar­ságát ez utón is szeretettel hívja meg a kellemesnek és hasznos­nak ígérkező bazári estére Az Egyház Vezetősége Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI

Next

/
Oldalképek
Tartalom