Függetlenség, 1952 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1952-01-03 / 1. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL YEAR 39. ÉVFOLYAM— NO. 1. SZÁM. Hungarian News of Trenton TRENTON, N. J., 1952,'JANUÁR 3. Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI Ten Cents per Copy—$2.00 per Year “A kommunistákkal való tapasztalatai alapján . . , azt mondta a riportereknek” — írja az egyik new yorki napi­lap — “két mondatot törölni kell szótárunkból: hogy ‘Ez velem nem történhetik meg. Ez itt nem történhetik meg!” (“This can’t happen to me. It can’t happen here.”) Ezt a summázást érdemes feljegyeznünk, mert ennél tö­mörebb tanulságot korunk hőse, “az utca embere,” a szürke polgár, nem is vonhat­na le a Magyarországon le­szállított amerikai pilóták ü­­gyének kapcsán. Ez a szürkenevü Mr. Smith a lényeget mondta ki: milyen veszedelmes bármely ország polgárának is azzal áltatnia magát, hogy ővele s az ő or­szágában nem történhetik ilyesmi, hiszen a jólétben élő országokban “nincsen talaja” a bolsevizmusnak, stb., stb.... A bolsevizmusnak nincsen szüksége semmiféle “talajra,” mert a bolsevizmus talaja ma­ga az ember, az emberi gyar­lóság, amelyhez a legnagyobb viszonylagos jólétben is min­dig bizton fordulhat az, aki politikáját az alacsony ösztö­nökre építi. * Előjáték egy disszidá­láshoz? Az amerikai pilótákkal kapcsolatos kommunista zsa­rolás egyik megtorlásaképpen az Egyesült Államok ismét­­bezáratta Rákosiék new yorki és clevelandi konzulátusát, a­­mely Vogeler szabadonbocsá­­tása óta ismét működött. A new yorki Daily Mirror beszámolója szerint Torma István konzul a hivatal bezá­rása előtt rendkívül barátsá­gosan, sőt nevetgélve fogadta az amerikai sajtó képviselő­it, és az ürességtől kongó hat­emeletes épületen végigvezet­ve a riportereket a legfino­­mabb borokat hozatta elő szá­mukra. A lap beszámolója szerint Torma konzul azt is megemlí­tette nevetgélve, hogy mielőtt konzul lett vas-munkás volt, és “fogalma sincs, miért sze­melték ki erre a posztra.” Tapasztalatból tudjuk, hogy Rákosiék nem-igen ked­velik ezeket az “emberi rnoti­­vumu,” nevetgélő-hangu ki­jelentéseket, — úgyhogy nem volna meglepő, ha Torma egy esetleges“ jelentéstételre” va­ló hazai’endelési parancsnak ellenszegülve, szintén “a sza­badságot választaná.” Churchill megbeszélései A brit miniszterelnök ame­rikai megbeszéléseiről e sorok írásának idején még semmi­féle hivatalos jelentés, vagy megbízható értesülés nem áll rendelkezésre. Szinte bizo­nyosra vehető azonban az, hogy Churchill látogatása nemcsupán valamely konkrét akut kérdéssel kapcsolatos, hanem olyan jellegű elvi kér­dések személyes tisztázására szolgál, amelyek hasonlato­sak a 2. világháború fplyamán felmerült, a szabad világot fe­nyegető közös ellenséggel kapcsolatos, s annakidején az Egyesült Államok és a Brit Birodalom között megtár­gyalt kérdésekhez. Az egyik lényeges elétrés az, hogy az ellenfél személye időközben megváltozott s ma ez az ellen­ség sokkal elsődlegesebben fe­nyegeti az Egyesült Államo­kat, s igy, mig a 2. világhábo­rú idején inkább Anglia volt a kapaéitáló s az USA a kapa­citált fél, ma ez a helyzet meg­fordult. * Az elnökjelöltség A novemberi elnökválasztá­sok jelöltjeihez újabb nevek csatlakoztak Truman, Eisen­hower, Taft és Mac Arthur nevei mellé: Warren és Stas­­sen neve mellett a kombiná­ciós listán ott látjuk Estes Kefauver szenátor nevét, akit egyesek Eisenhower tábornok indulása esetére mint legesé­lyesebb demokrata-párti je­löltet emlegetnek. * . Rövid hírek Fran ciaország, Olaszor­szág, Nyugatnémetország, Belgium, Hollandia, Luxem­burg képviselői Párisban kon­ferenciát tartottak arról, ho­gyan egyesítsék hadseregüket közös egyenruhával és azonos tipusu fegyverekkel. A legva­lószínűbb az, hogy egy közös védelmi minisztériumot léte­sítenek, amely körülbelül há­rom év alatt összetoborozná és kiképezné az Európavédő hadsereget. * A jelen költségvetési évben, amely julius 1-én végződik, Franciaország 600 millió dol­lár segítséget fog kapni kü­lönféle formában. Ennek cél­ja, hogy enyhítse Franciaor­szág dollárhiányát, amely ar­ra kényszeritette volna a francia kormányt, hogy keve­sebb vagy semmi szenet, ola­jat és gazolint vásároljon A- merikától. * • Gus Hall kommunista ve­zért, akit a nagy kommunista perben öt évre elitéltek és biz­tosítékának hátrahagyásával Mexicoba szökött, ahonnan kiadták, Sylvester J. Ryan szövetségi biró a szökésért még külön három évre Ítélte. ■x-Herbert Hoover volt elnök rádióbeszédében felhívta az ország figyelmét arra, hogy az 1951-ben leleplezett pana­mák, vesztegetések sorozata rekordot jelent Amerika tör­ténetében s végzetes hatású lehet, “ha nem seprik ki a gazt.” HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL A LÁTHATATLAN EGYHÁZ A bolsevista országgyűlés költségvetési vitájában felszó­lalt Kossá István, az állami Egy­házügyi Hivatal elnöke és töb­bek közt a következőket mondot­ta: “Az Állami Egyházügyi Hi­vatalt... azért állította fel kor­mányzatunk, hogy biztosítsa a kormány és az egyházak között kötött megállapodás betartását. Ezen a téren történt kezdemé­nyezések sok, eddig zavaró kö­rülményt küszöböltek ki és ha a kormány és az egyházak közöt­ti együttműködésben még min­dig mutatkoznak súlyos zökke­nők, ez onnan ered, hogy bizo­nyos egyházi körök még mindig tűrik, sőt sok esetben szívesen is látják, hogy a magyar reakció maradványai az egyházi álláso­kat, sok esetben magát a vallást használják fel demokrácia-elle­nes, nép-ellenes cselekedeteik fedezékéül... Kormányzatunk­ban megvan minden készség, hogy az egyházak működését, a vallásos élet szabadságát bizto­sítsa. Csakis az egyházakon és elsősorban az egyházak vezetőin múlik, hogy semmi és senki ne zavarhassa meg az együttmű­ködést.” Kossá bevallotta tehát, hogy az egyházi élet ellen alkalma­zott' kíméletlen erőszak ellenére sem sikerült a kommunistáknak döntő eredményt elérniök. A lát­szat az, hogy a látható Egyhá­zat sikerült térdre kényszerite­­niok. Azonban a láthatatlan Egyház ma éppoly eredménye­sen védekezik és helytáll, mint Mindszenty József idején. * MISKOLC IS “VÉDETT” VÁROS LETT A kommunisták az elmúlt esztendő áprilisában rendelettel korlátozták a Budapesten való letelepedést. A budapesti minisz­tertanács most Miskolc városára is kiterjesztette ennek a rende­letnek a hatályát. Ez annyit je­lent, hogy Miskolcon is korlátoz­ták a szabad letelepedést, illető­leg csak a rendszer megbízható tagjainak engedélyezték azt. Miskolc “védettségét” azért rendelték el a kommunisták, mert ezt a várost a szovjet hadi­­termelés egyik központjává épí­tették ki, azonkívül Miskolc a Magyarországon tartó zkodó szovjet csapatok egyik főfészke lett. len életet élnek;- a Vatikán a Wall Street érdekében intrikál a magyar állam ellen, a zsidó pap­ság kétes üzleteket köt és be­csapja a hívőket... Annak ma­gyarázata, hogy a mindenkor üldözött katolikus egyház mel­lett a filmben a zsidóság vallási életét is eltorzítják, meghamisít­ják, — abban rejlik, hogy a Vasfüggöny mögött folyó zsidó­­ellenes kampánynak megfelelő vallásellenes alátámasztást is igyekeznek adni. í, * I MI HIÁNYZIK MAGYARORSZÁGON ? Az Országos Tervhivatal El­nökének egyik legújabb rendele­té fokozott takarékosságra inti a közületi szerveket. A rendelet szerint különösen az alábbi ipar­cikkekben mutatkozik hiány Ma­gyarországon : kályha, tűzhely, edényáru, kályhacső, kerékpár, motorkerékpár, kötél, zsineg, cérna, férfikabát, férfiöltöny, munkaruha, férfi-j alsóruházat, női ruházati cikkek, gyermekru­házati cikkek; ágynemű, cipő, kőedény, gyapj u§iövet, selyem méteráruk. Ehhez a rendelethez mindösz­­sze annyit füzünje’ hozzá, hogy 1951. november [80-án Rákosi Mátyás a következőket mondot­ta : “Ipari ternfelésünk most 250 százaléka az [utolsó békeév termelésének...” Minél maga­sabb a százalék, -iftnál nagyobb a nyomor. (Sz. M. K.) Megjelent a ‘Szabad Magyar Kurír’ A “Középeurópai Keresztény Demokrata Unió” támogatásá­val január 1-én megindult New Yorkban András Károly szer­kesztésében a “Szabad Magyar Kurír” cimü kőnyomatos, a­­melynek célja, hogy az amerikai magyar sajtót is bőségesen ellás­sa megbízható magyarországi hírekkel. Az első számba Közi-Horváth József, a Keresztény Nepmoz­­galom, valamint á K. Kér. Dem. Unió elnöke irt bevezetőt. A hírszolgálati lap munkájá­ra Isten áldását kérjük. (Az “Sz.M.K.”-val jelölt cik­künk is már a kőnyomatos hí­reit hozza.) A biztonságnak ára van Az Atlanti Szövetség tagálla­mainak egy bizottsági ülésén Ei­senhower tábornok erélyes sza­vakkal figyelmeztette az áldoza­tok elől visszariadó államokat, hogy “a biztonságnak ára van” és hogy valamennyiöknek hozzá kell járulni a közös kiadásokhoz. A szövetségnek 1952 végére 40 jól felszerelt és mozgékony had­osztályra van szüksége, mond­ta Eisenhower, aki változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy Nyu­­gat-Európa biztonságához leg­alább 12 német hadosztályra is szükség van. Uj egyenruha plasztikból A katona oly könnyen mo­zog benne, mintha mez­telen volna A hadsereg újfajta egyen­ruhával kísérletezik, amely for­radalmasítaná a katonai egyen­ruha divatját. Az uj egyenruha plasztikból készült, belül spon­­gyaszerü anyaggal van bélelve és tökéletesen szigetel a külső hőmérséklet ellen és vízhatlan is. Még alsóruhanemüre sincs szük­sége a katonának. Egyelőre téli egyenruhának használják. Nyá­­ron nem lehet viselni, de hir sze­rint kísérleteznek egy nyári plasztik egyenruhával is. A plasztik egyenruha ideális téli viselet. Súlya mindössze 6 és fél font, tehát jóval keve­sebb, mint egy katona több da­rabból álló mai téli egyenruhája. Azonkívül oly hajlékony, hogy mozgás közben a katona úgy ér­zi, mintha nem is lenne öltözék rajta. A próbákon 12 katona órákon át gázolt jeges folyók­ban. Nemcsak hogy nem áztak át, de kellemes melegben érezték magukat. A hadsereg egy ideig még kísérletezik az egyenruhá­val, és lehet, hogy jövőre már minden katona ilyen téli egyen­ruhát visel. EGY TEXASI kisvárosban rend- és csendháboritásért el­ítéltek három néma embert, mert az utcán összeveztek és jelbeszéddel nemcsak feltűnést keltettek, de megzavarták a köz­lekedést is. A vörösek által megszállott országokért imádkoztak vasárnap Amerika minden katolikus templomában * AZ ELSŐ SZOVJET­MAGYAR FILM: USZÍTÓ DRÁMA Budapesten megalakították a Magyar-Szovjet Film-társasá­got. A közös vállalkozáshoz az anyagi alapot Magyarország, a “szellemi irányítást” a Szovjet társuló-fél adja. A társaság el­nöke Podonyev “ismert” szovjet filmrendező, aki az első közös szovjet-magyar filmek elkészíté­sére tizenöt szovjet szakember kíséretében Budapestre éi'ke­­zett. Filmgyártási programmjuk első pontja egy egyház ellenes játékfilm. Céljuk annak a be­mutatása, hogy egyrészt minden felekezet papjai másként élnek és cselekszenek, mint ahogy val­lásuk törvényei megszabják és mint ahogy ők hirdetik, más­részt, hogy minden felekezet papjai a nagytőkések cinkosai, akik a kegyes igéket a nép elnyo­mására és kihasználására for­dítják. A film éle főként a kato­likus egyház ellen irányul, vala­mint a zsidóság vallásos élete ellen. Megismétlik a szovjet pro­paganda ismert hazugságait: a katolikus szerzetesek erkölcste-Az Egyesült Államok római katolikus püspöki karának e­­gyik elhatározása értelmében az esztendő utolsó vasárnapján.az ország valamennyi katolikus templomában a vasfüggöny mö­gött Szovjetorosz megszállásban sínylődő országokért imádkoz­tak. Kétszeresen is értékelnünk kell ezt ma, amidőn innen is, on­nan is — a velünk ellenszenvező propaganda hatására — olyan hangok hallatszottak, amelyek a négy amerikai pilóta ismeretes ügyének kapcsán, tudatlanság­tól vagy rosszhiszeműségtől fer­tőzötten a magyar nemzet egye­temét nevezte gengszternek. Vasárnap az Egyesült Álla­mok katolikusainak milliói kö­nyörögtek az Ur színe előtt tér­delve azért, hogy e rab orszá­gokban, — közöttük szerencsét­len Magyarországon — minél rövidebb ideig tartson már a szenvedés, hogy e népek végre a maguk életét éljék, a maguk akaratát cselekedjék, ne pedig azt, amit rabtartóik kényszerí­tenek rájuk. (A. M. H. I.) Disszidált Leon Rusiecki, egy lengyel te­herhajó kapitánya a tengeren táviratot kapott főnökeitől, akik szemrehányást tettek, hogy nem nyújtott több segítséget egy baj­ba jutott hajónak. Rusiecki, tud­va, mit jelent az ilyen szemre­hányás a kommunista világban, tervet eszelt ki. Amikor hajója kikötött a svéd fővárosban, nagy partyt adott a legénység­nek, bőségesen szolgálva fel az italokat. Amikor az egész le­génység lerészegedett, Rusiecki partra surrant, menedéket kért a svéd hatóságoktól és meg is kapta. Újabb reménykedési hulláin Magyarországon — Saját tudósítónk bécsi jelentése — (BÉCS, december végén.) — A szórványosan, de még mindig rendszeresen érkező magyar me­nekültek arról számolnak be, hogy a négy amerikai pilóta ma­gyarországi jelenléte újabb re­ménykedéssel töltötte meg az or­szág szenvedő népének szivét. A magyarok, habár egy szót sem hisznek el a vezényszóra irt vö­rös sajtó közléseiből, s igy tud­ták, hogy az amerikai pilóták nem szándékosan repültek Ma­gyarország fölé, — a pilóták puszta jelenléte is mindenütt re­ménykedést keltett: hiszen — ha egyelőre csak fogolytársként is — mégis annak a nemzetnek fiai közül volt közöttük néhány, akiktől az ország népe elsősor­ban várhatja szabadulását. A “N.E.M.”-ről, a Magyar Nemzeti Ellenállási Mozgalom­ról is újabb híreket hoztak a menekültek: néhány közülük már ennek a napról-napra erősö­dő mozgalomnak a segítségével szabadult meg a vörös pokol­ból. —V —r FELHÍVÁS és kérelem AZ AMERIKAI MAGYARSÁG TAGJAIHOZ, EGYHÁZI VEZETŐIHEZ, SAJTÓ ÉS RÁDIÓ KÉPVISELŐIHEZ, EGYLETI ÉS KÖZÉLETI TISZTVISELŐIHEZ E “Felhivást”-t, amelynek közlésére kértek, az alábbiakban szószerint közöljük: Mélyen tisztelt Magyar Testvéreim: Az angol nyelvű rádió, televízió és napi sajtó Amerikaszerte jelentette, hogy 1951 dec. 26-án, szerdán, az Amerikai Magyar Szövetség vezetésével egy “Váltság Bizottság”-ot “Ransom Com­­mittee”-t kezdeményezett, azért, hogy a magyarországi kommunis­ta katonai diktatúra által elitéit négy amerikai repülőért követelt $120,000-t a magyar származású amerikaiak adakozzák össze és fizessék ki Amerika kormányának. Senator George A. Smathers (Florida) elvállalta a “Váltság Bizottság” diszelnökségét s Molnár Béla philadelphiai lakos (Plant Sup’t, Jackard Knitting Machine Shop) elnöklete alatt megindult az országos gyűjtés. Szövetségünk 18 amerikai államban már ki is jelölte a “Vált­ság Bizottság” magyar vezetőit minden állam területére s a bizott­ság munkáját órákon belül készen állottunk megindítani. Erről Amerika Elnökét, a külügyminisztert, a repülésügyi minisztert, a repülési ügyosztály főparancsnokát, a négy bebörtönzött ameri­kai repülő kormányzóit, “Amerika Hangját” és a “Szabad Eu­rópa” rádió vezetőségét hivatalosan értesítette is Szövetségünk. A késő délutáni órákban Amerika kormánya úgy döntött, hogy Amerika kincstára fogja kifizetni a “váltság” pénzt. A “váltság pénzt” gyűjtő kampányt tehát azonnal megállítottuk. New York, Chicago, Philadelphia, Pittsburgh, Miami, St. Louis, Washington, stb. magyarsága azonban a kampány beszün­tetése után is úgy érezte, hogy Amerika magyarságának kormá­nyunk és az amerikai lakosság szemében bizonyságot kell szerezni arról, hogy mi 1. mélyen elitéljük a magyarországi kommunista kormány brutális eljárását s hogy 2. emberséges és nemes gesztussal cselekednünk kell valamit ebben az ügyben, ami az amerikai magyarság nevét és jel­legét kedvező színben tünteti fel Amerika polgártársadalma előtt. Az ország minden részéből, szinte egybehangzóan arra ösz­tönözték Szövetségünket a magyar közéleti vezetők, hogy 1951 december 30-án, vasárnap, tartson minden felekezet magyarsága, minden templomban, Amerikaszerte, “Áldozat Vasárnap”-ot. Ezen a vasárnapon hirdessen minden lelkipásztor külön adakozást arra a célra, hogy az összegyűjtött pénzt, egy összegben, az Amerikai Magyarság nevében és képviseletében adja át, a kormány tudtá­val és beleegyezésével, az Amerikai Magyar Szövetség, az Ameri­kába rövidesen visszakerülő, kommunista börtönből kimentett repülőknek. A begyűjtött pénzeknek 1952 január 10-ig a központi pénztár­ban kell lenni, hogy az átadáshoz szükséges részleteket elintézzük. Szövetségünk központi pénztára $500-al kezdi meg az adako­zást s kérjük, hogy a példát követve, minden amerikai magyar intézmény a legtöbbet és legjobbat tegye. Levelem nyilvános kihirdetését és közzétételét kérve, vagyok az AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG nevében, • Szívélyes üdvözlettel Rugós filmsztár BALOGH E. ISTVÁN központi titkár Nem ajándék... Florabel Muir ujságirónő be­perelte Franchot Tone film­sztárt, mert az egy vita hevében — Miss Muir egyik cikke körül volt a vita — az ujságirónő ar­cába köpött és a lábába rúgott. A biró 400 dollár pénzbüntetés­re ítélte Tonet, de a büntetést havi ötven dolláros részletekben kell fizetnie, a csekket sajátke­zűig aláírni és a borítékot meg­címezni, hogy “minél tovább emlékezzen az estre.” Herman Halmadge, Georgia kormányzója közhírré tette az újságokban, hogy “a mink bun­da, ami a feleségemen van, saját mink-farmomról való.” A közlés gúnyos célzás volt arra, hogy a fővárosban, a legutóbbi veszte­getési botrányok hatása alatt “mindenki gyanús, aki mink­­bundát visel.” A georgiai kor­mányzó néhány hónap előtt egy mink-farmot vásárolt és saját minkjeit tenyészti. Két mondat törlendő ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom