Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1951-06-01 / 22. szám
^Ä«K5““ntpäl Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 38. ÉVFOLYAM — NO. 22. SZÁM. Az álcázott “második front” Az elmúlt héten itt-ott megpendítitek a magashangu békehurok, de ezeket mihamar elnyomta a Közelkelet olajos, mély basszusa. A világpolitikai érdeklődés a távolkeleti eseményekről egyre inkább Perzsia vidékére terelődik. Az angol Labour Party úgy látszik valóban nem ismer tréfát, ha egy más ország államosítási terve brit érdeket sért. A mint már legutóbb is irtuk, az angol kormány eltökélt szándéka, hogy az iráni kormánnyal szemben bármilyen áron érvényesíti jogait. Egyes felröppenő hírek Irán felé útnak indított brit ejtőernyős csapatokról vélnek tudni, amelyek fegyveresen lépnének fel, ha az iráni kormány az olaj források körül karhatalomhoz nyúlna. Az iráni kormány pedig ultimátumot intézett az angol-iráni olajtársaság vezetőségéhez, felszólítva őket, hogy az olajkutakat a hozzájuk tartozó felszereléssel együtt haladéktalanul adják át. “Ha csak egyetlen puskalövés is eldördül az olaj mezőkön,” — mondja egyebek között az iráni ultimátum, — “ezzel kezdetét vette a harmadik világháború.” Ehhez a burkolatlanul zsaroló fenyegetéshez hozzávéve Bradley tábornok kihallgatásának azt a részét, amelyben kijelentette, hogy nézete szerint fennáll annak veszélye, hogy Oroszország fegyveresen is beavatkozik az angoliráni vitába, — lemérhetjük, milyen mértékben van fenyegetve e percekben a világ békéje. A Szovjet félreismerhetetlen taktikája az, hogy a világ minél több pontján kösse le a demokratikus hatalmak erejét, s maga az orosz haderő háttérben maradhasson, amig csak lehet, s az adott pillanatban ott csaphasson le, ahol ez számára a legelőnyösebbnek látszik. A Szovjet közvetve hatalmas amerikai erőt tart lekötve Koreában, — Indokínában is a tűzben tartja a vasat, — nyugtalanítja a Balkán vidékét is, — s most szeretné megteremteni a koreai .után Iránban is a mag álcázott “második frontját.” Minden fenyegetőzés ellenére is kérdésesnek látszik, vájjon valóban be mer-e a Szovjet saját haderejével avatkozni az iráni vitába, — mert ha igen, ezt úgy értelmezhetjük, hogy a Szovjet a maga részéről kész a döntő mérkőzésre. * akkor szánhatja el magát, ha már egy általános harmadik világháború veszélyét is meri vállalni. A koreai frontot a vörös csapatok fejvesztett menekülése jellemzi. A kínaiak vesztesége oly nagy, hogy egyes katonai szakértők szerint a koreai kínai haderők számottevő akcióra a következő negyed éven belül nem lesznek képesek. Emberveszteségük a 100,000 fő körül mozog. Ez talán Kina lakosainak számához mérten nem bénítóan nagy, s az emberi tartalékból nem pótolhatatlan, — csakhogy nem szabad számításon kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy e mégiscsak hatalmas vérveszteség még a mégoly kommunista kínai vezetőséget is meggondolásra fogja késztetni. Nem érzelmi szempontokra gondolunk, hanem csupán arra a rideg számításra : megér-e ily áldozatot a kínai kormány számára az, amit Moszkva számára szolgálatai fejében Ígért. Az UN hadereje ismét több ponton átlépte a hírhedt 38- as vonalat, s most ismét viszszatér a szokásos kérdés: tovább, vagy ne tovább! * A főellenség ereje Hogy milyen katonai erővel rendelkezik a Szovjet, még hozzávetőlegesen megbecsülni is nehéz. Egy hivatalos brit beszámoló szerint a Szovjetnek 200 j ólkiképzett és alaposan felfegyverzett, s körülbelül 20 tartalék-hadosztálya van. (Megjegyzendő, hogy a Szovjet kisebb divíziókba szervez, — egy szovjet hadosztály kb. 10,000 embert jelent.) A jelentés szerint 60 divízió állomásozik európai Oroszországban és a megszállott országokban, 35 a Kaspitenger partvidékén s az iráni, afgán és török partvidéken. Körülbelül 60 hadosztályt állítottak ki a megszállott országok lakosságából, és jelentős a szovjet vezetés alatt álló keletnémet haderő is. Egy Taipei-i jelentés szerint Sinkiang kínai tartományban is vannak orosz csapatok, amelyek a koreai hadszíntérre vitt kínai csapatokat váltották fel. Ami a szovjet katonai felszerelést és gazdasági erőt illeti, köztudott, hogy a vörös hadsereg fegyverzete minőségben nem éri el a nyugati hatalmak színvonalát, nyersanyaglehetőségei (és elsősorban a hadiszempontból döntő acél- és olajtermelése) pedig szinte eltörpülnek a szabad világéi mellett. * Koreai pofon, amely — Moszkvában csattan A koreai vörös támadás véres kudarcba fűlt. Ez a kudarc Moszkva számára nem is annyira a veszteség szempontjából, (amely amugyis a kínaiak bőrére megy), hanem sokkal inkább presztizsokokból fájdalmas. Sokan .úgy magyarázzák, hogy Moszkva ezt a tekintélyén esett csorbát kívánná Iránban kiküszöbölni'; mi azonban nem tudjuk ezt a nézetet osztani. Egy ilyen szovjet lépés annyira kockázatos játék volna a tűzzel, hogy ilyenre a Szovjet csakis A MacArthur ügy A MacArthur tábornok felmentése körül folyó politikai harc némileg veszített intenzivitásából. Omar N. Bradley tábornoknak, a közös vezérkar főnökének kihallgatása befejeződött. Bradley utolsó kihallgatása során kijelentette, hogy a vezérkari főnököknek sohasem volt vitájuk MacArthurral, noha nem mindig értettek vele egyet. Hickenlooper (R., Iowa) szenátor azt javasolta, hogy a szenátus legközelebb Dean Acheson k ü 1 ü gyminisztert (Folyt, a 2-ik oldalon) RÉGIEK ÉS ÚJAK IRTA: KORO NDI ANDRÁS Úgy, mint hajdan Hitler Adolf... Alig hogy elmúlt a februári kommunista pártkongresszust követő válság, a budapesti kormányzatnak most a karhatalom és az adminisztráció fenyegető lázadásával kell szembenéznie. Április elején, a dunántúli összeesküvés során a helyőrségek mozdultak meg, sőt, a megingathatatlannak remélt AVO-csapatok tekintélyes része is szembefordult Rákosiékkal. A letartóztatottak száma körülbelül 2,000. Az uj foglyok nem az u. n. “reakciósok” vagy “jobboldali szocialisták” táborából kerültek ki: ezeket még nemrég hétpróbás kommunistaként tartották számon. Pécs, Szombathely és Kaposvár katonai városparancsnokainak letartóztatását követte Ratulovszky István rendőrtábornok, valamint sok katonatiszt- és rendőrtiszt lefogatása. A kormányzattal s z e m b e,f orduló AVO-csapatok nyolc tisztje esett el tűzharcban. A párt és a kormányzat gépezetében is fenyegetett a tengelytörés veszedelme. Hitleri megoldást kellett igénybevenni. A Rőhmpuccs likvidálásához hasonló gyors intézkedéssel tartóztatták le Rákosi helyettesét, Kádár Jánost, Kállai Gyula külügyminisztert és Zöld Sándor nemrég lemondott belügyminisztert. Kállai állítólag fegyvert ragadott »amikor a külügyminisztériumban megjelenő AVO-tisztek dolgozószobájában rátörtek. Zöld Sándor hajdani szélsőjobboldali diákvezér, majd kommunista belügyér pedig letartóztatása előtt kiirtotta családját. Befut a “Fehér Vonat” A Bijou Moziszinház következő Jávor-filmje junius 14- én este 6:30-tól. Kisérőfilm: a kacagtató “Péntek Rézi” Örömmel jelentjük, hogy végre befutott a “Fehér Vonat,” az a film, amely már Magyarországon is hatalmas sikert aratott. Jávor Pál orvost alakit ezúttal, pártnere pedig a világszép Simor Erzsi, akit a trentoni magyar közönség már régen szivébe fogadott. A derülésről a kacagtatás nagymestere: Bilicsi Tivadar gondoskodik. A filmben felhangzó “Két napot ültem az egyesben” cimü dal első hallásra fülbemászik, dallamát ftityürészik is szerte a világban, ahol ez a film bemutatásra került. Bizonyosra vehetjük, hogy ez a film, amely most először kerül Trenton magyar mozilátogató közönsége elé, újabb barátokat fog szerezni a magyar filmnek. A kisérőmüsorban a neves magyar humorista, Török Rezső országoshirü “Péntek Rézi” cimü regényéből készült film kerül bemutatásra. Ez a kisérőfilm már egymagában is elég ok volna arra, hogy mindnyájan ott legyünk 14-én, csütörtökön a Bijou Filmszínházban (So. Clinton és Chestnut Ave. sarok), ahol este 6:30-tól kezdve folytatólagosan nézhetjük a két filmet. A képmutatás a bűn hódolata az erény előtt. La Rochefoucauld XII. Pius szózata a munkásokhoz XII. Pius pápü ünnepi nagymisét mondott a i szociális Egyház egyik legkiemelkedőbb müvének, XIII. Leó pápa hires “Rerum novarum” kezdetű encyklikája kiadásának 60., évfordulóján. A pápai nagymisén négyezer munkás jelent meg, —olaszokon kivü| nagyszámú amerikai, (az Egyesült Államokból s Kanadából egyaránt,) francia, belga, angol, spanyol, német, svájci, holland vett részt a szertartáson. [Az évfordulói felvonulást az -'“International Christian Social Union” rendezte. A pápa a szerttmise előtt rövid szózatot intézett a munkásküldöttséghez. Úgymond, a Szentléleknek ajánlja fel ezt a misét, hogy erősiífee meg őket az Egyház tanítása4 szerinti törekvéseikben, és segítse szivüket és elméjüket az igazságosabb szociális viszonyok elérésére. Ebből az alkalomból érdemes idéznünk néhány sort az 1891. május 15-én kiadott encyklikából, elsősorban azok számára, akik fülébe a boUevista “felvilágosodás” az “elmaradott, antiszociális” Egyházról suttog rágalmakat. íme a 60-éves szavak, amelyek ma is modernek és amelyek igazságukban sok uj “eszmét” előztek meg követeléseikkel : “Ami végül a földi javak védelmét illeti, elsőrendűen fontos, hogy a munkások kellőképpen meg legyeui>. védve az olyan személyektől, akik lelkiismeretlen kapzsiságukban a végsőkig kizsákmányolnák őket. Az igazságosság és az emberiesség egyaránt tiltja, hogy egy emberre annyi munkát kényszerítsenek, amennyi szellemét tompává, testi erejét pedig alélttá gyöngíti. Mint mindennek, az emberi munkabírásnak is van határa, amelyet nem szabad túllépni. A munkaképesség gyakorlat által fokozható ugyan, de csak akkor, ha időről időre megfelelő pihenőidőt bocsátanak rendelkezésre a munkás számára.” Marhák, marhák, sírjatok... A lóhus “divatba jött” Edmontonban. Kanada első lóhus mészárszéke hatalmasan fellendült A cég vezetői dicsekedtek az újságoknak, hogy nem győzik a rendeléseket. A közönség megszerette a lóhust, amely 40%-kai olcsóbb a marhahúsnál. A ló “steak” csak 40 centbe kerül, szemben a. marha steakkel, amely másfél dollár fontonként. Ne hülyézzünk! A Western Union charlestoni hivatalában a távirdász nem akart elfogadni egy táviratot, amelyben előfordult az a szó hogy “hülye.” Felmutatta a szabályzati könyvet is, amely tiltja a sértő szavaknak táviratban való használatát. Azután tanácskozásba bocsátkozott Mrs. Alice W. Hawkinssal, aki a táviratot fel akarta adni és megegyeztek abban, hogy a “bolond” szó teljesen megfelel a “hülye” helyett. Zöld nyugtakönyveket bocsátott ki a Függetlenség kiadója. Felhívjuk előfizetőink szives figyelmét arra, hogy előfizetési dijat kollektálni ezentúl csak zöld nyugtával lehet. Egy bátor magyar • •Iff repülő A legújabb európai menektiltszállitmánnyal érkezett Amerikába Majoros János, a vakmerő magyar repülő, aki 1949 januárjában egy utasszállító gépet 4 pilótájával és 19 utasával együtt “megszöktetett” rab-Magyarországról. Pécsett szállottak fel és Budapest helyett Nyugatnémetországban értek szerencsésen földet. Majorosnak ez már második “csinyje” a diktatúrákkal szemben: 1944-ben ugyanis egy náci-német repülőgépen szökött át Magyarországról Olaszországba, hogy ott a nyugati szövetségesekhez csatlakozzék. Utazás a holdba Dr. D. F. Martin skóciai születésű ausztráliai tudós úgy nyilatkozott, hogy ma már olyan erőknek és tudományoknak vagyunk a birtokában, amelyek lehetővé teszik az Írók által álmodott űrhajó megépítését. Ennek segítségével aztán kikerülhetünk a világűrbe és átsétálhatunk a szomszéd bolygókra. “Még a mi nemzedékünk meg fogja érni ezt a csodát, hogy az első ember megérkezik a Marsba, Holdba, Vénuszba, vagy más bolygóra” — jósolta Martin professzor. Nincs ingyen hamis fog Az angol képviselőházban a szocialisták leszavazták az ingyen orvosi kezeléssel kapcsolatos ingyen hamis fog és szemüveg kiutalásokat. A jövőben az angol polgároknak ismét fizetniük kell a hamis fogért, szemüvegért. A közönség ingyenes kezelése ugyanis sokba kerül a kormánynak. Zilahy Sándor sikere Zilahy Sándor színigazgató legutóbb Bridgeporton szerepelt nagy sikerrel társulatával, junius közepén pedig Pittsburghban rendezi a Nagybizottság piknikjét. Kommunistára szavazni - halálos bűn Az olasz püspökök figyelmeztették a népet, hogy a mostani választásokon kommunistára adni szavazatot halálos bűnnek számit. A római katolikus híveket felszólították, hogy “hallgassanak lelkiismeretükre.” Csakhogy rájött! Dr. Brody István középamerikai magyar kereskedelmi megbízott disszidált és menedékjogot kért a kubai kormánytól. Dr. Brody, aki egyébként Brody Sándornak, a magyar irodalom nagy alakjának a fia, nyilatkozatban indokolta meg disszidálását, s többek között hangsúlyozta, hogy a moszkoviták “megölik a magyar lelket.” Ideiglenes postacímünk és uj telefonszámunk van. Kérjük, jegyezze fel: FÜGGETLENSÉG, 681 So. Broad Street, Trenton 10, N. J. — Telefon: TRenton 5-6087. Struccpolitika volna hallgatni róla, — az elhallgatás még nem sok kérdést oldott meg eddigelé, —igen, Magyaramerikának született egy uj problémája, amelyet beszélgetés közben, talán némileg túlzott éllel, — “DP-kérdés”nek neveznek. A problémakör oly nagy, hogy teljes kifejtése túlnő egy hirlapi cikk terjedelmi korlátain. Mi itt csak röviden érinthetjük, a probléma leglényegére szorítkozva. A probléma nem egészében uj. A “régiek és újak” problémája mindig részben generációs probléma, apák és fiuk nemzedékének törvényszerű ütközése; hogy ez mennyire fennáll, lemérheti a régi-amerikás magyarság az első s másodgeneráció ellentétein. De az u. n. DP- kérdés javarészben ettől független, illetve olyan kérdéseket érint, amelyek ezzel csak közvetetten kapcsolatosak. Mi is hát a “DP-kérdés” lényege? A vádak (igy összesüritve talán a valóságosnál gorombábban hangzó) summája körülbelül ez: “A DP-k mindent csak kritizálnak, a befogadó országgal szemben háládatlanul,. lenézően és oktatóan viselkednek, nem tisztelik az ország hagyományait, különösképpen pedig azt az alapvető törvényt, hogy Amerika minden lakója vallási, faji, stb. hovatartozására való tekintet nélkül egyenlő jogokkal rendelkezik. A DP-k ellentétet szítanak, s megjelenésükkel veszélyeztetik a társadalmi, elsősorban a magyar társadalmi nyugalmat.” Sokan eme vádakból arra a következtetésre jutnak, hogy bármennyire fájdalmas is az ilyen gondolat, — a DP-k további tömeges bevándorlását nem érdemes támogatni, mert egyrészt csak nehézséget okoznak, másrészt magatartásukkal súlyosan ártanak a magyarság hírnevének. Igaz-é ez a súlyos vád, s méltányos-e a belőle szűrt következtetés ? Röviden felelhetünk: nem. Nem, ahogyan semmiféle általánosítás sem lehet igazságos és semmiféle kollektiv ítélkezés nem lehet helyes. Megengedjük, kétségtelenül van ilyen magatartásu DP is, s van más is; számarányuk megállapítása aligha volna lehetséges. De ez nem is lényeges. Arra kell törekednünk, hogy a kölcsönös megértés légköre teremtődjék meg. Ehhez, mindkét oldalon sok türelemre s a szó eredeti értelmében vett megértésre van szükség. A megértés előfeltétele a problémák kölcsönös ismeretén kívül az is, hogy mindkét fél tisztán lássa, milyen légkörben kellett a másik félnek élni az összetalálkozást megelőzően. Nagyon kérjük a “régieket,” ne “unják” még ezeket a problémákat. Bizony, fárasztó lehet százszor és százsor végighallgatni minden egyes uj menekült rémségekkel teli történetét! Igen, lehet, hogy már unalmasak ezek a történetek, — de ez az “unalmasság” sem változtat azon a tényen, hogy — ezek a történetek igazak. A menekültek társadalmának minden egyes tagja kivétel nélkül olyan rettenetes szenvedéseken, nélkülözéseken, megaláztatások hosszú során ment át, amit el nem tud képzelni az, aki maga is nem volt mindennek szenvedő részese. Minden egyes menekült olyan súlyos rázkódtatásokon esett át, hogy ezek utóhatását még jóidéig érezni fogj a, s ha másokkal is érezteti, az nem föltétlenül erkölcsi fogyatkozása. A menekültek javarésze súlyosan sebzett lélekkel érkezik, s tudjuk, a sebzett ember még fellélekzeni sem tud fájdalmas felszisszenés nélkül. Amit a menekülteken bírálunk, nem egyszer csupán az átélt események természetes viszszahatása; nem föltétlnetil bántó szándékú bírálatról vagy éppenséggel lenézésről van szó részükről, — ez többnyire a túlzottan érzékennyé vált, kisebbrendűségbe préselt ember előzetes védekezése csupán. Figyelemre méltó az a körülmény is, hogy az Amerika földjére lépő menekült .valóban egy uj, számára teljesen idegen világba érkezett. Az ismeretlen pedig nemcsak csodálatosnak, hanem néha természetellenesnek tűnhetik — ahhoz mérve, amit eddig tanítottak számára természetesként. A súrlódás egyik oka az is, hogy a régi és uj magyarság jellege merőben más. A régiek valóban kivándorlók voltak, az ujak pedig menekültek, akik hazájukat nem kivándorlási szándékkal hagyták el, s jórészükben él a mielőbbi hazatérés lehetőségének reménye. A régiek,—gyakorlat mutatja igy, — legfeljebb haza-hazalátogattak az “óhazába,” de túlnyomó többségüket végleg idekötötte az amerikai talajba eresztett gyökér. A menekültek (legalábbis tudat alatt) bizonyára úgy érzik, hogy minden az összeolvadás érdekében tett lépéssel mind többet és többet adnak fel a hazatérés reményéből is. Ezt nem szabad senkinek sem rossz néven vennie: a menekültekben ez a honvágynak egyetlen megmaradt formáj a. A menekültek valójában nem is ismerik a régi amerikások társadalmát. Nem gondolnak arra, hogy azok többségükben szegényen jöttek ki, — hiszen éppen a szegénység kényszeritette őket, — s a tisztességes megélehtést nyújtó Amerika tisztes jólétbe emelte őket, gazdasági helyzetük megállapodott és életük minden tekintetben biztonságos. S mindezt annak az amerikai társadalmi rendnek tudhatják bé, amelyet most, amint mondják, a DP-k többsége birálgat. A bírálat szabad országban szintén szabad. A jelen konkrét esetben ez inkább csak illemkérdés, — s megadjuk, az illem néha a legszigorúbb társadalmi törvény. Az a régi amerikás magyar, aki verejtékes munkájával, a maga erejével jutott el odáig, ahol ma van, nem nézett feddőleg az újonnan érkezettre, aki esetleg mindjárt azokat az előnyöket kívánta magának, amelyeket mások csak hosszú küzködés árán szereztek meg; a ré(Folyt, a 3-ik oldalon) Uj regényt kezdünk Folytatásos regényünk végére ért. Lapunk legközelebbi regénye még az előzőnél is szebb és érdekesebb lesz s a legvárakozóbb igényeket is ki fogja elégíteni. • Soronkövetkező f o lytatásos regényünkről lapunk következő számában adunk bővebb tájékoztatót. TRENTON, N. J., 1951. JUNIUS 1. Five Cents per Copy—$2.00 per Year
