Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1951-03-23 / 12. szám
AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Hungarian News of Trenton Consolidated with: ‘REFORMED CHURCH INFORMER” YEAR 38. ÉVFOLYAM — NO. 12. SZÁM. TRENTON, N. J., 1951. MÁRCIUS 23. Five Cents per Copy—$2.00 per Year HUSVÉT HAJNALÁN... Szárnyra kél az Ige: malaszt terül elénk; Uj Virágvásárnál közeledett felénk. Vasárnap múltával közeleg Nagypéntek S feltör a szivekből a sirató ének. ... Mikor Gecsemánban borzongtak a pálmák S “feszitsd meg”-et mondtak a főpapi lámák; Mikor elárulták . . . Mikor megkötözték; Mikor szent palástját durván leköpdösték; Mikor hallatára a szív most is reszket; Mikor Golgothára vitte a keresztet; Mikor megkinozták, feszületre vonták: “Meghalt mindörökre!” — ujongva azt mondták. Megrepedt a kárpit; elmúlt már Nagypéntek S nem ujjongtak többé a hóhérlegények. Torkukban kalapált szivük szorongása, Megrémité lelkűk’ bünhödés vámsa. Eltelt két éjszaka félő gyötrelemmel S felriadt a hajnal angyali követtel. Hengerült a Nagy Kő! Rengett a Föld tőle; Üres lett a Kripta s ő kiszállt belőle. Majd az égbe szállott. Isten jobbján trónol; Lába előtt fényes angyalsereg hódol. De Szentirás szerint, nem ment el örökre; ítélkezni eljön még egy szer a Földre! Hiába mozgatunk most már minden követ: Nem jön már a Földre többé Égi követ. Hogyha mégis jönne, földön mily sors várná? Karját a gonoszság menten felé tárná. Újra felvonnák a kínok Keresztjére S hiába folyna el újra drága vére. . . . Addig, amig hitvány bűnben folyik éltünk; ,Nem szabad már többé Megváltót remélnünk. Bár megjött a husvét, kialszik a Szent Fény S elvérzik az Ige az ármány keresztjén. Azért, ha majd eljő végítélet napján, Lelkünket találja irgalmazó Jobbján. SZEGEDY LÁSZLÓ Nők kötelező katonai szolgálata Izraelben David Ben Gurion miniszterelnök és Izrael vallásvédő vezérei között éles összecsapásra került sor a sorozási törvény miatt. A törvény minden 18-28 éves nőt két évi katonai szolgálatra kötelez Izráelben. Sokan azonban vallásos érzületükre való hivatkozással nem hajlandók fegyvert fogni. Ezeknek farm munkát kell végezniük, vagy irodai munkát a hadsereg számára. A katonaköteles nők szolgálat után is évente egyhavi gyakorlatra hívhatók be. Az orthodox papság egyrésze hevesen ellenzi ezt az intézkedést. Az ifjúság vallásos nevelését sem tartják kielégítőnek a konzervatív öregek. Hiába hivatkoznak arra a modernek, hogy az ország védelme az első és ha a fanatikusok kerekednek felül, akik például szombaton nem fognak fegyvert, egy arabegyiptomi orvtámadás esetén a kis köztársaság könnyen elvesztheti vérrel kivívott függetlenségét. 16,000 dollár a szélben... Egy gyorsvonat postakocsijából kiesett egy pénzes-zsák, amely felbomlott és tiz, húsz és öt dolláros bankjegyek hulltak ki belőle a sin mentén. Összesen 16.000 dollár volt a zsákban. A vasúti alkalmazottak és vagy 400 utas segítettek összeszedni a szél által szétfujt bankjegyeket. Gyerekek is “segítettek” és hazavitték “a talált” pénzt, amely szerintük “az égből hullt alá.” 15.000 dollár megkerült, ezer azonban “eltűnt.” Bereczky János asztalos mester kinek műhelye a 141 Brown St.en van, sok magyar háziasszony régi óhaját teljesítette, mikor elhatározta, hogy a hires magyar gyúródeszkák, nyuj tófák és vagdalódeszkák készítéssel is fog foglalkozni, mely munkáiknak ő elsőrangú szakembere. Háziasszonyaink keressék őt fel személyesen, vagy hívják fel telefonon és ő mindenkinek készségesen áll rendelkezésére. Ü- zemének hirdetése a lap belső oldalán látható. Küldjünk húsvéti kártyákat odaátra! Mai számunkban javaslatot közlünk, amely mindenkit érdekelni fog, akinek a Vasfüggöny mögött rokonai, vagy barátai élnek. A javaslat a “LEVELEK AMERIKÁBÓL,” (vagy “AMERIKA TOLLA”) cimü rovatunkban jelenik meg és azt könyyü magunkévá tenni: küldjünk húsvéti kártyákat Magyarországon élő szeretteinknek. A húsvéti kártya nemcsak a reménység jelképe és kézenfekvő módja annak, hogy közöljük rokonainkkal és barátainkkal, hogy szeretettel gondolunk rájuk, hanem, ma ennek a húsvéti kártyának mélyebb jelentősége is van: Anélkül, hogy mi megirnók, a kártya figyelmezteti a címzetteket arra, hogy másutt vallásszabadság van és tápot ad a reménynek, hogy kedveseink jobb sorsnak nézhetnek még elébe. Dacára annak, hogy ezek a húsvéti kártyák már csak j óval husvét után érhetnek oda, a célnak mégis nagyszerűen megfelelnek, mint megannyi “néma,” de annál többet mondóbb, reményt, biztatást vivő üzenet. . . 1951 HUSVÉT... LAPUNK MINDEN OLVASÓJÁNAK ÉS BARÁTJÁNAK BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK ! “Benedek Ház Trentonban először — a legújabb nagysikerű magyar film amerikai hóditó körúton A nagysikerű magyar filmek sorában is előkelő hely jut a “Benedek Ház” cimü legújabb magyar filmalkotásnak, melyet városunkban a Bijou mozi színház mutat be április 4-én és 5-én, szerdán és csütörtökön, mindkét este 6:30-tól folytatólagosan. Két napo nát lesz bemutatva ez az óriási nagy sikerű film. A ragyogóan szép uj magyar filmet S. Sovány Mária irodalmi értékű regénye nyomán irta filmre Dallos Sándor. Főszereplők: Szörényi Éva, Somlay Artur, Ladomersky Margit, Boray Lajos, Kamaros Gyula, Simor Marcsa ,Keéry Panna. Aki szereti az érzelmes, izgalmasan szép regényeket, annak különös élvezete lesz a “Benedek Ház” cimü gyönyörű film megtekintése. Biztos, hogy senki sem fogja megbánni, ha megnézi a szép magyar filmek legszebbikét, a “Benedek Ház”-at. A Bijou mozi színházban, South Clinton és Chestnut Ave., Trentonban, április 4-én szerdán este és április 5-én, csütörtökön este, mindkét este 6:30- tól folytatólagosan. Kisérő műsorul Jávor Pálnak a legmulattatóbb filmek egyike: “Nem élhetek muzsikaszó nélkül” lesz látható. Ne mulassza el senki ezt a két remek filmet a Bijou moziszinházban. MIELŐTT leragasztjuk a külföldre szóló levelet, álljunk meg egy percre és gondolkozzunk: sikerült-e barátot szerezni Amerikának ? Az orosz fegyverkezési téboly versengésre készteti a világot A párisi négyhatalmi konferenciát előkészítő tárgyalásokon Philip C. Jessup amerikai követ szemébe mondotta Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter helyettesnek, hogy a szabad világ népeit a szovjet fegyverkezési téboly hasonló versengésre kényszeríti. A nemzetközi feszültség és a háborús pánik az oroszok jóvoltából egyre nő, ahelyett, hogy csökkentené, folytatta Jessup. Ha a szovjet nem hagy fel aggressziv, támadó és kihívó politikájával, a világ belesodródik a háborúba. Ha: Oroszország őszintén akarja a békét, akkor ne csak szavakkal, üres frázisok eséplésével, de tettekkel is bizonyítsa azt. — Gromiko rágalmak és sértések özönét zúdítja Amerikára — mondotta Jessup — de- ha Amerika bírálja az oroszokat, magánkívül van a felháborodástól. Általános lefegyverzésről csak akkor lehet szó, ha a szovjet őszintén eleget tesz vállalt kötelezettségeinek. “Halál Sztálinra” Amerikába érkeztek azok a röpi rátok, melyeket százezrével osztogat az ukrán underground Oroszországban. “Halál Sztálinra, szabadságot az elnyomott népeknek, elég volt a vörös terrorból” — igy kezdődik a felhívás, melyet a kommunista ellenes mozgalom hívei terjesztenek. ‘MÁRIA TERÉZIA’ A Zilahy Színtársulat előadása vasárnap a Magyar Otthon dísztermében Zilahy Sándor Magyar Vígszínháza, amely 38-ik országos körútja során aratja a sikereket Magyar-Amerikában, vasárnap, március 25-én, husvét elsőnapján este 8 órai kezdettel a trentoni Magyar Otthon dísztermében előadja a “Mária Terézia” c. 3 felvonásos, dalos, táncos nagy operettet. A darabban fellépnek a társulat következő tagjai: Földessy Lilla, Teghze Gerber Miklós, Lantos Ferenc, Leskó Jolánka, Vitárius Gyuri és maga Zilahy Sándor, a legismertebb színész Magyar-Amerikában, a társulat igazgatója. Jegyek elővételben már kaphatók: a Függetlenség irodájában (200 Genesee St.), Mrs. Francsáknál (309 Genesee St.), Mrs. Majorosnál és a Magyar Otthon gondnokánál, Mrs. Illésnél. A minden tekintetben érdekesnek és szórakoztatónak ígérkező előadásra e sorok utján is felhívjuk olvaspink figyelmét! Születésnap Szeretett családjának körében ünnepelte az elmúlt vasárnap 65-ik születése napját Prebi István, 35 Cummings Ave.-n lakó honfitársunk. Az ünnepi lakoma vendégei voltak Szamosszegi Jenőné szül. Prebi Irénke leánya, Szamosszegi Jenő ve je, Szamosszegi Marianna unokája, Árvay József és neje (Phila.) sógora és sógornője, Gedra Mihály és neje, Deán János, Mrs. Geiger (Long Island) jó barátai. ...AI ÖRÖMNEK A FORRÁSA OTT VAN A GOLGOTÁI KERESZT ALATT... Irta: SZIJGYÁ RTó SÁNDOR A húsvéti ünnepek felé siető j idők az élet nagy ritmusába rin- í gatják bele lelkünket. A szív j ütemes veréseitől a lelki-szelle-1 mi élet hullámhegyein és hullámvölgyein át felragad azokba a magasságokba, melyeken az i örökkévalóság szava csendül bele a földi halandó életbe és ennek minden diszonánciája fölött kiegyenlítő, megváltó, ujjáteremtő hatalommal válik úrrá Isten örök üzenete. A másik gondolat, a vallásos lélek alaptónusát festi, a bünbánat mélyhangjait szólaltatja meg s egy szent fájdalom vizeiben fürdeti meg bűntől szennyes lelkünket. A harmadik most már lemond arról, hogy önálló gondolat-sort kezdjen s beéri azzal a szerényebb feladattal, hogy csupán utó-hangként simuljon az előző ketőhöz, ezekből emeljen ki egy hangot, mely bennük is felcsendült már, de mintha várná, hogy nevén szólítsam. Ennek a szónak a keresztyén lélek áldott üzenetének a neve: öröm. öröm . . . Hová is lettél ebből a világból, ki eddig is mintha csak előkelő idegenként jártál volna közöttünk, manapság pedig mintha már csak az ábrándos képzelődök, a költők álmaiban élnél! Nem arra gondolok, amiért őszbecsavarodott fejek egymásközt szoktak keseregni a “régi jó időkről.” Hiszen az öregek — Horátius szavaként — mindig a múlt idők dicsérői voltak. Ma Vörösmartynak egyetlen verssorát idézem: Mi az, mi embert boldoggá tehetne ? Vagy amit egy emelkedett szellemű püspök, a jelen századnak még első évtizedésben megjelent hires könyvében akként állapit meg, hogy a ma emberének örömei vannak bőven, de öröme az nincsen. < Ez áll ma is, még pedig mindkét irányban fokozottan. Az idők léleknyomasztó komolysága bizonyos tör vényszerüséggel váltja ki a vigalom paroxizmusát. Éppen most hozzák a. lapok a híreket, hogy az idei farsang mulatságai itt is, ott is, különösen a fővárosokban “fényesen sikerültek.” De a gond, a bánat, a levertség, azért ott ül a járókelők arcán. Ott ül azokén is, akik nem számíthatók egyszerűen “e világ fiaihoz,” hanem komolyabb értelemben tekintik magukat keresztyénekül. Pedig amit örömnek nevezünk, az nemcsak afféle nélkülözhető ráadás az emberi életben, nem olyan lelki “fényűzés,” melyről lelki életünk egészségének sérelme nélkül egyszerűen lemondhatnánk, — nem, hanem ellenkezően: elemi életfeltétel. A teljességgel örömtelenné vált, az örömnek, a felderülésnek még a reménytől is végkép megfosztett életet, elhordozhatatlan tehernek érzi az ember, melynek nyomasztó súlya alatt minden pillanatban a kétségbeesés kisért. Az élet felől való kétségbeesésben pedig már az élettagadás, az emberiség réme jelent* kezik: a halál. A lélek abból él, aminek örül. A teremtő úgy alkotta az emberi szivet, hogy életeleme az öröm legyen. Az öröm napsugár életünk egén, mely onnét felülről száll alá, fényt, meleget árasztva az emberi szivekbe. Az ujtestámentum igéje: evangélium, örömhír, örvendetes üzenet :“lme hirdetek nektek nagy örömet.” “A ti keserüségtek örömre fordul.” “örülni fog a ti szivetek és a ti örömeteket senki el nem veszi tőletek.” A megváltás hitéből fakadó keresztyén élet alaphangulata az öröm. Ritkasága nem ellenbizonyiték, csak annak a jele, hogy átlag keresztyénségünk mennyire fogyatékos. Az igazi életöröm, az igaz boldogság csak tört vonalon, csak a lemondás, a magunkról való existenciális megfeledkezés, az önmegtagadás és önelitélés mélységein át érhető el; Isten ingyen való gazdag kegyelméből. Az örömnek a forrása ott van a golgotái kereszt alatt. Aki ebből a forrásból merit, az Isten áldó szeretetének jelét élveszi és az tud örülni az örvendezőkkel, sírni a sírokkal; annak adatik, hogy a háborúságok és szenvedések éjszakáján se legyen hijjával a vigazstalásnak. így és ilyen gondolatokkal járjuk mi is a bünbánat útjait és álljunk be abba a körmenetbe, zsoltárt énekelve, melyet a megalázott és meggyötört magyar lélek vezet a szenvedések utjain és látni fogjuk Krisztust az Élet Urát, de hallani fogjuk kétezer esztendő ködén át is a nép hozsánna kiáltását: Hozsánna, áldott, aki jött az Urnák nevében . . . Hitünk és reménységünk küszöbénél állva siessünk a szenvedések utjain és köszöntsük az Élet Urát és Királyát, aki ma is Ut, Élet és Igazság. Ha igy megyünk és igy tárjuk ki karjainkat, soha sem fogjuk érezni a sors kegyetlen ostorcsapásait . . . (Detroiti Újság) 1 * 1** •• •• Lsaiadi orom. Dienes Lászlót, lapunk szerkesztő-tulajdonosát felesége, sz. Bakajsza Magdolna pénteken, március 16-án este egy újabb egészséges szép leánygyermekkel ajándékozta meg ... A kisded a perth amboyi kórházban született s világraj övetelénél Dr. Lang József közismert magyar orvosunk nyújtott segédkezet. Úgy az édesanya, mint újszülöttje kitűnő egészségben vannak. Szerkesztőnknek és feleségének ez már a negyedik gyermekük; Lacika 10 éves elmúlt, Magduska 8 és fél, Andrea pedig 2 és fél éves. Az újszülött kislány a keresztségben Dorothy Susanne (Dorottya Zsuzsanna) nevet fogja kapni. ADAKOZZUNK a Vörös Kereszt nemes céljaira!
