Függetlenség, 1950 (37. évfolyam, 10-52. szám)
1950-08-11 / 32. szám
FÜGGETLENSÉG 1950. augusztus 11 2-ik oTdal FUG6£«£NSEG HUNGARIAN NEWS of TRENTON, N. J. Hungarian in Language — American in Spirit — Established in 1913 — Megjelenik minden pénteken Published every Friday Előfizetési ára Subscription Rate egy évre $2.00 $2.00 per year LÁSZLÓ I. DIENES SZAMOSSZEGI JENŐ Publisher Editor Editorial Office: 200 Genesee Street, Trenton, N. J. Phone 5-6517 Entered as second-class matter Dec. 11, 1913, at the Post Office of Trenton N. J., under the act of March 3, 1879. All checks and Money Orders payable to “Fuggetlenseg” WE ARE GUIDED BY THE PRINCIPLES EXPRESSED IN “THE AMERICAN’S CREED” "I believe in the United States of America as a Government of the people, by the people, for the people, whose just powers are derived from the consent of the governed; a democracy in a republic; a sovereign nation of many sovereign states; a perfect union, one and inseparable; established upon the principles of freedom, equality, justice and humanity, for which American patriots sacrificed • their lives and fortunes.” ‘‘I therefore believe it is my duty to my country to love it, to support its Constitution, to obey its laws, to respect its flag, and to defend it against all enemies.” Kedves Szerkesztő Uram: . . . rossz hetet szerzett Perth Amboy környéki irigyelnek a múlt héten, annyit mondok! Úgy telistele volt a lapja hidetéssel, hogy már több nem is fért volna bele, még tán ki is maradt néhány . . . Hála a jó Istennek, hogy vannak Szerkesztő Uramnak barátai és jó emberei jóval nagyobb számban, akik mind örömmel látják, hogy a népet hűséggel szolgáló, becsületes szándékú, tisztességes irányú lapjaink élnek, gyarapodnak s annyi küzdelmes év után ma is hűséggel állják a posztot . . . (Hogy is szokták mondani? “Hulljon a férgese!”) Szerkesztő Uram lapjait főként a hirdetők tartják fenn — igy is van az rendjén minden amerikai lapvállalatnál — mi pedig nagyra értékeljük azokat az üzleteket és cégeket, amelyek elég figyelmesek, hogy a magyar közönségnek magyar nyelven, magyar újságunkban ajánlják portékáikat és szolgálataikat. A jó magyar újságok jó előfizetői és olvasói azok, akik a lapban levő hirdetéseket figyelemmel kísérik és a hirdetőket pártfogolják, nem is beszélve arról, hogy ezzel sokszorosan jót tesznek. Jót tesznek elsősorban ön-FRISSEN VÁGOTT CSIRKE Levesnek, paprikásnak; bármelyik részé, amelyiket szereti ! Tiszta! ízletes! Olcsói KTMP’Q cut-up aLiTlí & POULTRY Cass St, a So. Broad-nál Tel. Trenton 3-9183 maguknak, mert ha lapjainkra hivátkoznak a hirdetőknél, előnyös kiszolgálást kapnak és jó vásárt csinálhatnak. Jót tesznek azután a lápnak is, de jót tesznek a hirdetőnek magának is, mert látja és tapasztalja, hogy figyelmessége, udvariassága, hogy magyar nyelven “üzen” a magyarságnak, nem falrahányt borsó . . . Szó ami szó: mindnyájan csak nyerhetünk azáltal, ha a lapjainkban hirdető cégeket pártfogoljuk. Abban pedig mindenki biztos lehet, hogy amit Szerkesztő Uram elfogad hirdetésképen, az jó és ajánlatos, mert NEM MINDENKITŐL fogad el hirdetést . . . Kommunistáktól, felforgatóktól például, tudom, nem fogad el hirdetést Szerkesztő uram, még ha ki tudja mennyit kínálnának is fizetség fejében . . . Vannak dolgok, amiket semmi pénzzel nem lehet megvenni s ilyenek Szerkesztő uram lapjainak hasábjai, melyek bizonyos célokra egyszerűen “nem kiadók.” A kommunista lapokban például “népünnepélyt” hirdetnek jövő vasárnapra. Lám, az ilyesmit csakis felforgatok, komik és társutasok lapjaiban lehet hirdetni, . . . ameddig még egyáltalán lehet . . . Olvasom, hogy egy angol orvos tanácsot ad egy cikkben a férjeknek, aJcik későn járnak haza éjszakánként és nem biztosak, hogy feleségük alszik-e, vagy csők teteti . . . Azt Írja az orvos: “A felesség szemhéját kell figyelni, mert ha le is van hunyva a szeme és alvást miméi, a szemhéja akkor is okvetlenül reszket egy kicsit s ebből tudni lehet, hogy ébren van. Csak az alvó ember szemhéja nem reszket.” Most már csak azt nehéz eldönteni, hogy ezzel a tanáccsal a doktor ur barátot, vagy ellenség get csinált-e többet magának?... Egyik new jerseyi magyar hetilapban olvastam egy csúnya cikket arról, hogy egyik newyorki ráclió-órás színigazgatónk csődöt kért maga ellen s valami tizenként ezer dollárral tartozik hitelezőinek . . . önkénytelenül is arra kellett gondolnom, micsoda elrugaszkodott újságírás az olyan, amelyik ilyen cikkeket ereget meg pont egy olyan lapnak a hasábjain, amelyiknek a gazdája minden nyomdában aclós marad néhány számlával. . . “Varjú a varjúnak ...” — de hagyjuk . . . ! Zámbory Sándor volt szerkesztő úrral találkoztam a minap az utcán . . . Jót tett neki a Catskill hegyekben való nyaralás, jól néz ki s régi jó, vicces, humoros kedvében van. Ennek igazán örvendek, csak az boszszant, hogy az Ingrid Bergmanról szóló viccet, amit a hegyekből hozott, nem tudom ezen a helyen elmondani ... De megkérem az ín hajdani jó Főszerkesztő uramat, a Híradó és Függetlenség alapitóját, segítsen ki olykorolykor néhány eredeti viccel, mert én bizony kezdek már néha ahoz a bizonyos vak tyúkhoz hasonlítani . . . Szalonnasütésben egy fiúcska odaszól az apjának: — Édesapám . . . mondanék valamit . . . — Sokszor figyelmPieztettelek fiám, hogy ha mondani akarsz valamit, előbb jól fontold meg, jól gondold meg, nehogy bolondot beszélj! Egy darabig csak hallgatott a fiúcska, látszott rajta, hogy erősen gondolkozik, de kisvártatva megint megszólalt s a hangja mintha sürgetőbb lett volna: — Édesapám . . . mondanék valamit! — Ha jól megfontoltad, hát zsák ki vele, hadd hallom! — biztatja most már az apja. — Csak azt akartaom mondani, hogy ég a kabátja csücske, ftt ni ... és már jókora lyuk 'ett rajta . . .! Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával—a lapot! Egyik földink felesége áldott íllapötban van és valahogyan feszélyezve érzi magát — már mint a férjuram — nem tudja mit Pióndjön erői a családi eseményről hatéves lásfiának . . . Érezte, hogy valamilyen magyarázattal be kell vezetni az elkövetkezendő nagy eseményt. Amikór az idő már ugyancsak előrehaladt és halogatásra már nem \gen volt idő, elővette az apa a fiát és elmagyarázza neki a nagy újságot eképen: — A gólya itt repült el a házunk felett . . . Valamelyik közeli napon majd leszáll a mi kéményünkre is és le fog dobni egy csomagot, ami az égből jön... Ennél a pontnál a fiúcska félbeszakítja apukáját s azt mondja: — Ne mondd, Daddy! Reméltem, az a buta madár nem fogja á mamát megijeszteni . . . Mert ha nem tudnád, Daddy, én megmondom neked: a mama másállapotos! Más baj nem történt. Tisztelettel: MRS. KOT KOD ÁCS. KEDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. Keretes hirdetéseket szerda estig telefonon is elfogadunk. LEVELEZÉS Középkorú, házias magyar aszszony levelezne 60 év körüli komoly emberrel. Csak fényképes levelekre válaszolok “Hasznos szórakozás’* jeligére, levelek a Függetlenség szerkesztőségébe kvldendők. 200 Genesee St. Trenton, N. J. A MI AMERIKAI SZABADSÁGHARCUNK FOLYTATÓDIK Miért harcolunk Koreában (Egy Vezércikk) Senki ne tévessze szem elől: Ez az Egyesült Államok egy elkeseredett Szabadságharcnak a gyümölcse s ugyanaz a Szabadságharc folytatódik tovább a világban. És a harc megint csak a kényuralom és reakció erőivel szemben folyik. Ezúttal most Koreában. Ez a felkelés az, amely Angliában indult el a Magna Cartával és amelyik, az angol-szász tradíciók szerint át csapott a tengeren és Amerikán át az egész világba. Ez ugyanaz a régi harc a demokratikus Emberi Jogokért: Szabad Kormányzat, Szabad Népek által választott képviselet által. ítélkezés Szabad Polgárokból alakult Esküdtszék által. Vallás-, Szólás- és Sajtószabadság. Kormányzat ürvények és nem emberek által. melynek katonai ereje minden időkben alá van rendelve a Polgári Erőnek. Szokatlan, brutális büntetések nélkül. Titkos szavazás és szabad választások. Istenben és Igazságban való hit. Minden polgárnak egyenlő jog közhivatalok betöltétésre. Iskoláztatási jog saját választásunk szerint. Ingatlan-tulajdonok birtoklásához váló jog. “Az én hazám az én váram” legyen valóban! Kormányzat, mely szolgálója és nem ura a népnek, Alkotmányos Kormányzat. Isten Atyaságában való hitnek a joga, ... és minden ember egyenlő az Emberi Testvériségben! Mi most megint harcot vívunk, még a kis Koreában is, egy soha meg nem szűnő küzdelemben azért, hogy “a Néptől, a Nép által és a Népért való Kormányzat, Isten segedelmével, el ne pusztulhasson a Földről. * * * Ne tévessze senki szem elől: a Revolucionális Princípiumok a mieink. Koreában, most megint, emberek harcolnak, két faj emberei... és meghalnak... ezekért az alapelvekért. Jusson eszünkbe: “önmagától értetődőknek tartjuk ezeket az igazságófcat: “Hogy minden ember egyenlőnek teremtetett.” “Hogy c Teremtő mindnyájunkat bizonyos Elidegeníthetetlen Jogolakal ruházott fel.” “S hogy ezek között ott van: az Élethez, Szabadsághoz és Boldtgidáshoz való jogunk.” “Hogy tzek biztosítására az emberek Kormányokat alakítanák, amelyek erejüket és hatalmukat a kormányzottak beleegyezésével és akaratából nyerik.” “Hogy imikor egy Kormány-forma ezeknek az elveknek lerombolójává válik, a Népnek joga van ahhoz, hogy megváltoztassa, vagy megszüntesse és uj Kormányt válasszon, amely ezeken a princípiumokon nyugszik és hogy összpontosítsa erejét olyan formában, amit a legmegfelelőbbnek tart biztonságának és boldogidásának szempontjából.” A revoluciónak ezen lángoló ideáljai, amiket Thomas Jefferson juttatott kifejezésre a Függetlenségi Nyilatkozatban inspirálta azokat az embereket, akik Washingtonnal masíroztak, Valley Forge-tól a győzelemig. És ezek az emberek még mindig folytatják a harcot a nagy Revolucionális gondolattal, az egész világon, mindenütt. Ez egy olyan forradalom, amiben minden társadalmi osztály részt vett és részt kell vegyen, bankemberek, vagy munkások egyaránt. “Az Isten igazságos” — irta Jefferson élete későbbi szakában és az igazság, valamint embertársaink jogai éppoly féltve őrzőitek voltak 1776-ban a gazdag George Washington és Tom Jefferson, valamint olyan bankárok, mint Robert Morris és Haym Solomon szempontjából, mint amilyenek ma bárki részéről. Ellentétben a bolseviki forradalommal, amely az igazságtalanságot nem tekintve társadalmi osztályt társadalmi osztály ellen sorakoztat fel, az Amerikai Revolució lényege és célja egy osztálykülönbség nélküli társadalom, amelyben minden ember egyenlő jogokat élvez. Valóban, a Jeffersoni ideáloknak lényegében revolucionális jellege az, hogy annak célkitűzése egy osztálykülönbség nélküli világ, az emberi testvériség és a legtökéletesebb Keresztény hagyományok alapján. 7 Mennyire kell, éppen ezért, annak a boldogtalan diktátorizmusnak, ami (Oroszországot igazgatja, félnie azoknak az ideáloknak a győzelmétől, ami egyesítette az Egyesült Államokat és megiratta azt az Alkotmányt, amely szorosra fűzte azokat, békességben, egy olyan Köztársaságban, amelyet az egész nép által választott képviseleti kormányzat igazgat! Mennyire kell félniök mindenhol az elnyomóknak ezeknek az ideáloknak világharcától, melyeknek képviselője ma az Egyesült Nemzetek, amely Minden Embernek, mindenütt, a jogait van hivatva védni, amely egy Alkotmányos Tanács, tagjainak beleegyezéséből és akaratából merített hatalommal ! Moszkva szovjet mesterei nagyon világosan látják, hogy az Amerikai Revolució tovább masirozása az ő népeiket is fel fogja szabadítani; talán még az ő életükben. Bizonyos az is, hogy fel fogja szabadítani Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia, Kina, Mancsuria és Észak Korea népeit is, amelyeknek kormányait elkergették a Szovjet katonái és titkosrendőrség kommunista ügynökei. Szabaddá fogja tenni őket ugyanolyan demokratikus alapon, amint szabaddá tette Indiát és Indonéziát a mi időnkben és egy századdal ezelőtt szabaddá tette Délamerika és Kuba népeit és ahogy még a szabadságra vágyó orosz népnek is egy fél századdal ezelőtt a Dumá-t adta, az ő első és utolsó Képviseleti Tanácsot. Az Amerikai Revolució feltartóztathatatlan harcában egy napon az orosz nép is szabad lesz, hogy önmagát kormányozhassa. Thomas Jefferson, Patrick Henry, Benjamin Franklin, Thomas Paine, James Madison, Samuel Adams, John Hancock és G. Washington liberális ideáljainak biztos előrehaladásban a rabszolga-államok, a kommunista kapitaliz mus jövője meg van pecsételve. Az életéért reszket. És joggal, hiszen az emberiség, köztük az oroszok is, nem tűrhetik tovább az olyan kormányzatot, amelynél a bizalom, igazság, emberi méltóság és becsület mind nem fontos. Az emberiség, köztük azok a népek is, amelyeket ma a Kremlin mesterei tartanak elnyomva, nem maradhat alárendeltje sokáig egy olyan rezsimnek, amelynek kezében a hazugság, rabszolgaság és poltikai gyilkosságok a kormányzás eszközei és amelynek céja imperialisztikus rabszolgaságba hajtása minden kisebb nemzetnek, amely elég szerencsétlenül a szomszédja. Egy napon ezek a népek ismét szabadok lesznek és az Amerikai Revolució tovább masirozása fogja őket szabaddá tenni. Talán még hamarább, mint azt a Kremlin mesterei hiszik. * * * Nem szükséges mással magyaráznunk az Orosz imperialisztikus terjeszkedést és szégyentelen gazdasági, politikai és katonai zsarnokságot saját és szomszéd népeivel szemben, mint azzal az őrült félelemmel, amely a Kremlin-bandát szorongatja, miközben visszatartják a szabadság és demokratikus kormányzat eszméjének előretörését. Az emberek agyában és szivében él ez az eszme s ez a zsarnokok biztos megdöntését jelenti, azoknak az embereknek kezei által, akiknek szabadságát akarták ék örökre elvenni. Ezt mi tudjuk és biztosan meg fogjuk érni! Oroszország mai vezetői is tudják és hiszik ezt és ezért félnek. Félelmükben, eleddig, nem riadtak vissza semmitől, sem előbbi politikai fegyvertársuk, Trotsky megölésétől, sem azoknak a millióknak tömegmészárlásától,' akik azért haltak meg, mert az Egyén Jogait értékelték. Áldozataik között vannak Isten szolgái, tanítók, papok, farmerek és szakszervezeti emberek. Ezeknek a modern-időkbeni mártyroknak a vére Jefferson és Lincoln eszméivel kiáltanak az Igazságért! Jefferson tudta ezt, amikor leírta, hogy: “A Szabadság Fáját időről-időre a hazafiak és zsarnokok vére kell öntözgesse.” Nincs egyetlen olyan kommunista vezér sem, aki ne élne napről-napra abban a félelemben, hogy ő lesz a következő áldozat! * * * Az, amit Oroszországban “forradalomnak” neveznek, az csak annyira forradalmi, mint Nagy Sándornak, Caligulának, vagy Rettenetes Ivánnak az abszolutizmusa. Csúfot üz Jeffersonnak és Lincolnnak a hevéből. De belerántja ez őket azoknak a megszámlálhatatlan áldozatoknak a vérébe, akiktől az a forradalom elvette az életét, szabadságot és a boldogsághoz való jogot. Ez ma magát a Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniójának nevezi, de kormányzata csak kigúnyolása a képviseleti kormányzatnak. Azt mondja magáról, hogy demokrácia, azbnban választásai csak mimikálása a demokratikus módszereknek. Oroszország ma nem forradalmi, hanem ellen-forradalmi. Hasonlítsuk össze Oroszország erőszak-imperializmusát azzal a szabadsággal, amit Amerika adott a Phillippineknek, amit megalapozott Kubában és amit ma az egész világon J)iztositani akar. Hasonlítsuk össze a terror-eszközöket, amik a Kremlin nemzetközi ténykedését jellemzik, az Egyesült Nemzetek szabad Tanácsával. A történelem távlatában ki tévesztheti össze a Szovjet rabszolga-államot Jefferson és Lincoln örökével és az Amerikai Revolució demokratikus ideáljaival? * * * Magától értetődő tehát a célkitűzés szabad népek és szabad nemzetek részéről, hogy összefogjanak, hogy népeik jogait és szabadságát megvédjék. Ilyen összefogás nélkül, ami ma megnyilatkozik az Egyesült Nemzetek koreai frontján, valamint Nyugat-Európában, a szabadságjogok elvesznének és a világ népei rabszolgaságba hajtatnának és a kommunista kapitalista állam sarkai alá tiportatnának. Amerikának és a szabad világnak a saját életéért és eszméiért kell harcolnia. A szabad népeknek — amint azt Franklin kifejezte a Continentális Congresszus előtt a Függetlenség Kinyilatkoztatásának kérdésében: “össze kell fogniok, vagy pádig valamenynyien külön-külön lógni fogunk . . The Family Next Door... ............................—■ By’^Vírt “They say you shouldn't hang up for at least a minute!" • That’s right Junior—a full minute isn’t too long to wait for the party you’re calling to answer! And these days with so many people out-ofdoors, it’s better to wait even longer. Then you’ll be sure to avoid disappointment—and in many cases you’ll not have to make another call. Remember, every day here in New Jersey, about 85,000 calls aren’t completed Just because the person making the call hangs up too soon. Another Hint—make sure you're calling the right number, to avoid annoyance to yourself end the person you call in error. Always consult your Telephone Directory— or your Personal Numbers Booklet. (Incidentally, the Numbers Booklet is available wilhout cost at all Telephone Business Offices.) NEW JERSEY BELL TELEPHONE COMPANY v-AiiiuctiiiitJsu i cs ct nuiiiaiijt lutautvia «•-asztaloknál játszik. ESTE 10-TŐL TÁNC 2t LÉGHŰTÉSES * . „ > immerman $ Hungária 4Síh Sí., a Broadway tál keletre PL 7-1523
