Függetlenség, 1950 (37. évfolyam, 10-52. szám)
1950-07-28 / 30. szám
AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Consolidated with: “REFORMED CHURCH INFORMER” Fényesen sikerült a “Magyar Nap” Az ünnepélyen megjelent Főtisztelendő Kish A. Gyula, római katolikus plébános és Nagytiszteletü Béky Zoltán református esperes Levelek Amerikából 9. JULIUS NEGYEDIKÉ UTÁN Rövid 36 év alatt már a harmadik világháború réme fenyeget Mióta e rovatot Írjuk, a legnagyobb részt a nemzetközi helyzet eseményeinek vizsgálgatására fordítottuk. A múlt év decemberében szinte szükségesnek tartottuk mentegetőzni az egyoldalúnak látszó hírszolgáltatás miatt. Akkor megjegyeztük, hogy senki sem lehet közömbös a világ eseményekkel szemben, mert az egyén sorsának kialakulása világ sorsának folyásától függ. Nem kellett semmi különösebb látnoki tehetséggel rendelkezünk, mikor azt irtuk, hogy mig az első világháború végétől a második kezdetéig alig múlt el 20 év, a második világháború végétől a harmadikig aligha kell enynyi ideig is várni. Ma már minden anya, kinek katona köteles korban lévő fia van, a nemrég férjhez ment fiatal asszony, kinek urát katonának vihetik be, minden testvér, kinek fiú testvére sorozás alá kerül, — ma már reszketve figyeli, hogy mi történik a nagy világban? A négy héttel ezelőtt kitört koreai háború következtében ma a világ egy nagy széna boglyához hasonlít, melynek aljába gonosz kezek égő gyuufát dobtak. Ott pislákol most a tűz a béke vágy harmatától még nedves szénában és agy kérdés, hogy el lehet-e a tüzet irtani még idejében, mielőtt az égés? boglya lángba berulna? Bizony nagy kérdés ez, amire szinte reszketve keressük a választ. Azonban semmiképen sem kedvező ez. Az az évek óta folyó feszültség, mit más néven “hideg háborúnak” nevezünk, elvitázhatatlanul biztos előjele egy “rendes” háború bekövetkezésének. A “rendes” szót nem olyan értelemben használjuk, mintha rendes dolog lenne a háború. Távolról sem az, különösen ha tekintetbe veszszük, hogy az úgynevezett modern hadviselésben a polgári lakosság éppen olyan nagy veszélynek van kitéve, mint a sorkatonaság. Különösen ha majd atom bombák dobásához is hozzá kezdenek, akkor a bomba hatásának körébe került minden élő lénynek egyformán csekély a lehetősége az életben maradásra. így tehát az 1914-ben elkezdődött első világháború óta eltelt 36 év alatt immár elérkeztünk a harmadik legszörnyübb világháború kezdetéhez. Mert — sajnos — akárhogy is szeretnénk kimagyarázni, hogy a koreai háború csak egy büntető expedíció, mit a Nemzetek Szövetsége rendelt el, nehéz ámítani magunkat hiú reményekkel, — mert a széna boglya tövében égő tüzet nincs aki eloltsa. Gyenge kísérletek a béke megóvása érdekében A múlt héten ugyan két kísérlet is történt ebben az irányban, azonban egyik sem járt eredménnyel. Az egyik kísérletet Indiának miniszterelnöke, Pandit Nehru tette, ki nemcsak országának, hanem egész Ázsiának legkimagaslóbb államférfija. Nehru felajánlotta az Egyesült Államok kormányának és Stalinnak, hogy a koreai háború megszüntetése érdekében készséggel vállalja a két ország között a közvetítő szerepét. Stalin szívesen fogadta Nehru ajánlatát, de a tárgyalások előfeltételéül azt kívánta, hogy a Nemzetek Szövetsége vegye tagjai sorába a kínai nemzeti kormány képviselői helyett a kínai kommunista kormány kiküldötteit. Az Egyesült Államok kormánya megköszönte Nehru jóakaratu közbenjárását, de nem hajlandó tárgyalni a koreai háború megszüntetése érdekében senkivel sem mindaddig, mig az észak-koíeaia kommunista hadsereg vissza nem vonul a 38-ik szélességi vonal mögé, mely a határvonalat képezi a két részre szakadt Korea között. Nehru az elutasítás dacára is megismételte a béke közvetítés felajánlását, de az Egyesült Államok kormánya nem mutatkozott hajlandónak az előbbi álláspontját megváltoztatni Moszkvában is történt kísérlet a koreai háború azonnali befejezésére. Az angol nagykövet és Gromiko orosz külügyminiszter tárgyaltak ebben az igen kényes kérdésben, de amint várni lehetett, — minden eredmény nélkül. Hiábavaló erőlködés a diktátoroknak engedményeket adni így tehát a koreai háború tovább folyi kés bár a Nemzetek Szövetségét képviselő amerikai csapatok az első négy hét lefolyása után még mindig védekezni kénytelenek a jól felszerelt és sokszoros túlsúlyban lévő észak-kóreai kommunista h a d s ereggel szemben, — kormányunk, törvényhozóink és az országunk közvéleménye egységesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy: No MORE APEASMENT, even if we have to fight it out. Ez magyarul azt jelenti, hogy nem adunk több engedményt, még akkor sem, ha az oroszokkal is háborúba keverednénk, mert megtanultuk jól Hitler esetében, hogy diktátorokat sohasem lehet kielégíteni, sem pedig őket terveik keresztül vitelétől engedmények adásával elétriteni. A diktátorok étvágya, ha hatalomról van szó, kielégíthetetlen. Mennél több engedményt adunk nekik, annál nagyobb lesz az étvágyuk. Nem volt tehát más egye(Folyt. a 4-ik oldalon) Impozáns, nagy tömeg jelent meg a “Magyar Napon, melyet a magyar Otthon Igazgatósága és Nő-Osztálya rendezett a Fair Groundon az elmúlt vasárnap. A hatalmas felvonulás tulajdonképpen válasz volt arra a kérdésre, hogy: Szükség van-e Magyar Otthonra? A trentoni magyarság válaszot, kivonult a Magyar Napra, hogy áldozatkészségével anyagilag segítse a Magyar Otthont. Az elszámolás e sorok Írásakor még nincs készen, de az egyes bizottságok elnökei biztosra veszik, hogy a hatalmas erkölcsi sikert az anyagi eredmény is követni fogja. Délután négy órakor, amikor a tömeg a legnagyobb volt, lépett fel az amerikai magyarság gyönyörű hangú népszerű énekesnője T. Kondor Mariska, aki egyik szép magyar nótát a másik után énekelte. Szinte elengedni sem akarták, mert minden énekszámát óriási, marasztaló tapsvihar jutalmazta. A bár, a konyha, a játék és könnyű italok sztendjein mosolygó, jókedvű asszonyok és szolgálatkész férfiak igyekeztek minden kérést, kívánságot teljesíteni. Hogy ez mennyire átkerült azt misem bizonyítja jobban, mint az, hogy este tíz óra-' kor még több mint száz vendég vigadott, mulatott volna, ha a kitűnő ételek, italok el nem fogytak volna. A rendezésnek lelke volt a két főrendező: Mayer János bizottsági elnök és társelnöke Radvány Ferenc. A konyhán Radvány Ferencné és Papp Miklósné vezetésével Mayer Jánosné, Tamás Dánielné, Fityere Jánosné, Kostyu Pálné, Freund Istvánná, Mrs. Theresa Novák és Kremper Ignácné minden dicséretet kiérdemlő munkát végeztek. Bingót, játék kerekeket, sorsolásokat Kalapos Istvánná vezetésével Gibbs Robertné, Untener Gyuláné, Cherné, Nagyné és Szenczyné bonyolították le mindenki megelégedésére. A sorsolási fődijat, az egy gallonos “blackberry” likőrt 538-as számú jeggyel Katona József né nyerte meg. Fagylalt és könnyű italok sztendjén Érni Mary vezetése mellett Andrews Mátyásné 'és Zelinszky Mary végeztek kitűnő munkát. Ital és étel jegyek árusítását a Nő-osztály agilis alelnöknője, Logan Edwardné irányította. King Mary, Glokowsky Alice, Boroczné, Angebrandtné, NéVaj-bőség... Jó hir az amerikai háziasszonyok részére, hogy a kormány fontolgat egy tervet, amelynek során 80 millió font vajat szándékszik kiárusítani 20-40 centes áron. A vaj jelenlegi ára 67-73 cent. A farmsegély program vásárlásaiból kifolyólag a kormánynak 185 millió font vaja van raktáron. Vajat nem szoktak 18 hónapnál hosszabb ideig raktározni. A fentebb említett mennyiség közel ennyi idő óta fekszik a raktárakban és félő, hogy megromlik. A kormány átlagban 60 centet fizetett a vajért. A terv azért is vált időszerűvé, mert attól tartanak, hogy a vaj fogyasztás emelkedni fog és felveri a vaj árát. meth János, Freund István, Nemes Károly és Kremper József segítségével. A bárnál olyan példás és gyors kiszolgálás volt, aminőt csak a legjobban felszerelt mulatókban várhatnánk el. Papp Miklós volt az irányitó, a bizottságának tagjai pedig: Freund József, Vágott István, Mészáros Lajos, Mészáros István, Monsue János, Tóth János, Pálinkás Mihály, Spisák József, Fityere János, Kaffman Gyula, Szántay Mihály és Demkó Lajos voltak, akik felváltás nélkül dolgozták végig áz egész napot. Meg kell említenünk még a “felmentő” bizottság tagjait, akik mindenütt ott voltak, ahol gyors, cselekvő munkaerőre volt szükség. Lukács Ede, Untener Gyula, Gibbs Robert és Andrews Mátyás. A Magyar Otthon Igazgatósága hálásan köszöni a megjelentek szives pártfogását és kéri Trenton és köjrnyéke magyarságának továbbf jóakaratu támogatását a jövendőre is. Radvány Ferenc az Igazgatóság elnöke lapunk utján Mayer János főrendezőnek és a bizottság minden e$yes tagjának hálás köszönetét; mond a Magyar Otthon Részvénytársaság nevében. HÍREINK FEDOR SÁNDOR, 130 Geneseee St.-en lakó köztiszteletben álló magyar testvérünk súlyos műtéten ment keresztül a trentoni Szent Francis kórházban. A kórházat kedden d. u. hagyta el. Szeretettéi közt, családi otthonában várja egészségének teljes helyre állását. Kezelő orvosa dr. Fedor János. HÉTFŐN d. u. temették el Head Arthur, 817 So. Clinton Av.-n lakó fiatal testvérünket. Rogers Emil temetkezési kápolnájában volt felravatalozva. Temetése a Lutheránus egyház szertartása szerint ment végbe. Húsz évig élt aludtejen Dánia fővárosában, Kopenhágában 105 éves korában halt meg Werner Hilsöe nevű aggastyán, aki húsz esztendőn keresztül semmi más táplálékot nem vett magához, mint aludtejet. A matuzsálemi kort ennek ellenére a legfrissebb egészségben érte meg. Nyolcvan éves kora óta egyetlen esetben sem volt beteg s halála előtt néhány nappal még egy nagy virágkertészet alkalmazásában állott. Halálát is véletlen baleset okozta, vízmedencébe esett és megfulladt. Hozzátartozói e 1 m o n dták, hogy az aggastyán naponta egy köcsög aludttejet evett és húsz év óta semmi más ételhez nem nyúlt. Hilsöe Werner különc életével sokat foglalkoztak orvosi körökben is s még az egyoldalú táplálkozás legnagyobb ellenségei is kénytelenek megállapítani, hogy az ember hosszú éveken át akkor is friss erőben maradhat, ha majdnem semmi mást nem eszik, mint.aludttejet. “RÁKÓCZI NAP” AUGUSZTUS 6-án A Rákóczi Segélyző Egyesület new jerseyi és környékbeli osztályai az idén is megrendezik a hagyamányos, hires-nevezetes, nagy “Rákóczi Napot,” amely ezúttal a New Brunswick és Metuchen közötti 27-es Lincoln Highwayn levő Linwood Groveba nlesz augusztus 6-án, vasárnap, egész nap. A nagysikerűnek ígérkező szabadtéri mulatságon közeli és távoli vidékekről autóbuszon, magánautókon tömegesen készülnek a jó magyarok. Bridgeportról a központi tisztikar részéről ott lesz Kocsis Albert kp. elnök, Vasas József kp. titkár, Kostyán József alelnök és az ottani női osztály tagjai külön autóbusszal jönnek. Philadelphiából és más távolabbi osztályoktól szintén bérelt autóbusszal érkeznek, a környékbeli városokból pedig legyen autóbuszjárat szállítja a helyszínre a vendégeket. Belépti dij 75 cent lesz, adóval együtt. A Kára Testvérek hires rádió-zenekara, valamint Chonka Pista, Lesko Jolán és más kedvelt művészek szórakoztatják a közönséget. Meghívást kaptak New Brunswick városatyái, köztük Horváth Lukács commissioner, valamint Takács József rendőrmagisztrátus, Radies Tamás postamester, politikusok, jelöltek és mások, akik beígérték jövetelüket. Szónoklatok, programszámok, sport-verseny (a 19-ik osztály labdázó csapata fog játszani egy vendégcsapattal) tánc, evés-ivás, dalolgatás és sok más szórakozás várja a vendégeket. Az idei Rákóczi Nap rendezésében 19 osztály vesz részt, és pedig: 12-ik oszt. Newark, 16. Perth Amboy, 18. és 20. Trenton, 19. New Brunswick, 24. Elizabeth, 25. Woodbridge, 26. Bernardsville, 29. Jersey City, 32. Flemington, 33 Maurer, 34. So. River, 41. Carteret, 51. Passaic, 76. Philadelphia, 100. Cliffside-Edgewater, 107. Baptistown, 128. Kearny és az uj 156. New Brunswick-i női osztály. A Rendező Bizottság elnöke Zelenák Sándor (Trenton) alelnökei a részvevő osztályok elnökei, jegyzője Juhász Gergely (Carteret), pénztárnoka Moldoványi Sándor (Passaic), tagjai: Körmöndy József, Sütő János, Nagy Béla és Farkas János (Kearny) szervező. INGYENES AUTÓBUSZ .... JÁRATOK: New Brunswickról a Somerset és Division St. sarkától, d. u. 1 órától, south Riverről a William St.-i iskolától, fél 2-től. Perth Amboyból az Amboy Ave. és Lawrence St.-től d. u. 2 órától. Megáll a következő pontoknál: Amboy és Hall Ave. sarok, Smith és Prospect St. sarok, Smith és Kirkland Pl. sarok, valamint a Keasbey Heightson, a Fords Corneron és a Brunswick Avenue és Ford Ave. sarkán. A Newark felől jövő 134-es bus a Linwood Grove előtt áll meg. Eltekintve attól, hogy a múltban is voltak igen jól sikerült Rákóczi Napok, minden jel arra mutat, hogy ez az idei minden eddigit felülmúló sikerű lesz! A Rendező Bizottság mindent elkövet, hogy a vendégek jól érezzék magukat; finom, magyar asszonyok által a helyszínen készült ételek, nagyszerű hűsítő italok várják a magyarságot. Ne csináljon senki más progra-Mit jelent julius negyediké? Elsősorban is ünnepet. Talán látogatásokat a rokonoknál; kocsikázást a környéken; kirándulást; uzsonnázást a szabadban a fák alatt. Mindezekről érdemes írni külföldre küldött leveleinkben, mert jellemző képet nyújtanak az amerikai életről. Olyan mindennapi dolgok leírása, punt az autóutazás, vagy az uzsonna összecsomagolása, alkalmasak arra, hogy rácáfoljanak a rólunk terjesztett hamis híresztelésekre. Lehet, hogy fényképeket is vettünk fel házunkról, a gyermekekről és unokákról, talán az amerikai zászlóról is, amelyet a padlás ablakába tűztünk. Küldjünk e képekből odaátra! Henry Wallace visszatért Henry A. Wallace, az Egyesült Államok volt alelnöke, — aki legutóbb a kommunisták által erősen “támogatott” Progressiv Párt elnökjelölt je volt és csúfosan lemaradt — most “visszafordult” arról az útról, amely határozottan MoSzkvafelé vezetett és amelyen egy ideig az amerikai vörösekkel bandukolt... Wallace kijelentette, hogy- amikor most Amerika háborút folytat a vörösekkel és amikor ezt a háborút az Egyesült Nemízetek nevében és “védnöksége alatt” vívjuk, ő Amerikával és az Egyesült Nemzetekkel tart. “A Szovjetnek módjában lett volna megakadályozni ezt a háborút, de nem tette...” — mondotta a kiábrándult Wallace, aki ezzel egyidejűleg bizonyára megszűnt a Progresszív Párt vezére lenni, mert maga a párt továbbra is a Szovjettel halad... Gerinces, férfias, valóban amerikaihoz illő magatartás ez, amire viszont csak olyan ember képes, akinél a “haza mindenek előtt” elv a szívben gyökerezik... Haza csalogatják a magyarokat A magyar kommunista kormány utasitotta külföldi követségeit, hogy a már régebben külföldre távozott és valamely külföldi államban letelepedett magyarok körében folytassanak propagandát az uj népi-demokratikus Magyarország melátogatására. Az ismert amnesztiarendelettel a háború alatt és után eltávozottakat akarják hazacsalogatni, a látogatási akcióval a két világháború közötti időben külföldre vándoroltakhoz intéznek felszólítást. Útlevelet ajánlanak és hathónapos látogató vízumot. Egyelőre minden nyugateurópai ország követsége 50:50 ilyen látogató vizűm kiadására kapott felhatalmazást. A kiszemelt személyek udvarias levelet kaptak, amelyben a követség “a hazug, ellenséges propaganda megcáfolása és az igazság bizonyítása” céljából invitálja haza a külföldön már komoly megélhetéssel rendelkező régi kivándoroltakat. Egyelőre nem tudni, hogy a budapesti kormánynak milyen ravasz fogása húzódik meg az akció mögött. mot magának vasárnap, augusztus 6-án, hanem családostól legyen ott a Rákóczi Napon Julius negyediké azonban többet jelent, mint ezek az apró családi örömök. Talán a mélyebb jelentőségéről is Írhatnánk, természetesen úgy, ahogy magunk is érezzük. Mi ezt irtuk Magyarországra: “Miközben az autót vezettem hazáfelé, azt kérdeztük egymástól: Mi a célja a julius negyediki ünnepségnek? Julius negyediké annak az eseménynek az évfordulója, hogy az Egyesült Államok kikiáltotta függetlenségét és az ünneplés célja az, hogy emlékeztessen mindenkit arra, hogy milyen nagy kincs ez a szabadság. Megkérdeztem tehát mindenkit a kocsiban, mit jelent neki ez a szó: szabadság? Mariska, a kis lányom igy vélekedett: “A szabadság azt jelenti, hogy odamenetünk, ahova nekünk tetszik.” János, a fiam szerint: “Szabadság az, hogy kimondhatom, amiben hiszek, tisztelethetem az Istent, ahogy akarom, javíthatok a sorsomon tehetségemhez képest.” A férjem szerint: “Szabadság azt jelenti, hogy olyan munkát vállalhatok, amelyhez kedvem van, akkor szüntethetem be, amikor jól esik. Szervezetekhez csatlakozhatom, amelyek a munkások érdekeit képviselik.” Énnekem, mint anyának, a szabadságban az a legfőbb érték, hogy este nyugodtan hajthatom álomra a fejem, mert kedveseim védve vannak attól, hogy letartóztassák, bebörtönözzék, vagy száműzzék őket, mert igazságos törvény védelmez bennünket, amelyek kötelezők nemcsak az egyszerű polgárra, hanem az állami tisztviselőkre, sőt magára az államra is. * * * A szabadság fogalma tényleg magába foglalja mind a fentieket, de ha külföldre levelet írunk, főleg arról emlékezzünk meg, amit az első Julius Negyediké jelentett Amerikának: a függetlenséget, önálló államiságot. Annyi ország hever ma erőszakosan tejerszkedő hóditó lábai előtt és a nemzetközi politika legapróbb kérdéseiben sem nyilváníthatják ki szabad akaratukat. (Magyarországra, Csehszlovákiára, Romániára, Lengyelországra, Bulgáriára, Ukrániára és a balti országokra gondolunk.) Az Egyesült Államok, amelyek 1776-ban kikiáltották függetlenségüket, történelmük folyamán mindig pártolták azt, hogy más népek is megtalálják a szabadságukhoz vezető utat. Ha külföldre Írunk, emlékezzünk megerről a tényről is. Mondjuk meg, hogy mi büszkék vagyunk a mi julius negyedikénkre és kívánjuk, hogy a földgömb minden népe kivívja a felszabadulás gyönyörűségét. (A fenti cikk annak a sorozatnak egy része, amelyet a Common Council for Ameri can Unity szerkeszt abból a célból, hogy amerikai polgárok segítsenek az igazságot terjeszteni az amerikai viszonyokról, szerte a világon. írjunk e lap szerkesztőjének, vagy a Common Council-nak, 20 West 40 Street, New York 18, N. Y., ha megjegyzésünk vagy javaslatunk volna hogyan tehetjük meg a magánvagy üzleti levelet az “Igazságért Való Harc” hatásos eszközévé.) Hungarian News of Trenton TRENTON, N. J., 1950. JULIUS 28. Five Cents per Copy—$2.00 per Year YEAR 37. ÉVFOLYAM — NO. 30. SZÁM.
