Függetlenség, 1950 (37. évfolyam, 10-52. szám)

1950-07-21 / 29. szám

2-ik o’/dal FÜGGETLENSÉG 1950. julius 21. Editorial Office: 200 Genesee Street, Trenton, N. J. Phone 5-6517 Entered as second-class matter Dec. 11, 1913, at the Post Office of Trenton N. J., under the act of March 3, 1879. All checks and Money Orders payable to “Fuggetlenseg” WE ARE GUIDED BY THE PRINCIPLES EXPRESSED IN “THE AMERICAN’S CREED” “1 believe in the United States of America as a Govern­ment of the people, by the people, for the people, whose just powers are derived from the consent of the governed; a democracy in a republic; a sovereign nation of many sove­reign states; a perfect union, one and inseparable; established upon the principles of freedom, equality, justice and human­ity, for which American patriots sacrificed their lives and fortunes.” “I therefore believe it is my duty to my country to love it, to support its Constitution, to obey its laws, to respect its flag, and to defend it against ail enemies.” Kedves Szerkesztő Uram: .. . jönnek a menekült magya­rok odaátról, már ezernél is több jött át két év alatt s az uj törvény még többet fog been­gedni. Uj vér, uj erő, felfrissítés amerikai magyar életünkben ez a kései “utánpótlás,” de persze csak akkor válik áldássá ránk­nézve az ö jövetelük, ha a múlt­tal végkép leszámolnak s uj em­berként kezdik itt az uj életet... És ha dolgos, hasznos polgárai lesznek ennék az áldott hazának. Hisszük és reméljük, hogy nagy általánosságban igy lesz! Tulajdonképen nem is annyi­ra a DP-kröl akartam beszélni most, mint inkább arról az óha­zai magyar fiúcskáról, aki an­nak rendje s módja szerint el­ment a nyári magyar iskolába, okosodni... A tanító bácsi, va­gyis a tiszteletes ur azt kérdezte tőle a minap: — Mondd meg, Palika, ha tu­dod, milyen fegyvert használtak a magyarok, amikor átkeltek a veregeti szoroson? Hosszas gondolkodás után Palika kinyögi: — Én nem tudom... A tanító odasug neki: — Tegez! Tegez! Amire Palika ránéz a tisztele-FRISSEN VÁGOTT CSIRKE Levesnek, paprikásnak; bárme­lyik része, amelyiket szereti ! Tiszta! ízletes! Olcsó! CUT-UP POULTRY Cass St. a So. Broad-nál Tel. Trenton 3-9183 tes urra s élénken mondja: — De kérlekalásan, én akkor sem tudom... Mondd meg TE! Egy atyafi százezer dollárt nyert az “ájris szvipsztéken.” Felkereste egy kiküldött, hogy közölje vele a nagy hirt, de az asszony, aki maga is remegni kezdett a hir hallatán, nem en­gedte, hogy a férjének csak úgy egyszerűen megmondják ezt, mert szívbajos és tán gutaütést kapna a nagy örömtől... Elhív­ták hát a sógort, az majd kímé­letesen.. megmondja., neki. Be­mentek hárman a szobába s a sógor elkezdte: — Mondd, cimbora, mit csi­nálnál te, ha nyernél a sorsje­gyeddel mondjuk ezer dollárt? — Mit? Hát., kifizetném ..a morgicsomat... — Na és ha, mondjuk, tízezer dollárt nyernél? — Á, ne viccelj! — De mégis? Mit csinálnál? Az atyafi elkezdett remegni... Az arca is tűzbe kezdett jönni, szemei ragyogtak: — Hát, hát... nem tudom . . . — És ha, teszem fel, megnyer­néd a legnagyobb nyereményt, vagy százezer dollárt, mit csi­nálnál ? Hápogva, nemes izgalommal mondta a földi: — A felit rögtön neked ad­nám ,sógor, Isten uccse! Abban d pillanatban, amint azt az atyafi kimondta, a sógort megütötte a guta... Ezt az óhazai rigmust a mi­nap mondta el nekem valaki: Ákos falva, Szent István, Bucsuzkodik Nagy István: “Voltam olyan papotok, Amilyen bért adtatok, Nótámnál még rosszabbat is kaphattok...” Valakit a rosszról lebeszélni néha nehezebb és nagyobb dolog, mint a jóra rábeszélni.” Egyik hazánkfia fagyialtos és szódavizes, meg édesitalos “sztendet” nyitott a tengerpar­ton. Amint ilyen helyen szokás, KEMP’S ZSIDÓ NÉPVÁNDORLÁS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN A második világháború sok nemzet sorában okozott jelenté­keny változásokat. A legtragiku­sabb változások a zsidóknál ál­lottak elő. A rendelkezésre álló adatok szerint 1939-ben 16,663,675 zsi­dó volt a világon. Ezekből e­­gyüttvéve 9,739,200 élt Európá­ban, ázsiai Oroszországban és Törökországban. Tiz évvel ké­sőbb —1948. év végén — a vi­lág zsidó népessége, amely ren­des körülmények között kb. 17,- 300,000-re emelkedett volna, 11,303,350-re szállott alá, akik közül csak 3,505,800 élt Európá­ban. A világ zsidó népességének egyharmada, az európai zsidók S0f/c-a — pontosan 5,700,000 zsidó elpusztult, legtöbbjük ke­gyetlen gyilkosságok következ­tében. Elpusztultak gázkamrák­ban, krematóriumokban, töme­ges agyonlövetésekkel, deportá­lásokban, kényszermunkákban és éhhalálra kárhoztatva. 1945 év végén, a háború után közvetlenül, 3 és háromnegyed millió zsidó volt Európában, a Szovjet területén kívül, szét­szórtan, mindenüktől kifosztva, csonttá soványodva, testben és lélekben összetörve. Ezekből % millió zsidó DP táborokban vagy az UNRRA és később az IRO segítségével tengődött tovább, a többiek elköltözködtek, többnyi­re zsidó, de főleg amerikai jóté­kony egyesületek segítségével. Majd mindegyikük vándorlásra kényszerült, előbb vagy utóbb. Kevesen élnek ma ott, ahol a há­ború előtt éltek. Azokban az országokban, a­­melyeket a názik elözönlöttek, a zsidó hitközségi élet majdnem teljesen megszűnt. A vezéreket 'eölték, a vagyonokat elrabol­ták, a túlélők pedig annyira le­gyengültek, hogy képtelenek /oltak vallási és világi intézmé­nyeiket fenntartani. Azok a remények, amelyeket 1945-ben tápláltak, hogy életü­ket újraépítik Európa romjai­ból, meghiúsultak. Nemzetközi egyezmények és kormányigére­­;ek ellenére is az európai zsidók közül elenyészően kevesen kap­ták vissza elrabolt va'gy elkob­zott vagyontárgyaikat. Német­országban a náci uralom eltö­­rülhetetlen nyomokat hagyott az emberek gondolkozásmódjában. A csatlós államokból a zsidók gyekeztek kimenekülni, nehogy i vasfüggöny még jobban elzár­­<a őket a nyugati kultúráktól. Végül is 1949-ben, vándorlások, oujdosások, megmenekülések és elhelyezkedések után, az Orosz­országon kívüli 11/2 millió zsidó nindenféle táblákat akasztott ki a következőképen oszlott meg: 350.000 Romániában, 345,000 Angliában, 235,000 Franciaor­szágban, 160,000 Magyarorszá­gon, 80,000 Lengyelországban, 55.000 Németországban, 55,000 Törökországban és kisebb szám­mal más államokban. A legtöbbjük idegenként él ma ott, ahova a sors vetette. A legtöbbjük megjárja a koncent­rációs táborokat, a földalatti bú­vóhelyeket és a szenvedések or­­szágutját. Mindezek következté­ben a gyermekek száma az euró­pai zsidók között az abnormáli­sán alacsony 10%-ra csökkent. A zsidó hitközségek túl vannak terhelve jótékonysági feladatok­kal: ellátni magukkal tehetetlen öreg embereket, akiknek hozzá­tartozóit legyilkolták. 1945 és 1949 között körülbelül félmillió zsidó hagyta el Euró­pát. Hogy hová mentek, ponto­san megállapítani nem lehet, csak megbecsülni. Az Amerikai Egyesült Államok 90,000 honta­lan vagy bevándorló zsidót foga­dott be, Kanada 20,000 zsidó le­telepedő előtt nyitotta meg ka­puit, a délamerikai köztársasá­gok 15,000 engedtek be, Auszt­rália 8000-et, más országok ke­vesebbet. A zsidók legtöbbje a­­zonban Palesztinába vándorolt. 1945 és 1949 között 300,000 európai zsidó bevándorlót enge­dett be Izráel, akikhez 15,000 olyan csatlakozott, akik más vi­lágrészekből, Törökországból, Yemenből, az arab hercegségből érkeztek. Izráel volt az egyetlen állam amely a háború után készen ál­lott arra, hogy zsidókat nagy számmal fogadjon be. Ez a készsége azonban súlyos válsá­got idézett elő, olyat, amely min­den országban bekövetkezett volna, amelynek népessége más­fél év alatt 655,000-ről 1,050,- 000-re emelkedett. Ez a beván­dorlási hullám nemcsak azt a problémát idézte fel, hogy rövid idő alatt százereket szívjon fel az ország, amelynek területe nem nagyobb, mint pl .Vermont államé és amelynek pénzügyi e­­reje még kisebb, hanem megne­hezítette azt a feladatot is, hogy a különböző kultúrájú és társa­dalmi berendezkedésű"' elemeket egy nemzet kötelékébe forrasz­­sza. Sokan elsiklanak a tény fe­lett, hogy a zsidók, mint a ke­resztények is, különböznek egy­mástól, nemzetiségű megosztott­ságuk következtében. A vallásos zsidók az óhéber nyelvet hasz­nálják az istentisztelet alatt, a­­mely azonban a zsidók többségé­re nézve holt nyelv. A legtöbb Palesztinái bevándorló a yiddish nyelvet beszélte, amelynek alap­ja a német, vagy a ladinót, a­­mely az ó-spanyolból ered, vagy pedig annak az országnak a nyelvét, amelyben azelőtt élt: a lengyel, orosz, német, magyar, arab, török nyelveket. A különböző zsidó csoportok kulturális színvonala és szokásai szintén alaposan különböznek egymástól. A nyugati vagy kö­zépeurópai zsidó, úgy mint az amerikai is, hozzászokott a nagy modern városok kényelméhez és szokásaihoz. De lehet, hogy tela­­vivi legközelebbi szomszédja Yemenből, a feudális arab tarto­mányból való, ahol a zsidók szá­zadokon át földhöz ragadt sze­génységben és piszokban éltek. A keleteurópai falvak zsidó la­kóinak gondolatvilága és napi szokásai mind a két szélsőségtől különböznek és * összeütközésbe kerülnek azzal a hatszázezer zsi­dóval is, akik már 1945 előtt is Palestinában éltek. A vallási kérdés is kompliká­ciókat okozott. Az orthodoksz zsidók szigorú ragaszkodása az étkezései és szertartási előírá­sokhoz, gyakran összeütközés­be került azok felfogásával, a­­kik azt tartják, hogy a villamos erőmüvek, a vasutak,; a vízveze­tékek, a hajóközlekedés, a kór­házak és vendéglők szolgálatait nem lehet szombaton, és más ün­nepnapokon tökéletesen felfüg­geszteni. A kóser ételrend és a húsos és tejes ételek elkülöníté­se — úgy ahogy azt az ortodok­­szok követelik, szintén nehézsé­geket okozott. Elegendő lakóház hiányá­ban, sok bevándorlót átmeneti­leg táborokban kell elhelyezni. 1949. januártól decemberig e­­zeknek a sátorvárosoknak a né­pessége 28,000-ről 100,000-re szökött fel. A táborokban való élet szenvedéseket okozott külö­nösen akkor, amikor a szakadó záporesők el öntötték a táboro­kat. Az újonnan jöttéknek ál­lást, foglalkozást találni, a gaz­dasági szakértők találékonysá­gát alaposan próbára tette. A kormány azonban ener­gikus segítő rendszabályokat léptetett életbe, hogy a válságot legyűrje és az ország gazdasági helyzetét megerősítse. Izrael kormánya általános takarékos­sági rendszabályokat vezetett )e, amelyek az angol mintára emlékeztetnek. Sok élelmiszert :s közszükségleti cikket adago­­ás alá helyeztek, az árakat és béreket állandósították. Mikor ez megtörtént, Izrael kormánya, ímely mérsékelt szocialisták és i nagyhatalmú munkásszövet­ség kezében van, kötelező bérle­­;zállitásokat rendelt el és köve­­selte, hogy a vállalkozók az igy negtakaritott összegeket a fo­gyasztókhoz juttassák el. Ennek következtében a megélhetési költségek alászállottak. A balol­­lali pártok élesen támadták ezt 1 politikát és sztrájkba léptek, le a munkások túlnyomó része óváhagyta a kormány intézke­­iéseit, mire az ország fizetési jszközének, az izraeli fontnak, /ásárló ereje ismét emelkedett. Mindezek a tények csak kis 'észét képviselik a fiatal ország fejlődési zavarainak. Ezek ebe­iére is, az uj állam vezetőinek életrevalósága és mérsékletessé­­?e biztosítékot nyújt azoknak a zsidóknak, akik másutt elvesz­ették a talajt maguk alatt, hogy szükség esetén uj hazát találhat­nak Izraelben. Okos ember újságot olvas Lelkiismeretes ember; elő­fizet. íz üzlet falára, hangzatos felírá­sokkal. Az egyik táblán ez ál­lott: “ÜVEGEKET CSAK AB­BAN AZ ESTBEN VESZÜNK VISSZA a KOSZTÜMEREK­TŐL, HA AZOK HASÁN A CÉGJELZÉS LÁTHATÓ.” Egy magyar asszony és a leá­nya éppen a konyhában vannak, amikor bekopog egy öreg, kére­­qetö bácsika. Az asszony ad neki öt centet, mire a lánya igy szól: for your children Take a look at the amount of taxes charged to Public Service Electric and Gas Company last year. During 1949, a total of $20,358,406 was levied directly by the State of New Jersey and local municipalities. — Mama, adj neki egy kis ke­nyeret is, hátha éhes... A mama ad neki egy kis ke­nyeret is. De megint megszólal a kislány: According to the State Board of Education, if this money had been devoted to education alone, it would have paid for the school bill of 88^496 students in our public schools for one year. — Mama, adj neki egy kis húst is! A mama ad az öregnek egy Icis húst is, amire az azt mond­ja: — Nagyon szépen köszönöm, de ha kaphatnék a húshoz egy kis savanyúságot is... inkább megfizetem! Más baj nem történt. Tisztelettel: Aside from these local taxes, Public Service paid some $14,569,741 in Federal taxes. It’s all part of being a good citizen . . . and Public Service is proud to be a citizen of this great State! MRS. KOT KOD ÁCS Megjelenik minden pénteken Előfizetési ára egy évre $2.00 LÁSZLÓ I. DIENES Publisher Published every Friday Subscription Rate $2.00 per year SZAMOS SZEGI JENŐ Editor HUNGARIAN NEWS of TRENTON, N. J. Hungarian in Language — American in Spirit — Established in 1913 — Mac Arthur a UN parancsnok MacArthur tábornok lett az egyesitett UN csapatok pa­rancsnoka Koreában. Az összes államok, amelyek segítő csapa­tokat küldenek, - az ő parancs­noksága alá helyezik azokat. an apple ( \ I Box Office Opens 7:00 p. m. Rain Or Clear 1 2 Shows Nightly at Approx. 8:30 p. m. & 10:30 p. m. ?i KIDDIESMFREE PONY-RIDES ________________EVERY NIGHT!__________________ -I Ends Tonight Sun. & Mon. | “THE HEIRESS” Charles Coburn plus “A DANGEROUS Peggy Cummins PROFESSION” “GREEN GRASS OF ----------------------------------------------- WYOMING” Fri. & Sat. plus “A WOMAN’S Edward G. Robinson SECRET” “NIGHT HAS A _______ THOUSAND EYES” _ ... . _. Plus Cinecolor Western Tues., Wed., Thurs. “FIGHTING MEN OF Ronald Reagan THE PLAINS” Virginia Mayo Extra Fri.: 4th Elimina- “THE GIRL FROM tion, of Baby Parade JONES BEACH” Extra — Sat. Midnight plus “SOUTH SEA Horror Show SINNER” [j J B-Miével út NEW JERSEY attdiU jutune A-181-50

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom