Függetlenség, 1950 (37. évfolyam, 10-52. szám)

1950-06-02 / 22. szám

AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Hungarian News of Trenton Consolidated with: “REFORMED CHURCH INFORMER” YEAR 37. ÉVFOLYAM — NO. 22. SZÁM. TRENTON, N. J., 1950. JUNIUS 2. Five Cents per Copy—$2.00 per Year AZ ALBERT B. ARI ÖSZTÖNDÍJ - BIZOTTSÁG CSOPORTKÉPE The American Hungarian Civic Association of Trenton, New Jersey Amerikai Magyar Társulat az idén öt ösztöndíjat fog kiadni arra érdemes növendé­keknek, kik magyar szülőktől származnak. Egy ösztöndíj lesz kiadva a trentoni négy közép­iskola legjobb ‘fiú, vagy leány tanulójának, mely igy összesen négyet tesz ki. Az ötödik dij pedig egy olyan növendéknek lesz kiadva, aki tanulmányait a Trenton Technical Institute-ban akarja folytatni. Ezek az ösztöndíjak az élhunyt Ari Béla emléke képpen lesznek kiadva, ki olyan maradandó emlékű munkát fejtett ki, mely országszerte is nagy elismerést szerzett. Az ösztöndíj bizottság tagjainak csoportképét itt i közöljük. Ülve balról jobbra: Joseph Zadereky és Dr. Joseph S. Kondor. Állva, balról jobbra: Louis Zadereky, John L. Varga elnök, Nicholas Orosz, Joseph Loth a rendező bizottság elnöke és Alexander . Zelenak. John Freund alelnök nem volt jelen, midőn e felvételt vették. Az ösztöndijak a junius 9-én, péntek este rende­zendő táncmulatság alkalmával lesznek kiosztva, mely a Trenton Country Clubban lesz megtartva. Azok, kik az előkészítő bizottságban közreműködnek, a követke­zők: Rev. F. Flisser, Alexander Csapó, Alexander . Tompa, Frank Cher, James Stolcz, George Steiner, John Janosky, William Ivanson, George Gerenday, Maynard Ari, Stephen Perry és Edward Lukacs, Jr., ki a publicitással van megbízva. Mindszenty Ünnep Staten I standon KÉT NAGY MAGYAR AZ AMERIKAI KONGRESSZUS ELŐTT... Kossuth és Apponyi egy érdekes uj könyvben, 36 nemzetközi nagyság között Elfogták a kémkedésért el­itéit angol tudósnak amerikai bűntársát A múlt héten Philadelphiá­ban letartóztattak egy ve­gyészt, kit azzal gyanúsíta­nak, hogy összekötő kapocs­ként szerepelt az atom ener­gia titkait Amerikából ki­csempésző orosz kémek és az Angliában 14 évre elitéit Dr. Fuchs Klaudius német szár­mazású angol tudós között. Ez a Dr. Fuchs a háború alatt angol tudósokból álló csoporttal jött Amerikába más országbeli tudósokkal együtt, hogy itt az atom ener­gia titkainak megfejtésén dolgozzon. Dr. Fuchsnak a legbizalmasabb természetű titkok jutottak a birtokába és ő ezeket a titkokat, vagy leg­alább is azok egy részét az oroszok kezébe juttatta. Az FBI biztos volt abban, hogy Dr. Fuchsnak itt bűntársai voltak. Ezeket kikutatni azonban nem volt könnyű fel­adat. Ugyanis a kémek a va­lóságban is ép oly titokzato­san dolgoznak, mint ahogyan azoknak működését a mozi­képekben láthatjuk. A ké­mek rendszerint nem ismerik egymást és őket egy központ­ból úgy dirigálják, mint a bábszínháznak dróton ránga­tott figuráit. Ennek egyik leg nagyobb előnye az, hogyha egy kémet elfognak, még a legőszintébb bünbánás mel­lett sem lesz képes társait el­árulni. Az FBI alapos munkát végzett Dr. Fuchs sem nagyon tud­ta, hogy kinek a kezébe adta át az oroszokhoz juttatandó adatokat. Csak annyit tu­dott, hogy az illető valószí­nűleg vegyész volt, aki abban az időben New Yorkban vagy Philadelphiában lakott. Több mint 1200 ilyen egyén közül keresték az FBI embe­rei a valószínűnek látszó bű­nöst. Minden egyest kihall­gattak és a személyi adatai­kat alapos vizsgálat alá vet­ték. A gyűrű egyre keske­nyebbé szorult. Már csak 50 ember közül keresték a bű­nöst; majd csak 24, azután csak 12 közül kellett kiemel­ni azt, akit olyan nagyon ke­resték. Végül Philadelphiá­ban minden kétségen kívül megállapították, hogy az ő emberük a 39 éves Harry Gold, ki egy philadelphiai kórházban mint biokémiai vegyész végzett értékes ku­tató munkát a szívműködés rendellenességeinek vizsgá­latával. Gold letartóztatása kínos meglepetést szerzett munkatársai körében is, mert a komoly tudományos mun­kájáért becsült vegyészről senki sem merte volna gon­dolni, hogy ilyen főbenjáró bűnre ragadtassa magát. Gold azzal védekezik, hogy 1945-ben'nem látszott olyan nagy bűnnek, hogy az akko­ri szövetségeseknek olyan adatokat juttasson a kezébe, amik az orosz nép életmódjá­nak színvonalát lett volna hi­vatva emelni. Vigyázzunk a különféle ide­ológiai elméletekkel Mindenesetre a bíróság fel adata, hogy e védekezésnek milyen súlyt adjon a bünös­ségi fokozat megállapításá­nál, azért ehhez szükségtelen bármilyen megjegyzést is fűzni. Azonban az ilyen ese­tekkel kapcsolatban nem árt rámutatni arra morális hát­térre, amit a szülők és a pe­dagógusok igen sokszor fi­gyelmen kívül hagynak. Ugyanis vétkes könnyelmű­ség, ha a fiatalok gondolat­­világát hagyjuk ország-hatá­rokat ledönteni akaró ideoló­giai elméletekkel megmér­gezni, mint amilyenek a kommunizmus, fasizmus és nácizmus. Aki fiatal korban teleszivja magát ilyen gondo­latokkal, az ép úgy rabja lesz ezeknek, mint a kábítósze­rekre rászokott egyének az ópiumra vagy kokainra. Az idealizmustól természetsze­rűleg átitatott fiatal lélek nem látja meg a tetszetős külszin által eltakart titkos veszélyeket. Ezért volt képes a Hitler-Jugend (a Hitler- Fiatalság) segítségével any­­nyira megerősödni a náciz­mus Németországban. Mus­solini is a fiatalok segítségé­vel szilárdította meg a fasiz­must Olaszországban. De még a demokratikus orszá­gokban is, mint amilyen Anglia és az Egyesült Álla­mok is, veszedelmesek ezek a túlzott ideológiai elméletek. Ugyanis a titkos veszélyek meg nem látása következté­ben az úgynevezett szabad­gondolkodó egyetemi ifjúság termelte ki magából a Dr. Fuchs-okat és Harry Gold­­okat. Ezek a túlzott szabad­gondolkozók nemcsak saját országuknak ártanak, de sa­ját magukat is tönkre teszik. A német fiatalság ismét szer­vezkedik — uj szin alatt A német fiatalság, mely ösztönszerüleg hajlamos a parádékkal kapcsolatos tö­meg demonstrációra, a múlt hét végén ismét masírozott, ép úgy mint 10-15 évvel a Hitler-Jugend, csakhogy most más szin alatt. Most a kommunisták parancsára, il­letve propagandájára vonul­tak fel 100,000-res tömegek­ben az orosz megszállás alatt élő német ifjak, kik a hírek szerint erőszakkal akartak behatolni Berlinnek a nyuga­ti demokráciák által meg­szállt zónáiba, hogy ott za­vart keltve egy esetleges pucs formájában a kommu­nisták kezére juttassák azo­kat a zónákat is. Vagyis amit nem sikerült az oroszoknak Berlin nyugati zónáinak blo­kádjával keresztül vinni, azt most a német ifjúság utján szerették volna megvalósí­tani. De ez alkalommal a nyugati demokráciák résen állottak és nyomatékosan tu­domására juttatták az oro­szoknak, hogy a német fiatal­ság esetleges erőszakos ma­gatartásával szemben a leg­messzebbmenő erőszakkal fognak válaszolni. Ez a je­lenlegi hideg háborút köny­­nyen valódi háborúvá változ­tatta volna és ezt az oroszok még sem akarták, azért ők maguk intették le a fiatalsá­got a nyugati zónákba való erőszakos behatolástól. A vi­lág közvéleménye ugyanis jól tudja, hogy ahol az oro­szok az urak, ott semmi más (Folyt, a 3-ik oldalon) Május 30-án, Decoration Day napján — Hősök ünnepén — közel ötezer résztvevő jelenlé­tében ment végbe az országos jellegű ünnepség, melynek káp­rázatos fényét az amerikai és magyar származási egyházi és világi méltóságok megjelenése emelte a krisztusi és felebaráti szeretet minden népek szabad­ságát védő és követő ünnepévé annak ellenére, hogy ezen ma­gasztos ünnepély reggelén az ég sűrű és nehéz felegekkel volt borítva, melyek csatornái bősé­ges esőt ígértek, az ájtatos hívő­ket szállító gépkocsik százai lepték el a State Island felé ve­zető országutakat. De mintha az egek is jelképezni akarták volna, hogy a millió és millió seből vérző, a szenvedés felhői mögött, rabláncra vert igazság egeket rázó ellemi erővel utat tör magának és dicsőségesen hir deti a világ szabadság szerető s ha kell vére által is védelmező népeinek, hogy Őt csak meg­gyötörni lehet, de elpusztítani azt nem. A komor felhők, sú­lyos falait, az életet adó ragyo­gó napsugarak áttörték és mire az ünnepség fénypontja a tábo­ri mise megkezdődött, napfény­ben tündöklött az oltár és an­nak környéke. Miként győzött a napsugár és úrrá lett a sötét fellegek felett, úgy fog győzni az igazság, a vérgőztől hörgő, az emberi testet, lelket gyilkoló hamisság felett. Az Isten félelem és szabad­ságszeretet jegyében folyt le a Mindszenty ünnepély. A tábori szentmisét Most Rév. James H. Griffiths D. tábori püspök fé­nyes papi segédlettel mutatta be az egek urának. A püspök Ur Öméltósága, atyai szózatá­ban, melyet a hívők seregéhez intézett Isten, Haza és Igazság szeretetre szólította fel a világ Istenfélő népeit. A Hit, Remény és Szeretet krisztusi fegyvereit adva azok kezében, mely fegy­verek erejét a poklok minden ármányai sem tudnák legyőzni. Példaképül állította Mindszen­ty József Magyarország herceg prímásának mártír alakját, aki e szent fegyverek birtokában küzdött, küzd és küzdeni fog élete utolsó pillanatáig. Ha csüg gedünk tekintsünk az Igazság­szeretet e nagy mártírjára, a magyarság élőszentjére, merít­sünk erőt belőle további küzdel­meinkhez, mellyel a hamiság, gyűlölet és vérontás gonosz szellemei ellen vívunk és mely harcban az Igazság győzni fog a gonoszság felett. Püspök Ur Öméltósága a szentmise végén leleplezte Mindszenty József bibornok arcképét, melyet ez alkalomra festett Juharos Ist­ván, a nem rég érkezett magyar festőművészünk. A képet taka­ró lepel lehullását a megjelen­tek hangos zokogása kisérte, mert mindnyájan a börtön ko­mor falai kö;zé zárt és sanya­­rodott magyar főpapra gondolt. A szentmise alatti prédikációt Öméltósága és Főtisztelendő Varga Béla pápai prelátus ur, a magyar nemzetgyűlés elűzött de le nem mondott elnöke mon­dotta. Varga Béla az Isten-Há­zát és embertársat szerető ve­­zérférfiu ellemi erővel ecsetelte a magyar nép és nagy fia Mind­szenty kardinális szenvedéseit és a bizalom balcsamával hin­tette be a hallgatóság szivét, lelkét. Megrázó erővel ható be­szédje alatt szem nem maradt szárazon. A délutáni ünnepsé­geket Rózsafüzér elmondása vezette be, melynek végzése közben a Szentségi körmenet megérkezett, a körmenetet Msgr. Mihalovics Zsigmond a magyar akció katólika igazga­tója vezette, litánia közben történt meg Május Királynője Jnegkoronázása. Az egyházi szertartások után Öméltósága William Smidt szövetségi biró emelkedett szólásra, beszédéjé­nek minden egyes szavát nagy figyelemmel kisérte a.hallgató­ság. Törvényeink e nemes és nagytudásu képviselője hitet tett a krisztusi élet és a szent szabadsg mellett. Következő szónok Öméltósága Eckhardt Tibor a magyar nép hőn. szere­tett nagy politikusa volt, aki a (Folyt, a 4-ik oldalon) A Trentoni Magyar Otthon igazga­tósága 1950. julius hó 23-án, vasár­nap rendezi a Fairground hatal­mas területén nagyszabású Ma­gyar Napját. A rendező bizott­ság, melynek elnöke Mr. Mayer, ez utón is tisztelettel kéri a hely­beli egyházak és egyletek veze­tőit, hogy erre a napra ne ter­vezzenek szabadtéri kirándulá­sokat és nyújtsanak baráti se­gédkezet, hogy ez a rendezendő Magyar Nap méltóképen képvi­selje Trenton és környéke ma­gyarságának testvéri együtt ér­zését, összetartását. A követke­ző lapszámokban már részletes tájékoztatást fogunk nyújtani az ünnepély előkészítését illető­leg. Kérjük ezen híreinket figye­lemmel kisérni és azokat jó aka­ratú tanácsokkal és magyaros segíteni akarással támogatni. Verhovay tagok figyelmébe A Verhovay Segély Egylet 13- ik fiókjának közgyűlése úgy ha­tározott, hogy a Rendes Havi Közgyűlések ismét a hónap első vasárnapján tartassanak meg. A júniusi havi gyűlés tehát most vasárnap délután egy óra­kor lesz a Magyar Házban. A tagság szives megjelenését kéri a Vezetőség A Trentoni Magyar Otthon igazgató­sága ezúton értesíti a Magyar Otthon Részvénytársaság részvényese­it, hogy 1950 junius hó 3-án, szombaton este pont 8 órai kez­dettel a Magyar Otthonban rendkívüli rész vénytársasági gyűlést tart, melyre minden részvényest tisztelettel hiv meg az igazgatóság nevében. Radvany Ferenc, elnök. Egy feltűnést keltő kis könyv jelent most meg Washington­ban olyan tárgyról és olyan ki­állításban, amely a magyarság számára különleges megbecsü­lést jelent. Most történik meg először, hogy könyv jelenik meg azok­ról a nemzetközi nagyságok­ról, akik az elmúlt 150 év alatt, mint Amerika meghívott ven­dégei beszédet mondhattak a Kongresszus előtt. A világ összes népei közül csak 31 nemzet részesült ebben a megtiszteltetésben, 36 kie­melkedő férfiú révén, örök büsz kesége a magyarságnak, hogy bár számra nézve kicsiny nem­zet, nem is egy, hanem két fia van a díszes listáp: Kossuth Lajos és Apponyi Albert. A 96 oldalas, díszes és rop­pant érdekes könyv a washing­toni Williams and Heintz cég­nél az American Research As­sociates kiadásában hagyta el a sajtót. A legelső díszvendégtől (Lafayette-től) egészen a leg­utóbbiig (Liaquat Ali Khan pa­kisztáni miniszterelnökig) mindegyik kiválóságot szóra­koztató szövegben és képekben mutatja be. Kossuth és Appo­nyi egy-egy teljes fejezettel szerepel és Kossuth feje a szin­­nyomásos fedőlapon is látható. Rendkívül alkalmas ez a könyv ajándék céljaira máso­dik generációsaink számára, valamint amerikai barátaink­nak is, felnőtteknek és fiata­loknak egyaránt. A magyar szellem nagyságát, Amerika és az igazi magyarság történelmi testvériségét hirdeti, éppen a főváros 150 éves évfordulóján, melyet most ünnepel az ország. A szerzők, Dr. Andor C. Klay (Sziklay Andor) és Wal­ter T. Kamprad, a külügymi­nisztériumban specialisták. Máris példányok kerültek könyvükből a kormány tagjai, a diplomáciai kar, valamint a könyvben szereplők közül még NT. KALASSAY SÁNDOR dr. — az amerikai magyar re­formátus lelkészi kar nesztora, 80 éves korában, chicagói ottho­nában örök álomra hunyta sze­meit. A borsod-megyei Ernődön született, 1895-ben jött Ameri­kába, alapitója volt a Reformá­tus Egyesületnek, éveken át igazgatója volt a ligonieri árva­háznak és aggmenhelynek, több református egyháznak volt hosz­­szabb ideig lelkésze és mint új­ságíró is jelentékeny munkát végzett magyar társadalmunk­ban. Nyolc gyermeket nevelt fe­leségével, aki 1942-ben halt meg. 13 unoka és 5 dédunoka, vala­mint kiterjedt rokonság és az egész amerikai magyarság gyá­szolja az elhunyt neves lelki­­pásztort, akit május 8-án Ligo­­nierben helyeztek örök nyuga­lomra. FODOR GYULA, a “Detroiti Újság” kiadó-tulajdonosa és a több középnyugati magyar heti­lapot előállító nyomdavállalat tulajdonosa pénteken, május 12- én szívroham következtében hir­telen meghalt. 65 éves volt, 40 évvel ezelőtt jött Amerikába Debrecenből. Detroitban mega­lapította hetilapján, nyomdáját. Minden magyar ügynek lelkes ma is élők elébe, élénk tetszést váltva ki. Rendelések érkeztek képviselőktől, szenátoroktól és társadalmi egyesületektől. Az érdeklődő amerikai ma­gyar közönség példányonkint 1 dollárért rendelhet a könyv­ből ; ebben már a postázás benn foglaltatik. Rendelések küldhe­tők (magyarul is) a pénz vagy csekk melléklésével a követke­ző címre: “American Research Associates, 2025 Eye St., N.W., Egyesületek és egyházak számára jelentékeny kedvez­mény áll fenn csoportos rende­lés esetén; érdeklődő levél a fenti címre küldendő. Uj törvény készül a hazaárulók ellen A képviselőház Amerika-elle­­nes tevékenységeket kutató bi­zottsága azt a javaslatot tette, hogy a kongresszus hozzon tör­vényt a hideg háborúban elkö­vetett árulások ellen. A bizott­ság szerint a mai hazaárulási törvény csak tényleges háború esetére vonatkozik és a hazaáru­lás jogi meghatározását ki kell bővíteni az árulók elleni védeke­zés céljából. A kommunisták — mondja a javaslat — a jelenlegi törvények mellett teljes mentes­séget élveznek a hazaárulás vád­ja alól, holott nyilvánvaló, hogy a szovjet ügynökei. A javaslat szerint ma valóság­ban egy hadüzenet nélküli há­ború korszakában élünk és ezért bizonyos intézkedések szüksége­sek, amelyeket csak háborús időkben léptetünk életbe. A ja­vaslat egyebek között a uniók vezetőit és főtisztviselőit is meg­bízhatósági vizsgálatnak kíván­ja alávetni, miután a uniók tag­jai nemzetvédelmi iparokban dolgoznak. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával—a lapot! harcosa volt. Temetése hétfőn délután ment végbe nagy részvét kíséretében Detroitban, a refor­mátus egyház szertartásai sze­rint. Az amerikai magyar köz­életet és hirlapirást súlyos csa­pás érte Fodor Gyula váratlan elhunytával. 140 millió font ingyen élelmiszer A földmivelésügyi minisztéri­um jélenti, hogy összesen 140 millió font élelmiszert osztottak szét a feleslegből ingyen április 30 óta. Javarészét amerikai jó­tékonysági intézmények kapták. Főleg sok volt a krumpli, szárí­tott tojás és tej. A 17-ik gyermekük született meg... Wilkes Barre, Pa.-ban 38 éves Mrs. Chester Zaremba, egy mun­kanélküli bányász felesége egy kislánynak adott életet. Ez a 17- ik gyermekük. A nyomorgó csa­ládról a hatóságok gondoskod­nak. Az amerikai magyarság gyásza ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom