Függetlenség, 1950 (37. évfolyam, 10-52. szám)

1950-12-15 / 50. szám

AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Hungarian News oi Trenton Consolidated with: “REFORMED CHURCH INFORMER” YEAR 37. ÉVFOLYAM — NO. 50. SZÁM. TRENTON, N. J., 1950. DECEMBER 15. Five Cents per Copy—$2.00 per Year HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGRÓL A Magyar Ház Szyl­­veszter Estélye Fényesen sikerült Nt. Béky Zoltán espe­res és neje tiszteletére rendezett bankett Nyomatékos érvek hatása alatt Anglia és Franciaország elfogadta az Egyesült Álla­moknak megalkuvást nem ismerő polit kaját Ha forralás közben a kifut­ni készülő tejhez egy pár hi­deg cseppet öntünk, egyszeri­ben elmúlik a közvetlen vesze­delme annak, hogy a tej ki­fusson a lábasból. Azonban nem hagyhatjuk sokáig a tűz felett a lábast, mert rövidesen a tej ismét forrni fog. Ha folyton csak hideg tejjel pró­bálunk a kifutás veszedelme ellen védekezni, előbb utóbb megtelik a lábas és a tej még­is csak kifut. A tüzet kell el­oltani, ha nem akarjuk, hogy a tej kifusson. Ebből a kis pél­dából párhuzamot vonhatunk a világ jelenlegi helyzetére. A múlt héten úgy látszott, mintha az emberi indulatok hevétől égő tűz lángba borítja az egész világot. Csak egy pár hideg csepp hozzáadása által sikerült m e g a k akályozni, hogy a diplomácia üstjéből az emberiség forrpontig hevített vére. ki ne fusson. Ez a pár hideg csepp, mely a forró vért ideiglenesen lehütötte, — Cle­ment Attlee angol miniszter­­elnöknek amerikai látogatása volt. Mint ismeretes, Atlee az­zal az eltökélt szándékkal jött a múlt hété naz Egyesült Álla­mokba, hogy úgy Anglia, mint Franciaország minden áron békét akar, akármibe ke­rüljön is az. Vagyis úgy né­zett ki, mintha az angol és francia diplomácia készen ál­lana egy második “Münich” nyélbe ütésére. (Azok felvilá­gosítására, akik nem tudják, hogy a köztudatban mit ér­tenek ma Münich alatt, szük­ségesnek tartjuk megemlíteni, hogy Münich a diktátrokkali megalkuvás politikáját jelen­ti. Ugyanis Hitlernek a máso­dik világháború kitörése e­­lőtt a Münchenben tartott tárgyalások alkalmával a nyugati országok diplomatái igen nagy engedményeket tet­tek, hogy őt háborús szándé­kaitól eltérítsék. Azonban a­­zok az engedmények nemcsak hogy nem valósították meg a hozzáj uk fűzött reményeket, hanem még inkább növelték a német diktátor kielégíthetet­len hatalmi vágyát.) Az Egyesült Államok elnö­ke az ország vezető államfér­­fiainak és a közvéleménynek nyomása alatt tudomására hozta az öt napon keresztül tartott tárgyalások folyamán az angol miniszterelnöknek, hogy sem az orosz, sem pedig a vörös kínai diktátorral semmi körülmények között sem fogjuk a “Münich-szerü” megalkuvás politikáját követ­ni. Még be sem fejeződtek a washingtoni tárgy alások, Anglia mindenben egyetért az Egyesült Államok külpolitikai álláspontjával. Puszta sza­vak vagy érzelmi indító okok az igen reális külpolitikát kö­vető Angliát aligha győzhet­ték volna meg annyira, hogy Attlee miniszterelnök néhány napon belül homlokegyenest megváltoztassa álláspontját. Komoly érvek és kézzelfogha­tó tények győzhették csak máris nyilvánvaló lett, hogy meg az angol miniszterelnö­köt. Bár egyelőre nem tudjuk, hogy mik voltak ezek az ér­vek és tények, de mégis a jö­vőt illetőleg biztató reménye­ket füzünk hozzájuk. Ugyanis most mikor a koreai harcté­ren reménytelennek látszik a helyzetünk, s annyi sok vér és materiális erőfeszítés hiába­való áldozathozatalnak te­kinthető, nemcsak mi tartunk ki a megnem alkuvás politká­­ja mellett, hanem Angliát és Franciaországot is megtud­tuk nyerni ennek az álláspont­nak, noha azoknak okuk len­ne tartani egy mesterséges provokáció következtbeni hir­telen orosz támadástól, akkor valójában mi erősebbek va­gyunk, mint amilyeneknek magunka a koreai sikertelen­­sgek következtében tartjuk. Furfangosak a vörös dpilomaták Attlee Amerikába érkezése előtt az oroszok és kínaiak már megelégedetten dörzsöl­hették kezeiket, hogy minden úgy megy, ahogyan azt ők ki­tervezték. Az ázsiai és közép­keleti népek diplomatái a Nemzetek Szövetségének ülé­sein aggodalmas érzésekkel szemlélték a sötét jövőt mu­tató helyzetet. Az igen befo­lyásos indiai delegátus, Sir Rau, 13 ország diplomatái ne­vében kérte a pekinki kinai kormányt, hogy a béke hely­reállításának érdekében ne küldje csapatait a 38-ik szé­lességi vonalon alul, ami tud­valevőleg határvonalat képe­zett a kommunista észak­koreai és a demokratikus köz­­társasági alkotmány alapján kormányozott dél-koreaiak között. General Wu Hsiu­­chuan, a pekingi kinai vörös kormány delegátusa a Nemze­tek Szövetségében, hol ő még csak egy pár hete van jelen, amennyibe négy nemrégiben hozott határozat alapján megengedték a pekingi kor­mánynak, hogy sérelmeit de­legátusai utján közvetlenül terjeszthesse elő, — biztosí­totta Sir Rau-t arról, hogy a 13 ország diplomatáinak ké­relmét komoly megfontolás tárgyává teszi a pekingi ki­nai kormány. * Azonban az orosz és kinai delegátusok a Nemzetek Szö­vetségében egy dudát fújnak, habár a hangok máskép is hangzanak. A ravasz Viszins­­ky a Politikai Nagybizottság ülésén kijelentette, hogy Oroszország csak abban az e­­setben hajlandó tárgyalni bé­kéről Koreában, ha előzőleg onnét az összes idegen csapa­tokat kivonják. Ez még akkor sem lenne nagyon kedvező a dél-koreaiakra nézve, ha a Nemzetek Szövetségének had­seregével együtt az összes ki­nai hadierők is kivonulnának Koreából, mert az észak-ko­reai kommunisták jobban fel vannak fegyverezve, mint a dél-koreaiak és igy az utóbbi­ak képtelenek lennének magu­kat megvédeni az előbbiek bosszújával szemben. Azon­ban az orosz a kinai katonasá­got Koreában “önkéntesek­nek” tartja, akik részeivé let­tek az észak-koreai hadsereg­nek és igy nem “idegenek” Koreában. Ez elképzelés sze­rint az egy millió kinai katona ott maradhatna Koreában, de a Nemzetek Szövetségének (Folyt, a 3-ik oldalról) KISKIRÁLYOK RÉM­URALMA . . . Kecskeméten most uj gettó lé­tesül az értelmiségiek számára. Minden értelmiségit kilakoltat­nak azonnali hatállyal a főútvo­nalakról és a Nagykőrösi utón, Rákóczi utón, Szabadság téren ezentúl csak párttagok lakhat­nak. A választások előtt annyit hangoztatott “értelmiség felka­rolása” jelszó helyett a valóság a gazdasági megsemmisítés. A kecskeméti akciót Jakubek Béla párttitkár, a városi káderosztály vezetője irányítja, egy alig 35 é­­ves volt munkakerülő. A kecske­méti városházán (ma: tanács­nál) már nincs helye főiskolát végzettnek, vagy annak, akinek bármilyen elméleti képzettsége van. Az értelmiségieket a volt villanegyedbe költöztetik össze négyesével — ötösével szobán­ként. Az uj gettózáshoz karha­talmat Szelepcsényi polgármes­ter, azaz az uj változat szerint a végrehajtó bizottsági elnök nyújtja, ő azelőtt Czegléden volt polgármester, arról neveze­tes, hogy ellopta a sportpálya kerítését és lakásán eltüzelte, más ügyben pedig a czeglédi pi­aci kofák a nyílt színen elverték. SAJÁT JÓLFELFOGOTT ÉRDEKÉBEN... A “Találmányi Hivatal” ki­adásában egy kis könyvecske je­lent meg “Sztahanov Utján” címmel, melyet “saját érdekében minden magyar dolgozó meg­vesz.” Ára 6.50 forint. GYERMEKEK ESKÜ­TÉTELE November 7-e, a szovjet for­radalom évfordulója, állami ün­nep volt Magyarországon. Bu­dapesten a Ludovika kertben felavatták az uj “Úttörőket.” A 6-8 éves kisgyerekeknek a kö­vetkező “Uttörő”-esküt kellett tenniök: “Én, a Magyar Népköztársa­ság ifjú úttörője, pajtásaim szí­ne előtt fogadom, hogy úttörő kötelességeimet m e g t a rtom, szívvel és lélekkel támogatom népünk és nagy szövetségesünk békeharcát, a gyilkos amerikai emperialisták ellen és kész va­gyok arra, hogy boldog szocia­lista hazámat, ha kell életemmel is megvédjem, a hős lenini Kom­­szomol példája nyomán.” EGY POLGÁR TRA­GÉDIÁJA ... Dr. Hajós Imre, közkórházi főorvos, urológus bőrgyógyász, a munkaszolgálatból szerencsé­sen hazatérve Budapesten Rá­kóczi ut 62 sz. alatt nyitotta meg rendelőjét. A kommunisták kényszere folytán párttag lett. Egy párttársa feljelentésére házkutatást tartottak nála azon a címen, hogy élelmiszert hal­moz fel. A lakásban semmit sem találtak, de a főorvost a rendőr­ség elhurcolta. A felesége két­ségbeesésében megmérgezte ma­gát. Hat napig feküdt önkívü­letben. A férjét másnap kien­gedték aki harcolt az asszony é­­letéért, de hiába, a nő a hetedik napon meghalt. Félórával utána újra detektívek keresték fel a főorvost, ismét elvitték az AVO- hoz. Azóta nyoma sincs az or­vosnak, eltűnt, mint sokan má­sok. ÉTERI BOLDOGSÁG . . . A Magyar Rádió cimü szaklap november 7-i ünnepi száma szó­­szerint a következőket Írja: “. . . még az éter is boldog, hogy a szovjet vezetők hangját viheti a világba... A felszabadult népek boldog üzenetét sugározza a rá­dió benne, a nagy szeretettel, a­­mit mindannyian Stalin iránt érzünk.” HIVATALOS RABLÁS Az utóbbi hűekben szokássá vált Magyarországon, hogy az élelmiszer halmozás címén le­tartóztatott egyének lakását a benne levő bútorokkal, sőt még a konyhai felszereléssel is e­­gyütt átadták megbízható kom­munistáknak. Ez a lehetőség a kommunista vezető körökben la­kásvadászatot indított el. Kere­sik azokat az áldozatokat, akik­nek jól berendezett lakásuk van, hogy azt a feljelentéssel egyide­jűleg nyomban birtokba vehes­sék. “MUNKÉSNÉP HAZÁJA” Október elején a dorogi bá­nyában beomlott egy tárna és kilenc bányászt eltemetett. Egy meghalt, nyolc életveszélyes ál­lapotban a költői kórházba ke­rült. Azoknak a bányászoknak, akik résztvettek a mentési mun­kálatokban és emiatt aznap a bányában nem dolgozhattak, le­vonták egynapi munkabérüket. Pártoljuk a magyar színtársulatokat! Magyar Amerikának jól meg­szervezett, tehetséges színtársu­latai vannak, amelyek időközön­ként szivvel-lélekkel, magyar testvérszeretettel megjelennek a városokban és a legjobb előadá­sokkal szórakoztatj ák a közön­séget. Büszkék lehetünk ezekre a színtársulatokra, mert habár ők a vándor-szinjátszás görön­gyös útjait járják, művészetben fővárosi színvonalon állnak, költséges és Ízléses ruhákat vá­sárolnak és a színművészet szár­nyán repítenek bennünket egy boldogabb világba. Az amerikai magyar színész nagyon szerény keretek között mozog és meg kell küzdenie az időjárás, a szűkös helyi viszo­nyok és a közlekedés minden ne­hézségével ebben a nagy ország­ban, ahol nagy a távolság az e­­gyes magyar települések között. De ők nem ismernek akadályt. Thália asszony gyermekei jár­ják a nehéz utat, hogy nekünk, dolgozó magyaroknak, szabad időnket megaranyozzák, ben­nünket felvidítsanak és különö­sen a mai súlyos időkben borús életünkbe világosságot árassza­nak. Úgy, ahogy a farmer a mező­­gazdaságban, ahogy az üzlet­ember a kereskedelemben, a­­hogy a munkás a gyárban, úgy szolgálja a magyar közönséget a művész a színjátszásban. Le­gyünk hálásak a magyar művé­szeknek, a kultúra napszámosai­nak és ne sajnáljuk tőlük azt a kis beléptidijat, sem az időnket, amit a szinielőadásokon töltünk. Menjünk el minden magyar szinelőadásra, mert ők fáradsá­gos utat járnak, amíg idekerül­nek és elhozzák nekünk a ma­gyar szót, a magyar érzést, a magyar dalt és táncot és itt sze­retett amerikai hazánkban is magyaros kedvvel szórakoztat­nak bennünket. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával a lapot! A Magyar Ház Igazgatósága agilis Nő-osztályával karöltve az idén is megtartja hagyományos Szylveszter Estélyét a Magyar Ház újraépített, modern nagy­termében, december 31-én, va­sárnap este nyolc órai kezdettel. A zenét Didrencz Gusztáv ki­tűnő zenekara szolgálja, Ízletes pulyka vacsoráról pedig a Nő­osztály hires főző asszonyai gon­doskodnak. A jegyet tanácsos előre meg­venni, mert asztali helyet reüer­­válni kell. A vacsora jegy szemé­­lyenkint $2.50. Jegyek kaphatók a Nő-osztály és az Igazgatóság tagjainál. Megbélyegző nyilatkozat Az UN politikai bizottságá­nak 47 delegátusa hagyta jóvá a határozatot, amely az emberi­ség elleni legnagyobb bűnnek bélyegzi a támadó háborút és há­borúk kezdeményezését. A szov­jet és csatlósai persze ellenez­ték a határozatot. Az UN külön bizottságot állít fel 14 delegátus­sal, akiknek kötelessége lesz a nemzetközi helyzet tanulmányo­zása és a “béke figyelése.” A szövetséges nemzetek nagy­gyűlése egyidejűleg 52 szavazat­tal hagyta jóvá az Acheson ter­vet, melynek lényege, hogy ál­landó nemzetközi, illetve nemze­tek fölötti hadsereget biztonsá­­programot “vétómentesen” sza­gának megóvása érdekében. A vazták meg, a biztonsági tanács megkerülésével, ahol a szovjet vétójogával élhetett volna. A jö­vőben az UN azonnal kérhet csa­patokat a megtámadott orszá­gok segítségére. Acheson “törté­nelmi jelentőségűnek” nevezte a döntést, amely majd bizalmat önt a csüggedt lelkekbe. A világ­békét csak igy lehet biztosítani olyan országokkal szemben, me­lyek célja csellel és erőszakkal elfoglalni a gyengébbeket, — mondotta a külügyminiszter. Washingtonból üzenik: A Displaced, Person Act, az úgynevezett “D. P. Törvény” 1951 junius 30-án megszűnik és ezen időpont után már nem lehet hontalan menekülteket kihozat­ni az Egyesült Államokba. Ép­pen ezért nagyon fontos, hogy a­­ki segíteni akar menekült csalá­dokon, töltse ki a hivatalos pa­pírokat minél előbb, mert héna­­pokat.vesz igénybe, amig'az il­letékes hatóságok a végleges ha­tározatot meghozzák s a “D.-P.” bejöhet ebbe az országba. Bő­vebb felvilágosításokkal szolgál az Amerikai Magyar Szövetség washingtoni irodája, vagy köz­vetlenül a Displaced Persons Commission, Washington, D. C. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! NAGY KARÁCSONYI SZÁMUNK a jövő héten csütörtökön je­­tenik meg.: Szeretettel kérjük mindazokat, akik karácsonyi és újévi üdvözletét, bármi­lyen hirdetést, vagy közle­ményt óhajtanak ünnepi lap­számunkba tétetni, szíves­kedjenek azt szerkesztősé­günkbe legkésőbb kedden es­tig eljuttatni. Ui.>: , l.j.. Mm . Anyag torlódás miatt nem volt alkalmunk a múlt héten Írni arról a fényesen sikerült ban­kettről, amelyet Nt. Béky Zoltán esperesnek és a Nagytiszteletü asszonynak rendeztek híveik a múlt vasárnap. Az egyházközség színe-java, a magyarság és a város vezetői, a környékbeli pa­pok és barátok egész serege gyülekezett össze és töltötte meg az egyház iskoláj ának nagy dísz­termét, amely szinte virág erdő­vel volt díszítve. Ez a bankett fényes bizonysága volt annak a szeretetnek, tiszteletnek és elis­merésnek, amellyel nemcsak a hívek, de az összmagyarság vi­seltetik a köztiszteletben álló és szeretetnek örvendő lelkészpár­nak, akik életük legszebb idejét, egyházuk, híveik és a magyarság ügyének szentelték oda. A fé­nyes terembe az ünnepeiteket: Duch J. András városi tanácsos, aki az egyháznak is tiszteletbeli gondnoka, az egyház és nőegylet tisztviselői vezették be az ünne­pelt lelkész párt. Biacskó János­­né, a nőegylet elnöknője üdvö­zölte a közönséget és kérte fel Nt. Ábrahám Dezső roeblingi lelkipásztort a tósztmesteri tiszt betöltésére. A Női Egylet kitett magáért a nagyszerű ebéddel, amelyet erre az alkalomra készí­tett, mindenből a j égj óbbat és legfinomabbat. A nőegylet nevében Radványi Ferencné pénztárnoknő és Lé­­nárth Ferencné« tártottak beszé­det, nyújtottak át értékes aján­dékokat. Az egyház nevében Iván János gondnok tartott szép beszédet és nyújtotta át az egy­háztanács ajándékát. Duch J. András mondott ezután nagyha­“Polgári nyugdijat” sürget egy szenátor Hugh Butler szenátor indít­ványt nyújtott be a szenátus pénzügyi bizottságához és kéri, hogy vezessenek be általános polgári nyugdijat (Citizens Pension). Javaslata rámutat ar­ra, hogy a Social Security kiter­jesztése dacára még mindig 25 millió emberre nem terjed ki az aggkori gondoskodás. Azt java­solja, hogy aki az adóvallomása szerint nem keres többet évente 600 dollárnál, 65-ik életéve után havi ötven dollár nyugdíjra le­gyen jogosult. Minden ötven dol­lár után, amivel valaki többet keres, egy dolllárral csökkenne a a nyugdíj és $3,000 jövedelem­nél megszűnne. Butler szerint a kormány a jö­vedelmi adó csekély felemelésé­vel megvalósíthatná a reformot s még anyagi előnyhöz is jutna, mert megszűnnének a különböző alamizsna alapok, melyek meg­alázzák a polgári önérzetet” s ezért is megszüntetendők. Helyreigazítás Multheti számunkban megbol­dogult Siftár Mátyásné életkora tévesen lett szedve, nem 73 éves, hanem 83 éves volt. Vilma leá­nyának helyes neve Kuronya Tamásné. Ida leánya özv. Kru­­macker József né. VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! tásu beszédet. Ft. Dr. Vincze Károly főesperes köszöntötte szívből az ünnepeiteket, mint ko­máit, Ft. Kish Gyula, róm. kath. plébános tartott szép meleg han­gú beszédet, majd Radványi Fe­renc az egyház trusteeje köszön­tötte az ünnepeiteket. Reich Vil­mos magyar ügyvéd a tőle meg­szokott humorral fűszerezte nagyszerű beszédét. A szép és szívből jövő üdvözlő beszédek e­­gész sora hangzott el ezután, a­­kiket szinte képtelenség volt fel­jegyezni. Meg kell azonban még említenünk a következő szóno­kokat: Dr. Kondor József, Nt. Babos Sándor fairfieldi lelkész. Nt. Kosa András brunswicki lelkész. Dr. Váczi István. Nt. Daróczy Sándor, Nt. Bertalan Imre, Szarka Károly roeblingi algondnok, Kovács József Phila­delphiából, Nt. Kosa Ernő, Ing­­lesby János, Kremper patikus, Samudovszky Mihály, az Ameri­kai Magyar Népszava részéről, Gerenday Miklós a Jersey Hír­adó, Samosszeghi Jenő a Füg­getlenség részéről köszöntötték az ünnepeltet, továbbá Ács Fe­renc gyönyörű.versét, melyet az ünnepeitekhez irt! A Fiatal Há­zasok Köre, Ifjúsági Egylet, Va­sárnapi Iskola, Kórus köszön­tötte ezután az ünnepeiteket. Orosz Lily ének és zongora mű­vész alkalmi számot énekelt az ünnepeltek tiszteletére. A Tegh­­ze Gerber Miklós regős csapatá­nak két tagja Máté Jenő opera­énekessel adtak elő szép számo­kat. A gyönyörű ünnepséget elő­ször a nagytiszteletes asszony szép megható beszéde, majd Nt. Béky Zoltán könnyekig megha­tó köszönő szavai zárták be. Truman “atom­bombája” ... Európa fővárosaiban nagy iz­galmat keltett Truman kijelen­tése, hogy “szükség esetén elő­vesszük az atombombát.” — Ezt felelte egy újságíró kérdésére a sajtókonferencián és a hir vil­lámgyorsan szétterjedt az egész világon. A francia, angol sajtó nagy izgalommal tárgyalja az a­­tombomba igénybevételének le­hetőségét. A németek félnek az atombombától, mert tudják, hogy német atomszakértők O- roszországban hasonló bombá­kat gyártottak az oroszok szá­mára. Elbolonditott fanatikusok arra is képesek lesznek — vélik Frankfurtban — hogy saját ha­zájuk ellen használják fel az orosz atombombákat. A németek attól is tartanak, hogy az euró­pai orosz haderő a nyugati öve­zetet majd erőszakkal foglalja el. Napi kétszeri posta Donaldson washingtoni fő­postamester közli, hogy a kará­csonyi időben a városoknak úgy üzleti, mint lakónegyedeiben naponta legalább kétszer, eset­leg többször is lesz postai kézbe­sítés. Az ünnepek után a régi korlátozások ismét életbe lép­nek. Történt valami családjában? aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom