Függetlenség, 1950 (37. évfolyam, 10-52. szám)
1950-10-06 / 40. szám
YEAR 37. ÉVFOLYAM — NO. 40. SZÁM. TRENTON, N. J., 1950. OKTÓBER 6. Five Cents per Copy—$2.00 per Year AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Hungarian News of Trenton Consolidated with: “REFORMED CHURCH INFORMER” Bankett most vasárnap Inglesby J. János Az Amerikai Magyar Szövetség Konventiszteletére a Magyar Házban I ciója New Yorkban, október 6-7-én Nagyra becsülik ma Mc. Arthur tábornok hadvezért képességét Ha a koreai harctéren a legutóbbi néhány hét eseményeire visszatekintünk, de főkép ha az Inchun-i partraszállás előtti helyzetről szóló tudósításokat olvassuk, akkor szinte hihetetlennek tűnik az a változás, mely az észak-koreai kommunista hadsereg demoralizálását eredményezte. Vagyis most az egyszer azt lehet mondani, hogy valóban csoda történt. Úgy látszik McAtrhur tábornok terve egész kivételes kadvezéri teljesítmény volt. Truman elnöktől kezdve a legegyszerűbb amerikai polgárig ma mindenki a legnagyobb elragadtatással beszél McArthur tábornokról. Pedig néhány héttel ezelőtt ha nem is nyíltan, de olyan öntudat alatti tépelődéssel, mely a dolgok rosszra fordulása esetén az emberi természetnek sajátossága, hogy a rosszért mindig okolni akar valakit — igen sokan gondolták, hogy McArthurnak nem kis része volt abban, hogy az Egyesült Államok belement a koreai “kalandba.” A koreai események politikai jelentősége Most, hogy Koreában a Nemzetek Szövetségének a hadserege, mely a dél-koreaiaktól eltekintve úgyszólván teljesen amerikai katonákból állott, — nem várt gyors győ-\ zelmet aratott, ez nemcsak katonai, de még nagyobb jelentőségű politikai győzelem is volt. A demokráciák megmutatták az ázsiai népek százmillióinak, hogy a szabad ember a legnagyobb áldozattól sem riad vissza, ha egy szabad ember a legnagyobb áldozattól sem riad vissza, ha egy szabad nemzet létét veszély fenyegeti. Ugyanis mi történt Koreában? Mikor a második világháború befejezése után Korea felszabadult a Japán elnyomatás alól, az amerikai kormány abban állapodott meg az orosszal, hogy mig Koreában a hirtelen felszabadulás következtében bizonytalan állapotok ki nem alakulnak, a 38-ik szélességi vonalon felül lévő Észak-Koreát az oroszok, azonaluli részt pedig az amerikaiak fennhatósága alá helyezik. Ennek a megállapodásnak mindaddig érvényben kellett volna maradni, mig a koreai nép alkotmáynos utón, vagyis szabad választás utján meg nem határozza a maga államformáját., Dél-Koreában megejtették a választásokat, melynek alapján demokratikus köztársasági államformát fogadtott el a nép. Azt természetesen könynyü titalálni, hogy Észak-Korea a kommunista államformát választotta, mert ahol az orosz az ur, a nép úgy választ, ahogy azt az ur parancsolja. Ez elvitázhatatlan tény, mert a vasfüggöny mögötti országokban mindig majdnem száz százalékban, de pontosan — 99%-kon felüli szavazatot kapnak a kommunista jelöltek. Észak-Koreában az oroszok talán még jobban behúzták a vasfüggönyt, mint a magasabb intelligenciájú népekből álló csatlós országokban tették. Ezekből még csak valahogy kiszivárgott a valóság, de Észak-Korea tökéletesen le lett vágva a világtól. El lehet tehát képzelni, hogy milyen volt ott a választás. A kommunizmus megerősödése óta az első komoly ellenállással Koreában találkozott A többit már tudjuk az utóbbi három hónapnak az eseményeiből. Az északkommunista hadsereg átlépte a 38-ik szélességi vonalat és háborút indított a dél-koreaiak ellen. Az orosz tudta és beleegyezése nélkül az észak-koreaiak nem kezdték volna el a háborút. Két és fél hónapig minden úgy ment, ahogy a kommunisták akarták, bár lehetséges, hogy az oroszok egy pillanatig sem gondolták, hogy a Nemzetek Szövetsége, természetesen az Egyesült Államok erejére támaszkodva az észak-koreaiakat erőszakos támadóknak nyilvánítva, a dél-koreaiak segítségére siessen. Eleinte ezt sem tekinthették az oroszok túl kellemetlennek, mert az Inchun kikötőben történt partra szállásig az északkoreaiak Dél-Korea egyik kis csücskébe szorították a mi csapatainkat. Mig mi a megtámadott szabad dél-koreaiak segítségére siettünk, a csúnyán megvert észak-koreaiak s e gitségére sem az orosz, sem a kínai kommunisták nem mentek. Ha ezek továbbra is ezt a negativ álláspontot fogják követni, amit hinni és remélni szeretnénk, — akkor a kommunizmus Ázsiában egy olyan vereséget szenvedett, ami fordulópontot jelenthet a világ folyásának jövőbeli kialakulása tekintetében. Ha kutatjuk annak az okát, hogy miért ad időt a háborúra látszólag teljesen felkészült Oroszország a szabad demokráciáknak a felfegyverkezésre és miért nem siet saját maga, vagy miért nem küldi a kínai kommunistákat a szorongatot észak-kóreaiak segítségére, — akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az orosz nem olyan erős, mint azt róla a világ hiszi. Ha az orosz biztos lenne abban, hogy győzn itudna az egész világ ellen, — mert valójában az egész világ ellene van, — akkor más húrokat pengetne. Azonban — úgy látszik, hgoy csak a szakadási pontig huzza a hurt, de nem meri megkockáztatni, hogy az elszakadjon. A koreai harctéri események analizálása alapján ismét látni lehet, ép úgy mint az Németország esetében történt a második világháború vége felé, a légi erők technikai fölénye a legerősebb hadseregnek harci képességét is megbénítja. összebombázott gyárak, vízbe zuhant- hidak és szétrombolt vasúti gócpontok idegen országokban harcoló hadseregeknek ember, és anyagbani utánpótlását lehetetlenné teszik. Reméljük, hogy ezt az oroszok is jól tudják, és nem fog kelleni a szabad dé(Folyt. a 3-ik oldalról) “Végső elkeseredésünkben ... Ez alatt a cim alatt, kérésünkre, egy véginségre jutott papi család segélykérő levelét közölte a Híradó multheti száma. A levél olvastára többek szive megdobbant és a múlt vasárnap délig erre a célra a következő adományok futottak be az egyház pénztárába: $1.00: Elek Istvánná (rögtöni küldés alá előkészített ruhaneműn kívül), Orosz Andrásné, idős Bányácski Ferenc; $2.00: Taranyi Béla, idős Toronyi Lajos, Deák Jánosné, Magyar Ferenc és neje, özv. Dudás Istvánná, Tibák Lajosné, Balog Ferenc és neje; $5.00: Tóbiás Ferenc és neje, Szabó Antal. összesen $27.00. A mielőbbi elküldhetés érdekében (Franciaországba), mivel az Ínség mindig türelmetlen és sürgős, mielőbb kérjük még azok adományát is, akiket a fentiekhez hasonlóan segítésre ösztönöz a szivük. Köszönettel a segélykérők nevében, Egyszer már hirt adtunk erről a rendkívüli eseményről, amikor Amerika magyar színház kedvelő közönségének Sárossy Mihály színigazgató bemutatja a minden idők leghíresebb és a magyarság lelkében még most is élő világhíres cigányprímás életéről és nagy szerelméről Írott operettjét Iván Dezső magyar nótakirály és énekesprimás cimszereplésével. Most arról értesítjük a szinházpártoló magyarságot, hogy sikerült egybetartani a régi bevált és közszeretetnek örvendő kitűnő színtársulatot, akik erősségei voltak a nagyszerű Jávor-Sárossy turnén is. Itt van először is Mórocz Gabi, akit méltán nevezhetünk első számú kedvencnek, mert őt minden városban osztatlanul, mindenki szereti. Aztán a legszebb és legszebben öltözködő bájoshangu primadonna Emődy Margit, akinek már puszta megjelenése is biztosítja a sikert. Mindenki em-AMIKOR s z ü 1 őh a zánkba Írunk, gondoljunk arra, hogy levelünk Amerika hírnöke! Inglesby J. János népszerű volt Freeholderünk tiszteletére rendezendő bankett, mely október hó 8-án, vasárnap este 6 órai kezdettel lesz megtartva a Magyar Házban, a Magyar Ház javára, teljesen elő van készítve. A jegyek előzetes árusítása már megkezdődött s az érdeklődés oly nagy, hogy a résztvenni szándékozóknak ajánlatos mielőbb helyet foglalni a rendezőség tagjainál. Művészi számokkal szerepelni fognak a banketten: Zarzecny Marion zongoraművésznő, Bodrog Olga és Rotter Anna közkedvelt énekesnők, akiket Bojtos Emma kisér zongorán. Beszédeket tartanak: Dean Frederic Adams, Rev. D. A. Simcoe, Nagytiszteletü Béky Zoltán esperes, Rev. Joseph Mackov és Dr. Fedor János. Az áldomásmester Baytel Albert lesz, mig a zenét “Jolly Roamers” nevű zenekar szolgáltatja. A rendező bizottság elnöke: Cher J. Ferencné, alelnöke Dr. lékszik még Stég Magdára, erre a kitűnő színésznőre és zeneakadémiát végzett zongoristára, aki aki most szintén főerőssége lesz a szintársuluatnak. Dr. Szánthó István operaénekes gyönyörű zengő baritonja belopta magát a magyarság szivébe S\most ismét hallani fogju kőt, valamint Sárossy Mihályt is, aki olyan előadást fog rendezni, ami felülmúlja az eddigieket. Iván Dezső magyar nótakirály fellépése tehát olyan eseménynek igérkezki, amilyent csak ritkán és kivételesen láthatunk. Ajánlatos lesz a jegyekről előre gondoskodni, már annál is inkább, mert ezzel nem csak jobb ülést biztosíthatunk magunkakn, hanem olcsóbban is kapjuk. Az előaáds Trentonban okt. 6-án lesz a Magyar Otthonban. Jegy ára előreváltva: $1.10 és $1.35; a pénztárnál $1.25 és $1.50. Elővételi jegyek a következő helyeken kaphatók: a Függetlenség szerkesztőségében 200 Genesee St. Tel. 5-6517, Mrs. Francsáknál 309 Genesee St. Telefon 4-3342, Illés Józsefnél a Magyar Otthon gondnokánál, Kovács József borbély üzletében 807 Hudson St. A magyar történelem egyik leggyászosabb napja, az október hatodika, amikor az 1848-as szabadsághősöket, a 13 vitéz tábornokot Aradon kivégezték. Azóta minden szabadság szerető magyar, bármelyik részére vetette is a sors a világnak, kegyelettel emlékezik erről a napról és azokról a vértanukról, akik a szabadságért a bitófákon haltak meg. Ha volt valaha okunk erről a napról emlékezni, úgy ma van, mert a magyar történelem azóta tele van hősökkel, mártyrokkal és vértanukkal, akik a szabadságért haltak meg. A trentoni magyarság ezekben a történelmi időkben közösen akar megemlékezni a vértanukról. Éppen ezért október 15-én, vasárnap d.u. egy Fedor János, tagjai pedig ifjú Lukács Ede, Miklovics William, Maurer István, Gibbs Róbertné, Kalapos Istvánná, Novák Teréz, Érni Mary, Kovács József né, Nagy Claire, Mizda Julia, Ko-JOHN J. INGLESBY vács Verna, Fedor Sándorné, Glokowski Alice, Angebrandt Ferencné, Baytel Albertné, Gerenday György, Ifjú Ari Menyhért és neje, Fedor Jánosné, Lukas Anne, Mrs. Julia Andrews, Miklovics Ethel, Illés József né, Lassan Florence, Burkert Antalné, Gerenday Miklósné és Zadereky Lajosné. A bankett tiszteletbeli védnökei Chambersburg egyházi, egyleti és társadalmi életének kiválóéságai lesznek, akik évek óta önzetlenül dolgoznak, fáradoznak egyházaik, egyleteik, intézményeik és a köz érdekében . A Holy Name Társulatok felvonulása Cartereten A trentoni megyéspüspök felszólítására az összes római katolikus egyházközségek Szent Név Társulatai ünnepélyes felvonulást rendeznek most vasárnap, október 8-án Cartereten, ami mintegy tüntetés és tiltakozás lesz az istentagadó kommunistákkal szemben. (Carteret egyik főfészke államunkban a vöröseknek, amivel kapcsolatban a napi sajtóhírek között találkoztunk a napokban is figyelemreméltó megnyilvánulásokkal... Szerk.) 5 millió zarándok Több mint ötmillió zarándok haladt át a Szentév alatt a Szent Péter Bazilika kapuján. Karácsonyig további három milliót várnak Rómába. közös ünnepélyt rendez 3 órakor a Magyar Otthonban. Az ünnepélyt előkészítő bizottság első gyűlését kedden este tartotta meg. A gyűlésen részt vettek Ft. Kish Gyula plébános az Egyházak és Egyletek Bizottságának az elnöke, Nt. Béky Zoltán esperes lelkész, Radványi Ferenc, a Magyar Otthon igazgatóságának az elnöke, Nt. Koncz Ferenc lelkész és Rév. Gazsi István a magyar baptista egyház lelkésze. Az előkészítő bizottság nívós műsort dolgozott ki, kiváló szónokokkal, szavalat ének, dal, hegedű és zongora számokkal. A Trenton és környékbeli magyarság figyelmét előre is felhívjuk a zoktóber hatidiki közös gyászünnepségre. Az Amerikai magyarságot egyedül és összességében képviselő Amerikai Magyar Szövetség országos nagy-gyülése október 6-án és 7-én lesz New Yorkban, a 33-ik utca és 7-ik Ave. sarkán levő Statler szállóban. Közeli és távoli vidékekről, úgyszólván az egész ország területéről készülődnek delegációba a magyarok s az előjelekből ítélve a 45 éve fennálló Szövetség történetében ez lesz a leghatalmasabb monstregyülés, kifelé, az amerikai körök felé is a legimpozánsabb s minket a legjobb színben viszszatükröző közös magyar megmozdulás. A szövetség keleti kerülete oroszlánrészt vállalt a rendezés munkájából és minden bizonynyal sikeres, szép munkát végeznek. A szombat esti ünnepi bankettre meghívták Ilona Massey (Hajmássy Ilona) moziszinésznőt és énekesnőt, aki magyar dalokat és áriákat fog énekelni. Ilona Massey mozifilmjeit, rádió szerepléseit és igazán művészi talentumát amerikai magyarságunk is igen nagyra értékeli s mindnyájan örömmel vesszük, hogy az AMSZ nagygyűlésének záróbankettjén alkalmunk lesz őt is köszönteni. A “Voice of America” (Amerika Hangja) közvetíteni fogja rövidhullámú rádió utján az AMSZ országos közgyűlésének legfontosabb mozzanatait és üzeneteit. Magyarország népének, rabszolgaságba kényszeritett testvéreinknek fog az “Amerika Hangja” alkalmat adni arra, hogy az amerikai ma gyarság szeretetét és biztatását ebből az üzenetből is kiérezze. A magyar gyász emléknapján, október 6-án kezdődik a közgyűlés. Ezzel külsőleg is bizonyságot tesz az Amerikai Magyar Szövetség tagsága arról, hogy osztozunk szülőhazánk népének a fájdalmában s minden tőlünk telhetőt el fogunk követni, hogy a “Magyar Gyász” mielőbb “Magyar Szabadsággá” váljon! A konvenció első napja, péntek a tárgyalási anyag előkészítésének nagy munkájával fog eltelni: bizottságok kijelölése, delegátusok fogadása és elhelyezése, stb.' A második nap, szombat közös villásreggelivel kezdődik, müsorszámokkal. Utána megnyílik a konvenció, melynek eredményes munkájától oly sok minden függ az amerikai magyar élet fejlődését illetőleg. Utána ismerkedési összejövetel. Este díszvacsora, amelyen a magyarságot megtisztelő kiváló amerikai notabilitások is résztvesznek. (Művészi müsorszámok összeállítása folyamatban van.) v, * * * Az Amerikai Magyar Szövetség new yorki nagygyűlése elé nemcsak érdeklődéssel, de várakozással is tekint az egész amerikai magyarság. Az utóbbi néhány év alatt oly sok minden történt velünk és körülöttünk, amiknek közepette átfogó nagy szervezetünk, a Szövetség nem mindig tudta élesen megkülönböztetni a dolgokat; azt, hogy mi az amerikai magyarság érdeke és célkitűzése, attól, hogy mi az úgynevezett emigráció ügye és mi a miénk. A hontalanná lett magyarság, a DP-k, a menekültek és a politikai menekültek ügye nem mindig volt a mi ügyünk is, a rászorulók segítése nem mindig volt a Szövetség ügye is, az Amerikai Magyar Szövetséget létrehozó és fenntartó amerikai magyarság elgondolása nem mindig volt összeegyeztethető azokkal a megnyilatkozásokkal, amik a szövetség működését az utolsó öt év alatt jellemezték és ha nem is mondjuk azt, hogy a szövétség ügyeit intézők célt tévesztettek, annyit megjegyzünk, hogy az összekuszált szálak kibogozásának az ideje most van. Éles határvonalat kell meg huznunk a magunk és az úgynevezett emigráció ügyei és dolgai között. Nem szabad magunkat elköteleznünk, vagy a magunk erkölcsi súlyát odakölcsönö^nünk valamely csoportnak csak azért, mert az ma látszólag Washingtonban elismerten is Magyarország felszabadításáért és a magyar nép szabadságáért munkálkodik a maga módján. Lehet ez a mócl jó és lehet rossz. Vannak, akik jó szemmel nézik működésűk megnyilatkozásait és vannak, akik nem. Nem-kommunista és nem-szélsőséges iránynyelvü amerikai és odaáti magyarságunk köreiben vannak sokan, akik ennek, vagy annak az emgiráns politikusnak, vagy államférfinak a személyét kifogásolják, mások a politikáját, vagy a beállítottságát. Mi, amerikai magyarok a mi Szövetségünkkel ne szóljunk bele ezekbe a dolgokba, vagy ha beleszólunk, tegyük azt amolyan “pittsburghi szerződéses” alapon, ahogy annakidején Csehszlovákia népeinek képviselői tették. Fehéren a feketét, tiszta vizet lássunk a pohárban ! Amíg ez nincs meg, a magunk erkölcsi súlyát ne adjuk oda senkinek! Az Amerikai Magyar Szövetségnek tisztes múltja van. Ehhez a múlthoz méltónak kell maradnia! A detroiti táborozás 1938-ban azzal az elgondolással hívta életre szövetségünket, hogy az izmuspk zűrzavarában megkergült világon legyen az amerikai magyarnak egy szervezete, amely elsősorban a mi itteni érdekeink védelmezője s szem előtt tartója legyen s aztán, ha a háború kitör, s a helyzet úgy alakul, az elnémított magyar népnek is szószólója legyen. ... Az elnémított magyar népnek ma is lehetünk a szószólói, az Amerikai Magyar Szövetség ma is önálóan szerepelhet e tekintetben anélkül, hogy ezzel vagy azzal a menekült cspporttal és annak irányelveivel és célkitűzéseivel azonosítaná magát. A dolgok úgy kezdenek alakulni, hogy ehhez kell tartanunk magunkat. Ezért is fontos a Szövetség mostani nagy konvenciója. — ikafalvi — HALÁLOZÁS Özv. Nagy Elekné 1242 Chambers St. lakó honfitársnőnk 80 éves korába ncsaládi otthonában október 3-án örökálomra hunyta le szemeit. Rogers Emil 928 S. Clinton Aye,-i temetkezési kár polnájában van felravatalözva. Temetése pénteken d. e. 8 órakor a temetkezési kápolnából, majd a Szent István magyar róm. kát. templomból gyászmise keretében az egyház szertartása szerint fog végbe menni. Az egyházközség temetőjében helyezik örök nyugalomra. DR. VINCZE KÁROLY 9 főesperes. ITT A SÁROSSY SZÍNTÁRSULAT ŐSZI TURNÉJÁNAK ELSŐ SZENZÁCIÓJA IVÁN DEZSŐ NÓTAKIRÁLY FELLÉPÉSE A RIGÓ JANCSI CIMÜ 3 FELVONÁSOS OPERETTBEN Közösen ünnepli meg Trenton magyarsága az október hatodikát
