Függetlenség, 1950 (37. évfolyam, 10-52. szám)
1950-03-10 / 10. szám
AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Hungarian News of Trenton Consolidated with: “REFORMED CHURCH INFORMER” YEAR 37. ÉVFOLYAM— NO. 10. SZÁM. TRENTON, N. J., 1950. MÁRCIUS 10. Five Cents per Copy—$2.00 per Year Véget ért a bányász sztrájk A szénbányászoknak rövid megszakításokkal közel 10 hónap óta tartó sztrájkja a múlt pénteken este a bányatulajdonosok és a bányász unió közötti megegyezés következtében véget ért. A demokrácia győzelmét jelenti ez a megegyezés, melyre az egymással szemben álló felek törvényes kényszer nélkül szabad elhatározásból jutottak. Ugyanis sem a sokat vitatott Taft- Hartley törvénnyel, sem pedig bírói határozattal nem lehetett kényszeríteni a bányászokat arra, hogy térjenek vissza a munkába. Bár a bíróság utasította az uniót, hogy rendelje vissza a bányászokat a bányákba, de a bányászok nem engedelmeskedtek az unió felszólításának. Bírói paranccsal szembeni engedelmetlenség miatt az uniót újra bíróság elé állították, de R. B. Keech szövetségi biró felmentette az uniót e vád alól. Ez is a demokrácia győzelme, mert a független szövetségi bíróság az igazság utjától még a kormány kérésére sem tér el. Az igazság pedig az yolt, hogy az unió eléget tett a bírói parancsnak, amennyiben utasította a bányászokat a munka ujrafelvételére. Jogilag nem lehetett az uniót felelőségre vonni a bányászok magatartásáért. A bányászok győztek, — de nem nyertek A bányász unió és a bányatulajdonosok között létrejött megállapodás szerint a bányászok napi keresete 14 dollár és 75 cent lesz. Ez 70 centtel több mint amennyi mostanáig volt, viszont John L. Lewis 90 cent napi béremelést követelt a bányászok részére. Lewis a a jótékonyalapra tonnánként 15 centet kért, de a megegyezés szerint csak 10 centtel lesz tonnánként nagyobb a bányatulajdonosok által fizetett jótékony alapi összeg, vagyis az eddigi 20 centtel szemben 30 cent lesz. A napi 8 órai munkaidő továbbra is változatlanul megmarad, noha ezt Lewis 7 órára akarta leszállítani. Ezek voltak a lényegesebb ellentétek, amiknek kiegyenlítése az uj szerződést, mely 1952 jul. 1-ig marad érvényben hacsak annak felbontását bármelyik szerződő fél 30 napi előzetes értesítés mellett 1951 ápr. 1- én nem kéri, — inkább a bányászok, mint a bányatulajdonosok győzelmének lehet tekinteni. Mindazonáltal azt az anyagi veszteséget, mit a bányászok a 10 hónapi sztrájk alatt veszítettek, a napi 70 cent kereset többlettel nem tudják kiegyenlíteni. Azonkívül természetesen a bányatulajdonosok vesztesége is igen tekintélyes összegre rúghat, azért egy hosszú sztrájkban alapjában véve ép úgy nem lehet senki sem győztes, mint ahogy egy hosszú háborúban is a vestzes mindent elveszít, de a győztes sem nyer semmit. Hosszú sztrájkban mindenki vészit Nem kell nagy számtan tudósnak lenni, hogy kiszámíthassa valaki egy ilyen sztrájk nak, mint amilyen a szénbányászoké volt, — az anyagi hátrányait. Egy bányász a sztrájk előtt 14 dollár 5 centet keresett »naponta. Az egy' 5 napos héten 70 dollár és 25 centet jelentett. Hacsak 10 hétig sztrájkoltak volna a bányászok, úgy 702 dollár és 50 centet veszített volna munkabérben minden egyes bányász. Most hogy megnyerték a sztrájkot minden héten 3 dollár 50 centtel fognak többet keresni, úgy hogy behozhassák csak a 10 heti sztrájk veszteségét, ezért több mint 200 hétig kellene dolgozniuk. De az uj szerződés legjobb esetben csak 117 hétig marad érvényben, úgy hogy az elveszett munkabér behozásáról még akkor sem lehetne szó, ha csak 10 hétig sztrájkoltak volna a bányászok, nem pedig ahogy valójában volt, — az ittottani megszakításokat leszámítva közel 10 hónapig. Ép úgy nehéz lesz behozni azt a tonnánkénti 20 centes elmaradt jutalékokat is, mit a bányászok jótékony alapjára fizettek a bányatulajdonosok. Természetesen ez utóbbiak is sokat veszítettek nemcsak elmaradt haszonban, hanem olyan tényleges kiadásokban is, miket még sztrájk esetén is fedezniük kellett. Szóval a strájk is olyan, mint a legtöbb fegyver; addig jó, — amig nem kell használni. Nincs nagy barátság a mai Mggyarország és az Egyesült Államok között Magyarország gyakran szerepel mostanában az amerikai újságok hasábjain. Természetesen a legtöbb esetben a két ország kormánya közötti ellentételekről szólnak a híradások. Egy ilyen legújabb hir szerint a magyar kormány a budapesti amerikai konzulátus személyzetének csökkéntését követeli azon a címen, hogy az amerikai konzulátus anti-kommunista kémszervezetnek a központja. Az amerikai kormány tiltakozik e gyanúsítás ellen és nem hajlandó a budapesti konzulátus személyzetét csökkenteni. Egy másik híradás szerint, melynek hitelességéhez némi kétségek fűződhetnek, — a magyar kormány nem látj a szükségesnek, hogy oly sok hivatalnoka legyen az amerikai konzulátusnak, amikor az amerikai kormány úgysem engedi meg, hogy polgárai Magyarországra mehessenek. Ez a hir azért látszik kétségesnek, mert úgy van szövegezve, mint ha a magyar kormány sérelmesnek találná azt, hogy az Egyesült Államok nem engedi polgárait Magyarországba. Ezzel szemben a tény az, hogy még az amerikai kormány tiltó rendelkezése előtt is az utóbbi időben már igen bajos volt egy amerikai polgárnak Magyarországba beutazási engedélyt nyerni. Az államférfiak bölcseségétöl függ a világ békéje Az átlag ember joggal hihetné azt, hogy az államférfiak a legokosabb emberek, kikre máskülönben nem bíznák országok és nemzetek sorsának irányítását. Pedig valójában a nemzeti szerencsétlenségek okozói legtöbb esetben az államférfiak, mert az ő rövidlátásukból és helytelen ité(Folyt, a 2-ik oldalon) Perth Amboy Séllyei F. Lajos a Segélyakció központi vezetőségében ' SÉLLYEI F. LAJOS Perth Amboy város rendőrmagisztrátusa Az Amerikai Magyar Segélyakció a közelmúltban rendkívüli taggyűlést tartott Washingtonban, amelyen e fontos segítő szervezetünk tovább működésének módozatait tárgyalták meg és megválasztották az uj tisztikart. Figyelembe véve azt, hogy a Segélyakció meglevő fiókjai közül az elmúlt évben melyek fejtettek ki tevékneységet és juttattak a központi pénztárba adományokat, a választásoknál a perth amboyi 94. sz. fiókról sem feledkeztek meg, amikor annak elnökét, Séllyei F. Lajos városi rendőr-magisztrátust az Advisory Board alelnökévé választották. Séllyei bírónk minden jószándéku magyar megmozdulásnak úgyszólván az irányítója Perth Amboyban. Valóban vezető embere ő e város magyarságának, akinek irodájában papjaink, egyleti embereink szives örömest jönnek össze gyűlésre, valahányszor közös magyar megmozdulás szüksége mutatkozik valamely nemescélu ügyben s az ő hivó szavát hallják ... A Segélyakció itteni munkájának irányítását is készséggel vállal ta magára annakidején s több, mint 5000 dollár eredményt mutattunk fel. A most lefolytatott karácsonyi-bélyegakció 400 dollárt eredményezett s ennek a jó eredményeknek (csak 500 levél ment ki) egyik titka az volt, hogy a nyomorgóknak kérő leveleken az ő aláírása volt... A Segélyakció washingtoni gyűlése méltán választotta hát be őt a központi veeztőségbe, mert Séllyei F. Lajosnak, — aki 9 éves gyermek volt, amikor Amerikába került, — jó magyar szive van s mint magyar vezetőemberünk is méltó ő minden elismerésre ! A Segélyakció, amboyi fiókj a a közeljövőben egy műsoros estély megrendezését vette tervbe a nyugatra menekült magyar Ínségesek segélyezése érdekében. Az uj központi tisztikar, valamint az Igazgatóság és az Advisory Board tagjai a következők: Országos elnök: Szántó Lajos, ügyvezető alelnöki (1) Borshy Kerekes György, (2) Ft, Gáspár János, ügyvezető titkár: Dobozy Arthur, pénztárnok: Szegedy István, ellenőr: Nagy F. Lajos, coordinator: Balogh E. István, jogtanácsos: Cukor Mór, gondnokok: Király Imre, Weiler György, Szmoliga Béla. Igazgatóság: Bencze János, Dr. Újlaki Ferenc és Suta Péter társelnökök, valamint: Falusy Alajos, Gombos Zoltán, Székely Izsó, Dr. Cholnoky Tibor, Élek János, BEKÖSZÖNTŐ Mint a perth amboyi Híradó és a new brunswicki Magyar Hírlap c. hetilapok szerkesztője és tulajdonosa, amidőn most átveszem a trentoni Függetlenség-et is, szeretettel köszöntöm Trenton és vidéke magyarságát, ennek a lapnak minden olvasóját, pártfogóját és barátját. ígérem, hogy a Függetlenség-et jó amerikai és magyar szellemben, az itteni magyarság közös érdekeinek szolgálatában, minden becsületes' magyar ügynek, minden jószándéku megmozdulásnak előrevitele célkitűzésével vezetem tovább. Kérem Trenton és környéke magyarságát: vegyék, olvassák és pátrfogolják ezt a lapot továbbra is! Olvassák a Függetlenséget olyan magyar szívvel, ahogy mi szerkesztjük, pártfogolják a Függetlenséget ugyanolyan jóindulattal, amilyennel mi igyekszünk szolgálatára és hasznára lenni itteni magyar egyházi, egyleti és társadalmi életünknek s valahányszor arra kerül a sor, hogy lapunk felett Ítéletet mondanak, lapunk jó, vagy netán rossz oldalát bírálják, gondoljanak mindig arra, hogy a nagyar újságírás és ujságcsinálás hovatovább mind megpróbáltatóbb és nehezebb feladat Amerikában s egy-egy magyar lapnak az erőrekapása, félj avulása mindig attól függ, hogy mennyire tekinti sziv-ügyének azt az illető magyarság. Úgy is mondhatjuk, hogy: egy-egy magyarlakta városnak a magyar lapja olyan, amilyen az ott élő magyarság (vagy, ha tetszik fordítva...). Tény az, hogy amerikai magyar lapjaink mintegy tükörképét adják annak a magyarságnak, amelyiknek íródik, amelyik azt olvassa és magáénak vallja. Az a szándékunk, hogy a trentoni magyarságnak jó “tükörképét” adjuk. A templombaj áró, Istent, hazát szerető, józsándéku magyar egyletekhez tartozó itteni magyarságnak akarunk jó magyar lapot adni, aminek jelét máris észrevehették a Függetlenség olvasói; amióta ez az újság másik két lapunkkal egy nyomdában készül s — az egyházi, 'egyleti és helyi hírektől és a hirdetésektől eltekintve — az utóbbi időben csaknem egyazon “anyagból” áll. A Függetlenséget továbbra is Szamosszegi Jenő barátom jegyzi, mint szerkesztő és képviseli teljes joggal. A lap szerkesztősége is a régi helyen marad. Előfizetések, hírek, hirdetések oda küldendők. Szeretettel kérem Treflton és vidéke magyarságát, segítsék továbbra is munkájában. Ha az itteni magyarság megérti és magáévá teszi szándékunkat, célunkat és kérésünket, a Függetlenség még jobb újság lesz, még többet tf et és adhat s ez mindnyájunknak hasznára lesz... Tizenegyedik éve szerkesztek újságot Amerikában. Ismerem a lehetőségeket és ismerem a zamerikai magyarságot annyira, hogy bízva tekintsek előre s hiszem, hogy magyar testvéreim jóindulatát, pártfogását, szeretetét — amit most előlegbe kérek — sokféle képen tudom majd viszonozni... Magyar testvéri köszöntéssel, DIÉNES LÁSZLÓ, szerkesztő a Függetlenség uj tulajdonosa (902 Revere Ave.) lakó magyar görög k atolikus lelkész március 3-án Rest Resort Pinewald, N. J.-ben 86 éves korában örök álomra hunyta le szemét. Temetése március hó 7-én a trentoni St. Mary’s Görök Katolikus Templomból ment végbe. Egy érdemekben gazdag, hasznos és értékes, gigantikus munkás élet; lelkekben és kőben vésett emlékeinek örök becsű kincseinek gazdagskágát hagyva maga után, távozott el tőlünk Főtisztelentdő Volkay Jenő görög katolikus lelkipásztor, ő az igazi lelkipásztorok példaképe volt. ő az Istentől reá bizott híveinek gondos őrzője, lelki táplálója volt. p volt az, aki aktív lelkipásztorkodásának ideje alatt negyven egyházközséget szervezett, építtetett. Magasztos papi lelkének, szivének minden melegével szerette híveit, embertársait. Nagy tudásának értékes tanácsait, útba igazításait, sok honfitársa élvezte és értékesítette. ő nagy volt mint Egyházának hü szolgája és nagy volt mint igaz magyar. Emlékét kegyelettel őrizzük. Nyugodjon békével. Grega Dezső, Gobozy István, dr. Márk Béla, Révész Kálmán, Lengyel Ignác. Advisory Board: Szántay Dezső elnök, Séllyei F. Lajos és Petrásh Lajos alelnökök, Ádám Géza, Ft. Biró Benedek, Fodor Gyula, Rév. Dobay Raymond, Lasko J. János, Rév. Leffler Andor, Káldor Kálmán, Rév. Nagy Emil, Ft. Kish Gyula, Rév. Nagy Ferenc, Kelemen P. János és Rév, Rácz Győző. Március hó 12-én, vasárnap d. u. 3 órai kezdettel tartja meg a magyar szabadságharc emlékünnepét a Magyar Otthon dísztermében az Otthon Igazgatósága az Otthon Női Osztályával karöltve. MŰSOR: 1. Amerikai Himnusz. 2. Megnyitó beszéd — Radványi Ferenc, a Magyar Otthon elnöke. 3. Az ünnepély méltatása — Rév. Kiss A. Gyula. 1 4. Szavalat — Georgini Gerocs. 5. Szóló — Mellari Imre. 6. Zongora számok — Koscsó János. 7. Énekszóló — Betty Demkó. 8. ünnepi beszéd — Rév. Béky Zoltán. 9. Magyar tánc — Függ. Ref. Egyház leány csoportja. 10. Szavalat — Szamosszegi Marianna. 11. Záró beszéd — Tamás Mariska a Bizottság elnöke. 12. Ima — Rév. Kuncz Ferenc. 13. Magyar Himnusz. A szóló számokat Oros Lilli zongora művésznő kiséri. Szünet közben a Magyar Baptista Eg^iáz fúvós-zenekara hangversenyez, vezényel Mr. Czeizinger karmester. Az ünnepély befejezése után a Női Osztály tagjai k itünő vacsorát fognak felszolgálni. Horváth Ernő és kiváló zenekara szolgáltatja a zenét. Ha egy pár kellemes órát óhajt eltölteni, HÍREINK ARANY LAKODALOM Múlt vasárnap, március hó 5-én fényes ünnepi keretek közt ünnepelték 50 éves házassági évfordulójukat Kürti Mihály s neje, sz. Barna Anna 629 Genesee St. lakó magyar honfitársaink. Az ünnepség bevezetése vasárnap d. e. 10:30-kor kezdődött a trentoni Szent István magyar római katolikus templomban, ahol Ft. Kiss A. Gyula az egyházközség plébánosa hálaadó szentmisét mutatott be a jubiláló házaspárért. A szent evangélium felolvasása után a miséző lelkipásztor az Anyaszentegyház áldását kérte e kedves öreg házaspárra, majd lélek emelő beszédjében méltatta életük folyását, melyet Isten szeretetében és embertársaik megbecsülésében éltek. Ők az Anyaszentegyház hü gyerekei, az eygházközség önzetlen munkásai. A példás házaséle tmegszemélyesitői, gyermekeiknek szerető, jó szülei. Ft. Kiss A. Gyula plébános úgy a maga részéről, mint az egyházközség híveinek nevében gratulál Kürti Mihálynak és nejének, Isten további bőséges áldását kéri rájuk és az ő szeretettéire. Szivekig ható beszédjét a legdrágább ajándék: az őszentsége XII. Pius pápa levelének átnyujtásával fejezi be az egyházközség plébánosa, a melyben a Szent Atya küldi az atyai áldását az ünnepeitekre. Mélységes és megható pillanat részesei voltak e szentmise résztvevői, midőn Kürti Mihály és neje, valamint gyermekei, unokái és közeli rokonai, szám szerint 15-en egyszerre járultak szentáldozáshoz. A templomi szetartás után a jubilánsok gyermekeik és rokonaiktól kisérve Dobó Lajos és neje, sz. Kürti Margit 1101 Division St. otthonába vonultak, ahol nem sokára kezdetét vette az ünnepi lakoma. Asztali áldást Ft. Kiss A. Gyula plébános mondotta. A finobbnál finomabb ételek, sütemények és hűsítő italokkal terített asztal mellett a legkedvesebb hangulatban a késő esti órákig maradtak együtt az ünnepeltek és az ünneplők. Kürti Mihályt és nejét sok szívből jövő jókívánságokkal, szép és értékes ajándékokkal árasztották el gyermekei és rokonai. E kedves családnak sok lelki vendégei is résztvettek ezen az örömünnepélyen, akik a nagy távolság miatt személyesen nem jelenhettek meg, de elküldték szivük, lelkűk őszinte szeretetét, abból a kis faluból, Magyarország, Borsod megye, Szentistvánból, hol sok sok évvel ezelőtt először látta meg a napvilágot Kürti Mihály és neje, sz. Barna Anna, ahol az ő kedves rokonai és jóbarátai élnek és gondolnak rájuk soha megnem szűnő szeretettel és hálával, ők is megérkeztek egy-egy levél képében, melyeknek elolvasása sok örömet szerzett itteni kedveseinek és soksok könnyet csalt ki az ünnepség résztvevőinek szeméből. Az ünnepi ebéden a következők voltak jelen: Kürti Mihály és neje született Barna Anna, mint ünnepelttel, Főtisztelendő Kiss A. Gyula a trentoni Szent István magyar egyházközség plébánosa, Dobó Lajos és neje született Kürti Margit, valamint fiuk Dobó Lajos, Grocott Arthur és neje született Kürti Anna, két leányukkal Margit és Audryval, Kürti Sándor és neje gyermekeikkel: Sandra Ernő és Dianával, Ács Vince és neje született Kürti Ilona gyermekeikkel Rozália és Ilonkával, ifj. Kürti Mihály és neje, Kürti István és neje, Dobó Balázs, és özv. Juhász Péterné. Ez utón is hálás köszönetét mond Kürti Mihály és neje Főtisztelendő Kiss A. Gyula plébános urnák a templomi szolgálataiért és az ünnepségen való megjelenéséért. Minden kedves gyermekének, menyének, vejének, onokáknak, nászának és rokonának, akik e gyönyörű ünnepséget rendezték, az oltárt és a lakomaasztalt virágokkal díszítették. Köszönetét mondanak a sok jó kívánságért és ajándékért, mellyel őket ez alkalommal elárasztottak. Szivük minden melegével mondanak köszönetét az óhazai Borsod megyei Szentistván községben élő rokonaiknak és jóbarátaiknak, kik a kedves leveleket küldték és az abban lévő jókívánságaikat. Üzenik nekik, hogy lélekben velük vannak és soha sem feledkeznek meg róluk. Köszönetét mondanak a Szent István magyar római katolikus egyházközség híveinek és minden itteni jó barátaiknak, akik az ő örömünnepükön velük ünnepeltek. Mindszenty hercegprímás Kőbányán raboskodik Egy pap, akinek sikerült Magyarországból átszökni Ausztriába, azt mondja, hogy Mindszenty József bíboros érsek jelenleg Kőbányán raboskodik. Az épület, amelyben fogva tartják, tüskésdrót söcénnyel van körülvéve s mihelyt a sötétség beáll, fényszórókkal vigyáznak, hogy nehogy valaki megszöktesse a fogoly bíborost, aki nemrég súlyos operáción ment át egy tátrai kórházban. Most arról is hir jött, hogy állítólag egy orosz sziv-specialista jár be hozzá. maradjon a Magyar Otthonban. Szeretettel hívja és várja Trenton és környéke magyarságát a Rendezőbizottság DR. FEDOR A . JÁNOS, 969 S. Broad St., magyar orvos március hó 2-án vakbél műtéten ment keresztül a Mechanital kórházban. A műtét kitünően sikerült, a fiatal magyar orvos egészségi állapota jó és rendelő óráit ismét megkezdte. Ócskavasat gyűjt a szovjet Akárcsak Hitler 1936-ban, a szovjet is elkezdte az ócskavas gyűjtés szorgalmazását Németországban. Minden teherautót átkutatnak és ha fémanyagot szállít, elkobozzák. A német háziasszonyok szelvény nélkül vásárolhatnak harisnyát, ha egy font ólmot szállítanak be az orosz gyüj tőközpontokba. Nehéz ezekután elképzelni, ugyebár, hogy mire készülődik a békés szándékú szovjet...? Márciusi ünnepség a trentoni Magyar Otthonban FŐTISZTELENDŐ VOLKAY JENŐ
