Független Magyar Hírszolgálat, 1992. március-1993. február (16. évfolyam, 1-12. szám)
1992-06-15 / 4. szám
Előző számunkban beszámoltunk már Benedek István professzor washingtoni előadásáról, de néhány epizód helyhiány miatt kimaradt a krónikából, ízt kívánjuk,pótolni az alábbi cikk-részletekkel, amelyeket az AMERIKAI MAGYAR ER1BSITQ júniusi számából vettünk át: Amiért még volt némi előítéletünk Benedek professzorral szemben, azt a MÚK alakuló közgyűlésén mondott beszédének egyik passzusa okozta, ahol olyan kijelentést tett, hogy nem kell sajtószabadság, nem kell szólásszabadság. Ezekre a félreérthető, homályos szavakra itt is magyarázatot kértek és az volt a válasz, hogy ahol van sajtó- és szólásszabadság - mint ahogy Magyarországon most van - ott nem ezt kell követelni, hanem a sajtótisztességet. Mert az ellenzék visszaél a sajtószabadsággal. Hogy hol húzódik a tisztességes kritika határa és hol kezdődik a tisztességtelené, azt persze nagyon nehéz meghatározni: a hatalom sehol sem szereti a bírálatot s annak semmilyen formáját. És minden uralmon lévő párt hajlamos arra, hogy a kritikát "tisztességtelennek" nevezze. (E téren senki se versenyezhet a diktatúrákkal, ahol a kritikáért börtön jár.) Véleményünk szerint Benedek professzornak világosabban kellett volna kifejeznie magát, amikor a sajtószabadság kényes kérdéséhez nyúlt, valahogy így: most, hogy Magyarországon már megvalósult a sajtószabadság, nem a szabad szólás jogáért, hanem a sajtótisztességért kell küzdeni. De ha valaki kategórikusan azt mondja: nem akarunk sajtószabadságot, az bizony mellbevágó... Nem véletlenül idéztük épp ezeket a sorokat. Ugyanis Benedek professzor meghökkentő szavaira az amerikaiak is felfigyeltek. A State Department minden íróasztalára naponta odakerülő FOREIGN BROADCAST INFORMATION SERVICE április 24.-i vaskos kiadásában a Magyarországról szóló részben helyet kapott Benedek professzor sa.j tószaoadságról mondott véleménye, mármint az a félreérthető mondat, hogy "nem akarunk sajtószabadságot". Az angol fordítás kiemelten közli ezt a fejtegetést, nyilván, mert a sajtószabadsághoz feltétel nélkül ragaszkodó amerikaiaknak feltűnt ez és nem tudtak vele mit kezdeni... S amit már magyarázni kell, ott baj van. Abból csak az marad meg, hogy a magyaroknak nem kell sajtó szabadság... - Ehhez viszont idéznünk kell Dr.Sziklay /Klay/ Andor e tárgyban írott sorait a clevelandi Szabadságból: "... a sajtó nem ’szabad, de’, nem,/szabad, azonban’, nem ’szabad, feltéve hogy’. A szabad sajtó egyszerűen szabad, minden feltétel nélkül." Végül álljon itt Thomas Jefferson mondása: "Ha határoznom kellene, hogy legyen-e kormányzat sajtó nélkül, vagy sajtó kormányzat nélkül, egy pillanatig se haboznék: az utóbbit választanám." Mint a Magyarok Világszövetsége legutóbbi elnökségi üléséről kiadott jelentésben olvassuk, teljes erővel folyik az augusztus 19. ,é3 21. között sorrakerülő III. Magyar Világkongreszus előkészítése. Csoori Sándor, a Világszövetség elnöke jelképes értelemben vett új pusztaszeri országgyűlésnek nevezte a Világkongresszust. A megnyitást a Budapesti Kongresz szusi Központban tartják, míg a tanácskozások színhelye a Pesti Vigadó lesz. A delegátusok száma 180 fő /60 nyugati, 60 kárpátmedencei, 60 hazai/, a résztvevők számát 2-3 ezerre becsülik előre. A Magyar Szabadságharcos Világszövetség Európai Szervezete március 27-29-én tartotta közgyűlését Bázelben, ahol az amerikai szervezetet Helcz Tibor alelnök, a Volt Magyar Politikai Foglyok Világszövetsége elnöke képviselte. A közgyűlés határozatai közül az egyik legfontosabb, hogy a Világszövetség szükségesnek tartja további működését, amelyet függetlensége megőrzésével az eddigi néven tovább folytat. A másik határozat a Magyarok Világszövetségére vonatkozott: az együttműködés elképzelhető, ha a MVSZ demokratikusan átalakul s az összmagyarság érdekeit képviseli. /Kindernay István és Helcz Tibor közlése alapján./ Az Ausztráliai Magyar Szövetség 1992. május 1-én kelt Memorandumát küldte meg Melbourneből Kardos Béla, a NSW-i Magyar Szövetség elnöke. A rendkívül alaposan megszerkesztett irat javaslatot tartalmaz a Magyarok Világszövetsége demokratikus átszervezésére, abból az alkalomból, hogy Kincses Előd, a MVSZ főtitkára márciusban Ausztráliában járt és résztvett a Harmadik Ausztráliai Magyar Tanácskozáson, ahol döntés született az ausztráliai magyarság részvételéről a Világszövetség munkájában. A határozat úgy szólt, hogy az Ausztráliai Magyar Szövetség - bizonyos feltételek mellett /alapszabály átalakítás,stb./ csatlakozik a Világszövetséghez és támogatja erőfeszítéseit.