Független Magyar Hírszolgálat, 1992. március-1993. február (16. évfolyam, 1-12. szám)

1992-05-15 / 3. szám

Konsztantin ívficotakisz görög miniszterelnök legutóbbi budapesti látogatásakor szobakerült a Magyarországon élő görögök kérdése is. Mint ismeretes, a második világháború utáni görög polgárháború kommunista erőinek leverése után sok görög kommunista menekült Magyarországra családjával együtt, ahol a kormány letelepedést^biztosított számukra, sót Székesfehérvár közelében külön falut is alapíthattak. A nyolcvanas években megegyezés jött létre a két kormány között, mely lehetővé tette a menekültek repatriálását. Azóta sokan hazatelepültek és még továbbiak is élni akarnak ezzel a jogukkal. Micotakisz kormányfő találkozott a magyarországi görög közösség képviselőivel és elbeszélgetett velük gondjaikról.

az Országos Munkaügyi Központ február végén lezárt adatai szerint a munkanélküliség aránya Magyarországon megközelíti a 9,5 százalékos arányt. Február végén kereken 450 ezren voltak munka nélkül, ami januárhoz viszonyítva emelkedést jelent. Viszonylag legjobb a helyzet Budapesten, ahol csak 3,3 százalék a munkanélküliek szama, a legrosszabb őzabolcsozatmár-Bereg megyében, ahol az arány 16,5 százalék. A pályakezdő munkanélküliek száma megközelíti a 29 ezret. Az elfoglalható üres munkahelyek száma ugyan emelkedett, de még mindig csak 12 ezer munkát keresőnek kínálnak állást. A munkanélküli-ellátás összege jelenleg 3,300 forint,amiben a február folyamán 335 ezer igényjogosult^részesült. A statisztika kimutatja a főváros helyzetét, ahol február végén 37,780 ember volt munka nélkül. Szakmák szerint csoportosítva ezek 47 százaléka szakmunkás,

27 százaléka szellemi dolgozó, a maradék segéd- ill. betanított munkás.

horn Gyula, a MSZP elnöke qyilatkozott az un. "guruló dollárok" ügyében es bejelentette, hogy pártja eleget tesz a Legfőbb Ügyészség kérésének s az erre vonatkozó dokumentumokat a nyilvánosság elé tárja. A szocialistákat és személy szerint az őt ért támadásokra válaszolva, Horn tagadta, hogy a pártapparátus tudott volna a dollárkijuttatásokról. /A jólértesültek viszont úgy tudják, hogy a párt főemberei aktatáskaszámra vitték ki a dollárkötegeket Moszkvába,a közös kommunista célok finanszírozására, azokból a kölcsönökből, amit Magyarország nyugatról kapott.../

Horn még azt is mondta, hogy ha Moszkva azt követelte volna Kádártól,hogy ennyi és ennyi dollárt küldjön Moszkvába, azt nem tagadhatta volna meg, mert - úgymond - az akkori vezetésnek erősen korlátozott szuverenitása volt... Horn emlékeztetett arra, hogy Moszkva bármikor leállíthatta volna a kőolaj- és földgázszállítást, azaz az energiaellátást és súlyos károkat okozhatott volna az országnak. - Most, hogy keletről már nem fenyeget (ilyen veszély, reméljük kinyomozzák,kik a felelősök a dollármilliók kisíbolásáért, mely milliókat most a magyar népnek kell visszafizetnie.

_j±z amerikai kormány 1991-ben mintegy 70 millió dollár értékű segélyt ado^t Magyarorszagnak, ami a kelet-közép-európai régióban összegszerűen nem a legnagyobb, de egy főre átszámítva a legmagasabb. A múlt évben az egyesült Államok 1 milliárd dollár segélyben részesítette a hat volt szovjet-megszállta országot és a három balti államot.

A há^ai Nemzetközi Bíróság az a joghatóság, amelyet vitás nemzetközi kérdésekben felkérnek arfelek, hogy döntsék el, melyik oldalon áll az igazság. A hágai döntőbíróság illetékességét általában az egész világon elismerik és tiszteletben tartják, csupán 1945 után változott meg a helyzet: a Szovjetunió és a szocialista országok a kapitalisták eszközének nyilvánították a Hágában székelő intézményt és attól kezdve - ellentétben az addigi gyakorlattal - nemzetközi szerződéseikből elhagyták azt a záradékot, ami magábafoglalta a bíróság illetékességének kölcsönös tudomásulvételét. A magyar kormány most lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy a hágai bíróság illetékessége visszaálljon Magyarország vonatkozásában is és Mádl Ferenc tárcanélküli miniszter már folytat tárgyalásokat ezügyben. Mint László Balázs kormányszóvivő a sajtónak kijelentette, ez a lépés nincs közvetlen összefüggésben a bősi erőműépítés leállításáért folyó erőfeszítésekkel, de a kormány biztosítani akarja magának a lehetőséget, hogy szükség esetén nemzetközi bírósági beavatkozást kérjen.- 5 —