Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)
1991-11-15 / 9. szám
A Rosszi.ia című orosz hetilap kiderítette, hogy a szovjet kommunista párt évtizedeken át dollármilliókkal támogatta a nyugat-európai és a harmadik világbeli testvérpártokat. Erre a célra egy külöleges alapot létesítettek Moszkvában, amibe évente mintegy 20 millió dollár gyűlt össze a szovjet és a keleti blokkba tartozó kommunista pártok "önkéntes" felajánlásaiból. Megtalálták az 1987-es elszámolást, mely szerint 17 millió dollárt adott az SZKP, fél-félmilliót a cseh, illetve a bolgár kommunista párt, 650 ezret a magyar kommunista párt és 1,2 milliót a keletnémet kommunista párt fizetett be az alapra. Ebből az alapból természetesen csak azok a kommunista pártok részesülhettek, amelyek feltétel nélkül elkötelezték magukat a moszkvai vonal mellett. Ezekből a pénzekből végezték bomlasztó tevékenységüket a nyugati kommunista pártok s ehhez - tudtukon kívül^- a magyar dolgozók is. hozzájárultak,mert a magyar kommunista párt az ő zsebükből lopta ki az alapba befizetett 650 ezer dollárt. A prágai Szövetségi Gyűlés elfogadta a Feddhetetlenségi törvényt»melynek értelmében erkölcsileg megbélyegeznek mindenkit, aki 1948 és 1989 között a pártapparátusban, az állambiztonsági szerveknél vagy ehhez hasonló testületeknél dolgozott. Akik ebbe a kategóriába tartoznak, minimum öt évig nem lehetnek tagjai sem a kormánynak, sem a parlamentnek, nem tölthetnek be funkciót a televiziónál, a rádiónál, a sajtóban, állami vállalatoknál és külkereskedelmi cégeknél, aminthogy diplomáciai beosztást se kaphatnak. A törvény 1996-ig lesz érvényben. Havel elnök jónak tartja a törvényt,a baloldal boszorkányüldözést emleget.A sebtében elkészített statisztika szerint a törvény kb. másfél millió aktív embert érint s azonkívül még kb. nyolcszázezer nyugdíjaskorüt.^Ez a családtagokkal együtt 6-8 millió embert jelent. - Meg kell állapítani, hogy a törvény igazán humánus, mert senkit sem^juttat börtönbe,vagy tesz lehetetlenné, csak kizár bizonyos munkakörökből.Meme-e valaki ilyen törvényi. beterjesztem otthon a magyar parlament elé?... Noha az utolsó szót már mind a főváros, mind a kormány kimondta az EXPO ügyében, még mindig vannak jelentkezők külföldről éppúgy, mint belföldről, akik hajlandók vállalni a világkiállítás megrendezését. Két svájci ajánlat után most Gödöllő jelentkezett, ho^y helyet adna az EXPO-nak. Hogy a szükséges anyagiakat honnét tudná biztosítani a kisváros, arról csak homályos elképzelések vannak. - A fővárosi önkormányzat legutóbbi ülésén ismét szóbakerült a kérdés, amire Demszky Gábor főpolgármester azt felelte, hogy az új külföldi ajánlatok ellenére se látja értelmét, hogy a főváros felülvizsgálja döntését. - Ugyanakkor a Világkiállítási Fórum sem adta fel a harcot: mint a szervezet legutóbbi sajtótájékoztatóján közölték, aláírásgyűjtési akciót kezdenek Budapesten és ki fogják ^erőszakolni, hogy az EXPO ügyében népszavazást rendezzenek. 150 ezer aláírásra van szükség, hogy a főváros lakosságát megkérdezzék: akar-e 1996-ban világkiállítást vagy sem.^A Fórum szerint a szükséges aláírásokat egy hét alatt össze tudják gyűjteni, A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb táblázata szerint a magyarországi szerény megelhetesi minimum szeptemberben így alakult: egy aktiv korú felnőtt létminimumát 10,370 forint jelenti, míg egy nyugdíjas megélhetéséhez 7,650 forint szükséges. Házaspár egy gyerekkel 24,160 forintot kell keressen havonta ahhoz, hogy szerényen megélhessen, de két, illetve három gyerekkel már 29,200, illetve 33,150 forintra van szükségük. /A Statisztikai Hivatal jelentése nem közli azt, hogy hányán nem érik el ezt az igen szerényen kalkulált létminimumot, de más forrásokból tudjuk, hogy Magyarország tízmilliós lakosságából kb. 3 millióan élnek a létminimum szintjén, vagy az alatt. És az egészben az a legtragikusabb,hogy ennek az ország egyharmadát jelentő rétegnek még reménye sincs életszínvonalának emelkedésére,
