Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-01-15 / 11. szám
Másfél éve tartó huzavona ért véget a december 3-án megtartott parlamenti szavazással, amikor - mint ismeretes - a képviselők végül is úgy döntöttek, hogy 1996-ban Magyarország megrendezi a világkiállítást. 190 szavazat szolt az EXPO mellett, 89 ellene és heten tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. A törvény értelmében az "Expo *96 Budapest" szakvilágkiállítás 1996. május 11-én kezdődik és a kormány 1990-es áron számolva 17 milliárd forintot fordítana a finanszírozására. Józan érvekre hallgatva az országgyűlés - főleg a fővárosi önkormányzat negatív állásfoglalása miatt - egyszer már elvetette az EXPO tervét, de a közvélemény nyomására most újra napirendre tűzték a kérdést és ezúttal többséget kapott a törvény. Demszky Gábor főpolgármester, aki eddig ádázul ellenezte a világkiállítást, kijelentette, hogy a főváros tudomásulveszi a parlament döntését és a törvény tanulmányozása után a városi képviselőtestület is meghozza határozatát. Nyilatkozott Kádár Béla miniszter, a törvény benyújtója és Baráth Etele kormánybiztos is s mindketten azt a reményüket fejezték ki, hogy a fővárossá] való együttműködés zavartalan lesz. Mindkelten hangsúlyozták, hogy az eredetileg tervezett 300 hektár helyett csupán 80 hektáros területet kívánnak igénybevenni a kiállítás céljaira, ami könnyebbé teszi a főváros dolgát. A helyszín Dél-Buda /lágymányosi egyetemi negyed/, a Csepel-sziget északi csücske és a Petőfi híd közötti terület. A világkiállítással kapcsolatos infrastruktúrális létesítmények sorában első es legfontosabb a Budapest körüli autópálya déli szakaszának megépítése, ami nem képzelhető el egy új lágymányosi híd megvalósítása nélkül. E kettő nélkül az EXPO közlekedési csőd előtt állna. A már amúgy is túlterhelt Boráros-téri híd mellett a fővárosnak régen szüksége van egy újabb hídra, aminek felépítését a világkiállítás most végképp elodázhatatlanná tette. A gondot csak^az anyagi fedezet hiánya okozza: a főváros költségvetése nem bír el egy új hidat és a pénzt az államtól várja. Ezzel kapcsolatban halad a déli autópálya építésének előkészítése: negyven tőkéscsoporttal folynak a tárgyalások s ezek közül előreláthatólag nyolc ország 12 cégéből kerül majd ki az autópálya kivitelezője. Az építés előkészítését végző társaság 120 millió forinttal gazdálkodik, a kivitelezéshez pedig 3 milliárd dollárra lesz szükség. Most készülnek azok a tervek, amelyek alapján 1992-ben meg lehet majd tartani a nemzetközi versenytárgyalást az autópálya-építésre. /Ho^y 1960-ra hogyan lesz ebből használható autóút és azt a Dunán átvezető híd, azt senki sem tudja.../ A Mezőgazdasági Szövetkezők Országos Szövetsége értékelte a magyar mezőgazdaság helyzetet és úgy ítélte meg, hogy a pézügyi válság jövőre tovább mélyülhet. Az idei kimagasló terméseredmények ellenére a szövetkezetek anyagi gondokkal küzdenek, elsősorban a külföldi értékesítési problémák miatt. A téeszek többsége veszteséggel fogja zárni az évet és mivel nincsenek tartalékaik, megkezdődött a vagyon kényszerű felélése, a szövetkezeti vagyontárgyak gyors, gyakran áron aluli értékesítése. Néhány példa az ország megyéiből: Hajdu-Biharban a téeszek néhány év előtti 2 milliárd forintos nyereségével szemben idén 57 milliós veszteség várható. Nincs pénz az őszi munkákra, a búzát a tavalyi terület kétharmadán vetették csak el. Pest megye^vesztesége 800 millióra tehető, Zala megyében pedig a téeszek fele január 1. után csődeljárásra számíthat. A MOSZ megállapította, hogy ha a kormány nem változtat az agrárpolitikáján és nem siet a szövetkezetek segítségére, 1992-ben még a túlélés is nehéz lesz. A Munkaügyi Minisztérium előrejelzése szerint a munkanélküliség növekedésével kell számolni, amikor pedig már a munkaképes lakosság 10 százaléka foglalkozás nélkül marad, az nagy politikai-társadalmi feszültséget teremhet. Nehezíti a fiatalok elhelyezkedését, hogy közülük mintegy 20 százalék nem végzi el az általános iskolát és nem szerez szakmunkás képesítést. /Hadd jegyezzük itt meg, hogy ez körülbelül a cigánylakosság aranya is./ ' •
