Független Magyar Hírszolgálat, 1990. március-1991. február (14. évfolyam, 1-12. szám)
1990-10-15 / 8. szám
A z_ ú j országgyűlés összeülése óta nem 14tott politikai vihar színtere volt szeptember közepén a magyar parlament. Úgy kezdődött, hogy Bossányi Katalin szocialista párti képviselőnő interpellációt intézett a külügyminiszterhez és számonkérte tőle a Magyar Nemzet ügyében írt egyik legutóbbi levelének néhány kitételét, amelyek a lap iránt érdeklődő külföldi tőkével foglalkoztak. Bossányi képviselőnő szerint Jeszenszky Géza külügyminiszter ebben a levélben annak a véleményének adott hangot, hogy a liberalizmus ellenséges a magyar néppel szemben. A sajtóprivatizáció körül támadt vitában a külügyminiszter válaszolt az interpellációra és többek közt hangsúlyozta, hogy a kormánykoalició pártjai hitelesebben képviselik a nyugati civilizációja polgári demokrácia és a magyarság keresztény eszmeiségű nemzeti értékeit, mint az ellenzék. - Ezek hallatán az SZDSZ, a FIDESZ és a Szocialista párt képviselői teljes számmal kivonultak az ülésteremből. A távozó képviselők tömegéből pfujolás és hülyézés hallatszott. - Az ellenzék másnap lemondásra szólította fel Jeszenszky Gézát: a vihar utóhullámai máig sem ültek el... Keresztes Sándor, a Magyar Köztársaság új vatikáni követe nyilatkozott a pápai állam rádióállomásának. Arra a kérdésre, hogy Magyarországon nem fenyeget-e annak veszélye, hogy a liberális, szekularizált, minden transzcendenciát tagadó irányzat magánszférába szorítja a hitet és a vallást, a magyar nagykövet azt válaszolta,hogy a veszély fennáll, ugyanis nemcsak a marxizmusnak van egyház ellenes éle, de a liberalizmusnak is, hiszen a századfordulón az egyház már átélte a liberalizmus negatív hatásait. Keresztes Sándor elmondotta még, hogy a liberális vonal ma sokkal erősebb sajtóval rendelkezik, mint a keresztény irányzat és ezért képes manipulálni a közvéleményt. Az egyháznak pedig újra fel kell építenie önmagát, ahhoz,hogy hatásosan jelentkezzék a közéletben. Ehhez idő kell, főleg azért, meri; az anyagiak is hiányoznak hozzá, míg a másik oldal rendelkezik pénzzel. Es ennek segítségével azt szeretné elérni, hogy az egyház szoruljon vissza a templomba és tartsa távol magát a közélettől. A magyarországi szárazság az idei termésben 25 százalékos kárt okozott. A veszteség pénzben 3°-35 millió forintra tehető. A kormány szerint ez kimeri ti a természeti csapás fogalmát. A hiányzó takarmány pótlására máris Ú00 ezer tonna kukorica importjáról kell.gondoskodnia az országnak, A Ne_mzetközi ^Valutaalap magyarországi képviselő je, Szapáry György sajtótájékoztatót tartott s ott elmondotta, hogy az IMF minden eszközzel támogatja a keleteurópai országok reformtörekvéseit, bár várható, hogy a piacorientáltabb gazdaságba való átmenet bizonyos rövidtávú nehézségekkel fog járni. Ezeken próbál enyhíteni az IMF nemcsak pénzügyi segítségnyújtással, de gazdaságpolitikai és technikai tanácsadással is. A Valutaalap befolyása egyre növekszik a nemzetközi pénzpiacon: nagy hitelnyújtó bankok ma már le" se ülnek tárgyalni egy-egy országgal, ha az IMF nincs jelen. Legutóbb a Cseh és Szlovák Köztársaság és Bulgária kérte felvételét a szervezetbe. Szóbakerült a Szovjetunió felvétele is, de ez - vélte Szapáry György - lényegében politikai döntés kérdése. Az IMF megnövekedett_szerepe indokolttá teszi az alapokmány módosítását is: a kötelezettségeiket nem teljesítő országok jogai felfüggeszthetők lesznek. Ilyen szankciókra azért van szükség, mert mar közel negymilliard dollárt tesz ki az az összeg,^ amellyel az IMF-nek tartoznak egyes tagországok. A hat hónapnál hosszabb fizetési hátralékban lévő államok száma jelenleg kilenc. 1956-ban nyugatra került menekültek múlt év novemberében Debrecen székhelylyel megalakították a Magyarok Hazafias Világszövetségét. A szövetség külföldi központja Hamburg s eddig mintegy 20 ezer tagot tartanak nyilván,akik többségükben emigránsok. Az MHV egyfajta gazdasági híd kiépítésére törekszik, mely összekötné az óhazában és a külföldön élő magyarságot. A szövetség magyarországi elnöke, Albert János bejelentette, hogy megfigyelői státusra tartanak igényt a magyar parlamentben.- b -
