Független Magyar Hírszolgálat, 1990. március-1991. február (14. évfolyam, 1-12. szám)

1990-04-15 / 2. szám

- 7-"Mennyire függünk: a Szovjetuniótól?" izgalmas cimmel olvashatjuk a Vállalkozók Országos Szövetsége közleményét a Magyar Nemzetben. A VOSz elfogadja a kereskedelmi miniszter azon döntését, ,mely szérint mindaddig nem kerülhet sor szovjet exportszállításokra, amig nem biztosított, hogy azok ellenértékét a szovjet fél ki is fizeti. Azt viszont nem fogadja el,hogy a magyar kormány kezében nincs olyan eszköz, amellyel rábírhatná a szovjet felet az általa megrendelt és átvett árúk ellenértékének megtérítésére. "A szovjet kormány - így szól a VOSz nyilatkozata - nem vállalhatja azt a vádat, hogy gazdasági pozíciójával visszaélve úgy próbálja késleltetni vagy visszafordítani a magyarországi demokratikus folyamatokat, hogy a magyar gazdaságnak a szovjet gazdaságtól való függésével összeroppantja a magyar gazdaságot; a ma még elviselhető munkanélküliséget tömeges munkanélküliséggé gerjeszti és a politikai folyamatokhoz ma még hátteret biztosító gazdaságot a társadalmi elégedetlenséget kiváltó szintre süllyeszti. A magyar kormánynak kötelessége felhívni a szovjet kormány figyelmét a felelősségre, amely őt,a közeljövőben terheli."' - Elgondolkoztató sorok, amelyek némileg megvilágítják a magyar gazdaság sanyarú helyzetének okait. Ugyanakkor nem sok bíztatást nyújtanak a jövőre.

Ismerve a Szovjetunió tartozásait kereskedelmi partnereinek - elsősorban a KGST országoknak (köztük Magyarországnak), amelyeket az erősebb partner jogán használt ki és "feledkezett meg" a szállított árúk kifizetéséről - meglepő olvasmány az a jelentés, amit legutóbb adtak ki Moszkvában, azokról az országokról, amelyek adósai a Szovjetuniónak. A listában Kuba messze vezet, 15 milliárd rubel tartozással, de előkelő helyen áll Vietnam 9 milliárddal és Lengyelország 4 milliárd rubellel. A kimutatás szerint Magyarország 622 millió rubellel tartozik a Szovjetuniónak! (Kérdés, hogy az évtizedek alatt Záhonynál kigördült és soha ki nem fizetett magyar árúk értéke hány millió dollárra rúg?...) A jelentés egyébként összesen 61 adós-országot tüntet fel, amelyek közül 12 un. szocialista ország, 49 pedig a harmadik világhoz sorolható. Az első csoport összesített tartozása 43 milliárd rubel, az utóbbié 42 milliárd. (Ebben a csoportban India vezet 8 milliárd rubel tartozással.)

A listát közlő Izvesztyija megjegyzése! Moszkva adakozó kedve korántsem önzetlenségből eredt, inkább "ideológiai, katonai és politikai melléfogások nyomán alakult ki ez a csillagászati összeg", majd hozzáteszi, hogy a kubai, sziriai, angolai és nicaraguai tartozásokban szerepelnek a fegyverszállítások is.

Donald Kurseh, az USA budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője Szegeden felavatta az első százszázalékos amerikai tőkével, közel egymillió dollárral alakult magyarországi üzemet. A gyár vámszabadterületen működik és csomagolóanyagokat állít elő. Az amerikai diplomata beszédében hangsúlyozta: az új üzem néhány száz négyzetmétren szimbolizálja az újjászülető Magyarországot is. Az ünnepély® megnyitón rész tvett Beck Tamás magyar kereskedelmi miniszter, aki köszönetét mondott a gyár létesítésében érdemeket szerzett Bánkuty Gézának, a New England Machinery Ltd. tulajdonosának. 3ánkuty amerikai üzletember létére vállalta a kockázatokat és valóban modellértékű kezdeményezésével példaként állhat mások előtt. Bánkuty Géza az Amerikai-Magyar Gazdasági Tanács társelnöke, valamint aktív tagja a magyar gazdasági /kibontakozás támogatására alakult Blue Ribbon Committeenek. Egyébként az új gyár automatizált gépsorait magyar mérnökök működtetik, akik többhónapos képzést nyertek az amerikai anyavállalatnál és angol nyelvtudást is szereztek. Bánkuty Géza elmondta az újságíróknak, hogy az itt képződött profitot nem viszi ki az országból, hanem további magyarországi vállalkozásokba fekteti. A Név/ England Ltd. Szegeden gyártott termékeit - műanyag palackrendező, palacktöltő és kupakzáró gépeket - Európában ^kívánja értékesíteni s egyben el akarja látni a magyar piacot is. A tájékoztató során elhangzott, hogy az amerikai gyárban dolgozó magyar munkások keresete annyi, mintha a főállás mellett még két-három mellékállásban is dolgoznának. A tisztes megélhetést_biztosító bérekkel a gyártulajdonos azt kívánja elérni, hogy a 8 órás műszakon túl senki se szoruljon rá arra, hogy túlmunkára kelljen vesztegetnie az erejét.