Független Magyar Hírszolgálat, 1989. március-1990. február (13. évfolyam, 1-12. szám)

1989-06-15 / 4. szám

- If-A budapesti televízió április 17-én sugárzott Dubcek-interjúja (melynek máso­­dik részét április 2ó-án közvetítették) akkora hullámokat vert, hogy már a WASHINGTON POST is szükségesnek tartotta foglalkozni^vele.^Az amerikai fő­város vezető napilapja azt írja, hogy a magyar televízió műsora rendkívüli idegességet okozott csehszlovák hivatalos körökben és számos tiltakozást eredményezett. Csehszlovákia budapesti követe a magyar HU.ügyminisztériumban jelentett be kifogást a műsor ellen, országa belügyeibe való beavatkozásnak minősítve azt.-A pozsonyi PRAVDA hosszú cikkben ítélte el a két ország köz­ti jóviszony (?) megmérgezését célzó TV-műsort, ugyanakkor szlovákiai lako­sok leveleit közölte napokon át, amelyek vitába szállnak a budapesti adás tendenciájával. Az ugyancsak pozsonyi Új Szó száznyolcvan szlovákiai veterán párttag állásfoglalását ismertette az ügyben« valamennyien elítélik Dubcek nyilvános szerepeltetését és főleg az fáj nekik, hogy a ’68-as invázió kap­csán Dubcek "befeketítette" Kádárt és Gomulkát. - A MAGYAR NEMZET április 21-i számában Sugár András, a magyar televízió munkatársa adott csattanós választ a csehszlovákiai tiltakozásokra, azzal fejezvén be levelét, hogy ha 6 mikrofonjával - amikor Dubceket meginterjúvolta - beleavatkozott Csehszlo­vákia belügyeibe, akkor vajon minek minősíthető az 1968-as "baráti segítség" tankokkal, ami ellen nem tiltakozott az akkori cseh kormány. "Az a beavatko­zás jogos volt - fejezi be levelét Sugár András -, az enyém nem? ügy látszik, az önök belügyeibe mikrofonnal nem szabad beavatkozni, csak tankkal..." A WASHINGTON TIMES május 8-i száma arról ad hírt, hogy a magyar közönség is­mét hallhatta a budapesti rádióban Nagy „Imre 56-os miniszterelnök hangját. A magyar forradalom leverése óta első ízben közvetítették hangszalagról azt a rövid beszédet amit a szovjet támadás megindulásakor, november 4-én haj­nalban intézett Nagy Imre a magyar néphez. A TIMES méltatja annak jelentő­ségét, hogy ezek a drámai szavak újra elhangozhattak a magyar rádióban, majd emlékeztet arra, hogy a beszéd elmondása után Nagy Imre a budapesti jugoszláv követségen kapott menedéket, ahonnét pár hét múlva az oroszok elrabolták és 1958-ban kivégezték. Budapesti hírek szerint az ellenzéki szervezetek tagjai készülnek a junius 16-i Nagy Imre temetésre, ahol sokezer ember részvételére számítanak. A ha­tóságok aggodalommal tekintenek az események elé, mert még emlékeznek az 56. október 6-i Rajk-temetés demonstrációjára, melyből - akkori megfigyelők vé­leménye szerint - csak azért nem lett már aznap este forradalom, mert éppen esett az eső... "Friss szellők Budapest fölött" címmel olvashattunk érdekes hazai beszámolót £ WASHINGTON FÜST május 7-i. vasárnapi számában. Az amerikai újságírónő vé­gigsétált a Váci utcán és a Vörösmarty téren, ahol mindenütt pezsgő életet, vitatkozó, beszélgetésben elmerült embereket látott. Mert Budapesten ma ez a legújabb divat« az emberek élnek a váratlanul jött szabadsággal és ,hangosan tárgyalnak politikáról,^ gazdaságról, új könyvekről és újságokról. Újságokban és könyvekben óriási túltermelés tapasztalható« január óta tíz új hetilap és egy független napilap indult, de nincs hiány különböző új magazinokban se. A könyvkiadás is fellendült: napról-napra alakulnak új könyvkiadók. Márciusban még csak százat tartottak számon, áprilisra már háromszázan voltak a független kiadók. Tavaly még csak néhány állami kiadó működött és 2-3 földalatti sza­­mizdat sokszorosító. - Most jelent meg magyarul Arthur Koestler "Sötétség délben" és George Orwell ”1984" című munkája, de előkészületben van Paster­nak “Dr. Zsivago"-jának kiadása is. Az amerikai riporternő elbeszélget Kon­­rád Györggyel és Haraszti Miklóssal, a mai magyar írónemzedék nyugaton leg­ismertebb két képviselőjével és felidézi velük az idei március 15-i pesti tüntetés legszebb pillanatait. (A POST cikkéhez egyébként kép is tartozik, mely a pesti Petőfi-szobrot ábrázolja, lábánál nemzeti zászlókkal tüntető fiatalok áradata.) Haraszti Miklós elmondja, hogy ő Palmer amerikai nagy­követ társaságában ment végig a tüntetés útvonalán és együtt állapították meg, hogy a harminckét ellenzéki szervezet ünnepségén százezren vettek részt s ugyanakkor a hivatalos ünnepségen alig tízezren voltak. Ez a két szám mu­tatja az ellenzékiek és a kormánypártiak arányát a mai Magyarországon... -

Next

/
Oldalképek
Tartalom