Független Magyar Hírszolgálat, 1989. március-1990. február (13. évfolyam, 1-12. szám)

1989-04-15 / 2. szám

választókerületben.) Persze ez még nem jelenti azt, hogy holnap már az ellen­zék kerül többségbe a 2,250 tagot számláló Népi Küldöttek Kongresszusában (a­­hogy a szovjet parlamentet nevezik), mert akikre a 1?0 milliónyi szovjet vá­lasztó ellenjelöltként szavazhatott,azok is általában többé-kevésbé megbíz­ható párttagok, csak közelebb állnak a reformokhoz, mint a párt hivatalos je­löltjei. De akkor is óriási jelentősége van ennek a választási eredménynek: a Szovjetunió népe -ahogy tudta - kimutatta, hogy elégedetlen a jelenlegi álla­potokkal és változást akar. Amit egyelőre még Gorbacsov testesít meg és kép­visel, de kérdés, holnapra lépnek át rajta is az események?... Minden eshetőséget mérlegelve a gorbacsovi reformpolitikának három esélye van a jövőre. (Ahogyan a futurulógusok és statisztikusok általában há­rom alternatívát állítanak előrejelzéseikben: egy pesszimista, egy közepes és egy optimista változat.) A dolgok kedvezőtlen alakulása esetén Gorbacsovot - akinek poziciója még ma is elég ingatag - bármikor megbuktathatják az ó­­konzervatív, sztálinista erők (élükön a katonákkal, a szovjet héjákkal),mint ahogy félreállították Hruscsovot is, sokkal szerényebb reformkísérletek mi­att. A közép-változat, ,hogy Gorbacsov megerősödik, stabilizálja hatalmát és jut rá ideje,hogy lassú folyamat eredményeképp bizonyos reformokat megvalósít son, amelyekkel - az eddigiekhez képest - elfogadhatóbb állapotokat teremt a Szovjetunióban. Ezesetben természetesen továbbra is marad a párturalom és a kommunizmus, liberálisabb formában és némi demokratikus beütéssel. (Külpoli­tikailag pedig lehet, hogy bekövetkezik Kirkpatrick asszony, volt UN-nagy­­követ jóslása, hogy amint Gorbacsov úrrálett a belső gazdasági bajokon, fel­hagy az eddigi nyájassággal és engedékenységgel, s ott folytatja a Szovjet­unió lenini hagyományokon alapuló világhódító politikáját, ahol Brezsnyev abbahagyta. Ki tudja?...) Az három közül legoptimistább változat az, hogy az idő túlszalad a gorbacsovi koncepciókon is, a Szovjetunió népeinek - különö­sen a jogaikat egyre erőteljesebben követelő nemzetiségeknek - pedig sikerül elsöpörniök az egész rendszert. Mert régi igazság az, hogy a diktatúrák akkor kongatják meg sajátmaguk fölött a lélekharangot, amikor engedményekre kény­szerülnek: ha önszántukból lazítanak a bilincseken, a nép vérszemet kap és mindig többet követel. S akkor már nincs megállás... Az új elnök és új külügyminisztere most aratta első sikerét a Kongresz szusban: Nikaragua ügyében elérték, hogy mindkét párt képviselői jóváhagy­ták további humanitárius segélyek folyósítását a szabadságharcos oknak. Reagan elnök távozása óta ez a kérdés föl sem merülhetetta képviselőházban, mert az Irán-Kontra ügy árnyékában senki sem akarta bolygatni a kényes témát. Most újra napirendre tűzték a segélyek folyósításának kérdését és ha fegyverszál­lításokról nem is lehet szó, gyógyszerek, élelmiszerek juttatását megszavaz­ták a honatyák. És ez is nagy eredmény,, amivel Bush elnök és Baker külügy­miniszter elégedettek lehetnek - egyelőre... Az Egyesült Államok történetének legnagyobb olajszennyeződése történt március 2*J—én, amikor az EXXON egyik óriás-tankhajó ja az alaskai Valdez ki­kötője előtt zátonyra futott és a hajótesten keletkezett léken át 10 milló gallon nyersolaj ömlött a tengerbe. A környezetvédelem mindent megtesz a ha­talmas olajfolt szétterjedése ellen: a szennyeződés vizi állatok és szárnya­sok tömegét veszélyezteti, az alaszkai halászipart pedig sokmilliós kárral fenyegeti. Jugoszlávia albánok lakta Koszovo tartományában már hetek óta ostromállapot van: a karhatalom és a tüntetők közti összecsapások halálos áldozatainak szá­ma március végéig huszonegyre nőtt. A nemzetiségi vidékek forronganak Jugo­szláviában és a hatóságok képtelenek úrrá lenni a helyzeten, mert az elkese­redést és a nyugtalanságot növelik a napról-napra romló gazdasági viszonyok. A tizenegy rabnemzet képviselőit egyesítő Liberation Support Alli­ance (LSA), melynek létrehozása az AMOSZ nevéhez fűződik, március 28-án tartott értekezletet Washingtonban. Több külpolitikai kérdés került sző­nyegre^ egyebek közt az angolai, az afganisztáni és a kubai helyzet. A kon­zervatív célokért küzdő szervezet elnöke Pásztor László, aki a mostani ülést is vezette.- 9 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom