Független Magyar Hírszolgálat, 1988. március-1989. február (12. évfolyam, 1-12. szám)
1988-10-15 / 8. szám
A legutóbbi hetek hírei közül - Erdély és az erdélyi menekültek mellett - a magyarországi sztrájkok érdemelnek figyelmet. Mint a NÉV.' YORK TIMES írja, augusztus-szeptemberben három egymástól független munkabeszüntetésről is érkezett hír a Grósz Károly vezette országból. A legjelentősebb^. komlói bányászok sztrájkja volt, ahol 300 bányász szüntette be a munkát évi hűségjutalmuk megadóztatásának hírére és nem szálltak le addig, amig a szakszervezettől ígéretet nem kaptak ar ra, hogy az új adótörvény nem érinti majd az év végén járó különpénzt. Békéscsabán a gyomai Xner-nyomda alkalmazottai folyamodtak egy munkaügyi vitában a sztrájk fegyveréhez és az igazgatóváltozás elleni tiltakozásul álltak le egy fő városi üzem, az Angyalföldön lévő Budapesti Szemüvegkeretgyár dolgozói. Lényegé ben mindhárom sztrájk eredményes volt, mert a munkások követelését teljesítették, illetve ígéretet tettek annak teljesítésére. Ezzel kapcsolatban Henry Kamm a NEV/ YORK TIMES cikkének írója megjegyzi, hogy Magyarországon egyre inkább meg mutatkozik az igény független szakszervezetekre. Az "állami" szakszervezet nem a munkások, hanem a kormány érdekeit képviseli és a dolgozóknak elege van a tehetetlenségéből. Kamm úgy tudja, hogy eddig már két független szakszervezet is bejelentette megalakulási szándékát és elismerésük folyamatban van.A tudományos dolgozók és a filmipari munkások vállalták az úttörő szerepét, harcolva az önálló érdekképviselet jogáért. - Kamm egyébként megjegyzi, hogy Magyarországon eddig is előfordultak kisebb-nagyobb munkabeszüntetések, csak azokról nem lehetett beszélni, mert a hivatalos felfogás szerint a szocializmusban nincsenek sztrájkok. A mostaniakról - ha röviden is - a magyar sajtó is hírt adott, annak bizonyságául, hogy a "nyitottság" korát éljük. A magyar kormány érintkezésbe lépett Dél-Korea és Izrael kormányával, azzal a céllal, hogy mindkét országgal helyreállítsa a diplomáciai kapcsolatot. 3onn bejelentette, hogy átfogó segélyintézkedéseket kíván tenni a Kelet-Európából áttelepülő németek gazdasági-társadalmi beilleszkedésének megkönnyítésére. Számuk az idén várhatóan el fogja érni a 200 ezret. Két évvel ezelőtt még csak negyvenezren érkeztek az NSzK-ba. Nőtt a német nemzetiségű szovjet állampolgárok áttelepülési aránya: míg tavaly az év első felében 5500-án. idén hasonló időszakban 21 ezren érkeztek. 1988 első felében 52 ezren jöttek Lengyelországból, 7200-an Romániából. (Ugyaninnét tavaly összesen 7200-as települtek át az NSzK-ba.) - Példamutató, ahogy a nyugatnémet kormány gondoskodik a hazatelepülni kívánókról. M5 nt tudjuk, Ceausescu "fejpénzt" is kap minden egyes elbocsátott németért, akiknek otthon is minden kedvezményt megadnak, hogy mihamarabb megtalálják helyüket a kapitalimusban. Ami pld. a román* viszonyok után aligha megy nehezen. Jugoszláviában megingott a bizalom a kommunista pártban - ismeri be önkritikus módon a párt legutóbbi elnökségi plénuma. "A párt - olvassuk - a társadalmi események peremére szorult és a közvélemény nyomása gyakran olyan helyzetbe juttatja, hogy védekezésre, bocsánatkérésére kényszerül." - Elgondolkoztató megállapítások, főleg őszinteségük meglepő! De valahogy nem érzem különleges jugoszláv problémának: lényegében minden kommunista ország pártjára ráillenek ezek a^szavak . A kommunista pártok mindenütt defenzívában vannak, magyarázzák a múltat és kifogásokat keresnek a jelen sikertelenségeire. A jövőről már senki sem beszél... Kulcsár Kálmán akadémikus, a magyar,kormány nemrég kinevezett igazságügyminisztere szeptember elején az Egyesült Államokban járt. Washingtonban bírákkal és jogászokkal tárgyalt a törvényalkotásról és a bíróságok szerepéről, hogy tapasztalatokat gyűjtsön az új alkotmányjogi törvény megalkotására, illetve az alkotmány megreformálására. - Amennyire örvendetes, hogy a készülő alkotmányrevizió magán viseli majd az amerikai demokratikus gondolkodás jegyeit,annyira elszomorító, hogy egy olyan ezeréves jogállam,, mint hazánk, oda jutott, hogy a két évszázados múltra visszatekintő Egyesült Államok jogalkotásától kell tanulnia. Amerikában még bölényekre vadásztak az indiánok, amikor már létezett egy Aranybulla.Negyven évnyi kommunizmus elég volt ahhoz, hogy vezető jogászaink elfelejtsék, mi fán terem az alkotmány és a független bíróság? A Moszkovszkije Novosztvi hasábjain azt fejtegeti valaki, hosy mik az okai annak, hogy meg ma is sokan védik a személyi kultusz időszakát? a szovjet újság-
