Független Magyar Hírszolgálat, 1988. március-1989. február (12. évfolyam, 1-12. szám)
1988-05-15 / 3. szám
, 1 Oldalakat lehetne megtölteni az erdélyi magyarok sérelmeivel.Hadd említsek befejezésül néhányat, a legfájóbbakat. Az egyetlen magyar nyelvű központi napilap, az ELŐRE Bukarestben jelenik meg. Ezen kívül minden magyarlakta ^megyének van magyar újságja, de ezekben sincs sok köszönet. Ceausescu dicsőítésével és a nagyromán politika népszerűsítésével töltik meg oldalaikat, a magyar kultúra ápolására nem marad hely. (Kolozs megye lapja - címe: Igazság - naponta a következő vastagbetűs fejléccel kerül az olvasók kezébe: "Nicolae Ceausescu elvtárs feladatmeghatározó útmutatásai szellemében". A szerkesztőség címe pedig így szerepel az újságon: "Cluj Napoca".) Létezik még néhány hetilap és folyóirat, de ezek rendszertelenül látnak napvilágot,térjedelmüket az utóbbi években felére csökkentették, áruk ugyanakkor 100-150 százalékkal nőtt. A nagymultú Művelődés megszűnt, a Korunk pedig legutóbbi számát teljes egészében az ERDELY TÖRTÉNETE ellen kiadott írások újraközlésének szentelte. Magyar nyelvű könyvkiadásra egyedül a bukaresti Kriterion jogosult, mely a tíz év előtti helyzethez képest felére-harmadára csökkentette a példányszámokat. A televizió 1982-ig heti két és fél órát sugárzott magyar nyelven. 1983-ban az adásidőt felére csökkentették, majd 1984-ben teljesen megszüntették. Bezárták a két erdélyi regionális rádiószerkesztőséget is: jelenleg a bukaresti rádió napi egy-két órás magyarnyelvű adásával kell beérje a két és félmilliós magyarság. Ónálló magyar színház csak Kolozsvárott és Temesváron működik, román színtársulat mellé szervezett magyar tagozat Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon és Szatmárban van. A magyar múzeumokat, közgyűjteményeket és könyvtárakat az utóbbi évek során a megfelelő román kulturális intézményekbe olvasztották be. Ami az erdélyi magyarok mindennapi életét illeti, arról már sokat olvashattunk még amerikai újságokban is, de hadd egészítsem ki a képet egy hazai újságíró útiélményeivel (Gazsó Ferenc: Erdély, a legnagyobb kisebbség - 1988. január 30* ^Magyar Hírlap). Olvassuk, hogy amikor az utas megérkezett a magyar határtól pár kilométerre lévő Oradeaba - a város szélén csak ez a felírás található, Nagyvárad neve nem! -, az első, amit lát, a sorbanállás. Még csak reggel 7 óra van, de már vagy százan ácsorognak a tejbolt előtt. Egy másik üzletnél is az^utca^közepéig tart a sor. Benzinjegyért is sorba kell állni: amíg a magyar újságíró várakozik, négyen is megszólítják forintért. Százas ellenében száz lejt adnának,^ noha hivatalosan 1?0 forintért jár ennyi. Száz lej értékű tíz literes benzínjegyre is akadna számos vevő - 250 lejt kínálnak, érte. A következő állomás Marosvásárhely, ahol az utas a Rákóczi utcát keresi. Nem leli, mert időközben átkeresztelték Avran Jancu utcára. Végre mégis megtalálja az ismerőseit és hosszú beszélgetésbe merülnek. A házban főiskolára készülő diák van: panaszkodik, nem sok reményt táplál a felvételre. Pár év előtt még 7-8 százaléknyi magyar nemzetiségű jelentkező jutott be az egyetemekre (ez megfelel a magyar lakosság román adatok szerinti arányszámának). Legutóbb megszüntették a nemzetiségi arányokat: azóta 4-5 százaléknál /több magyar származású diák nem jut be a felsőoktatási intézményekbe. A fiú elmondja, hogy a bátyja három éve végezte jeles eredménnyel a liceumot, azóta évente újra s újra nekirugaszkodik a felvételi vizsgának, de sikertelenül... A vizsga"nyelve 1984 óta Erdélyben is kizárólag a román. A fiatalember - jegyzi meg az újságiró - magyarul gondolkozik.de kiejtése idegen és időnként keresi a szavakat. Nem tagadja, hogy ma már jobban beszél románul, mint magyarul, hisz’ 15 éves kora óta román nyelvű oktatásban^ részesül. A családi otthonban magyar a társalgási nyelv, de időnként a szülők is románra váltanak, főleg a kislány miattnehogy az iskolában később hátrányba kerüljön. Magyar nyelvű osztály indításához legalább 36 jelentkezőre van szükség, de ha ehhez még három román gyerek jön,a tanítás nyelve román. A nyolcvan százalékban magyarlakta Hargita és Kovászna megyékbe az utolsó két év alatt 240 olyan pedagógust helyeztek, akik csak románul tudnak... A kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen magyar nyelvű képzés ma már csak a magyar szakon folyik, ahol a hallgatók száma egyre fogy: egy évfolyam 6-8 főből áll. Vigyázó szemünket Erdélyre vetve, a képek mind szomorúbbak, a jelenségek, amelyeket látnunk kell, évről-évre tragikusabbak. Ottani véreink jövő je bizonytalan, Erdély fölött az égbolt sötét. S az számunka nem jelent vigasztalást,hogy egész Románia fölött az...
