Független Magyar Hírszolgálat, 1986. március-1987. február (10. évfolyam, 1-12. szám)
1986-09-15 / 7. szám
A FAL Huszonöt éve áll a Gyilkos Fal! Szinte hihetetlen, de így vant negyedszázada vágja két részre a Fal a hajdani Reich valamikori fővárosát, Berlint. Tönkretéve egy világvárost, melynek utcáin, terein, házain húzódik keresztül a több méter magas otromba betonszörnyeteg, mint valami sok mérföld hosszúságú gonosz sárkány, kénköves leheletével elpusztítva minden életet maga körül, kihalttá téve egész városrészeket. Amerre a Fal vonul, kétoldalt folytatás nélküli elnéptelenedett utcák szegélyezik. De micsoda különbség a két oldal között! A nyugati oldalon a polgárok igyekeznek néhány virágágyással enyhíteni a szürke betontömeg rideg látványát, maga a riasztó fal pedig telis-tele felírásokkal,^ festékkel odamázolt politikai sloganokkal, melyek kárhoztatják a falat, csúfolják a keletnémet kormányt, gúnyolják Honeckert és szidják az oroszokat. S néhol egy-egy sír, fakereszt, virágcsokor a fal tövében« megannyi memento. Az elpusztult menekülők emlékére, akik a Gyilkos Fal másik oldalán lelték halálukat sikertelen szökési kísérlet közben.^Hetvennégyen voltak... A fal keleti oldalán mutatkozik meg a szörnyű építmény embertelensége, a maga nyers valóságában. A kelet-berlinieket 10-15 méter széles,homokkal felszórt sáv tartja távol a rabságuk jelképétől, a Faltól, melynek tetején szögesdrót húzódik végig. De szögesdrót szegélyezi a tilalmi övezetet is. Azt meg mindenki tudja, hogy a felgereblyézett föld, melyben egy egér nyoma is meglátszik, aknákat rejt a felszín alatt. Láthatatlan huzalok keresztezik helyenként a fal előterét s ha valaki belebotlik ezekbe, önműködő tűzfegyverekből golyózápor árasztja el a terepet. Közvetlenül a Fal mellett keskeny út: ezen rendszeres időközökben katonai járőrautók száguldanak végig, közben pedig vérebeket pórázon vezető géppisztolyos katonák is föl-föltünnek, ellenőrző útjukat végezve. És párszáz méterenként magas őrtornyok, melyekről golyószórósok figyelnek minden mozgást a Fal közelében. Átjutni majdnem lehetetlen. Sokan próbálkoztak már a meneküléssel 25 év alatt, de csak nagyon keveseknek sikerült. Hogy hány menekülőt fogtak el és hurcoltak börtönbe, nem tudjuk» de azt tudjuk, hogy összesen hetvennégyet gyilkoltak meg közülük... Ezeknek állítottak most emlékművet a Fal nyugati oldalán és ennél az emlékműnél rendeztek tüntetést az évforduló napján a szabad berliniek. Koszorúkat helyeztek az emlékműre és beszédek hangzottak el. Arról, hogy meddig fog még állni egy város, egy nép, egy földrész, egy egész világ megosztottságának szomorú jelképe, korunk szégyene. A WASHINGTON POST tudósítást közöl a tüntetésről és képeket is. Ezeken látni a tüntető tömeget, amint a végén elő emberi láncot formál a Fal mentén, hogy teljes hosszában körülvegye a kommunista Németország testében a szabadság bástyájaként álló, a többi sokmillió némettől fallal elzárt Nyugat-Berlint. A falat azért emelték a kommunisták, hogy ne szökjön át mindenki a keleti zónából a nyugati zónákba. (A Fal felhúzásáig, 1961 augusztusig közel hárommillió német menekült keletről nyugatra s legtöbbjük Berlinben hajtotta végre tervét.) Míg a nyugati oldalon holtakért imádkoztak s a szabadságért tüntettek, a Gyilkos Fal keleti felén ünnepséget rendeztek a kommunisták. Katonai parádéval ünnepelték a Fal negyedszázados születésnapját és Honecker kijelentette« a falat a fasiszta provokációk ellen húzták fel s a fal a béke záloga, a kommunista Németország építésének biztosítéka. (Ez annyiban kétségkívül igaz, hogy ha Honeckerék nem emeltek volna falat a menekülők elé, ma nem lenne emberük, akivel építhetnék a kommunizmust...) A POST tudósítója megjegyzi: a történelem ismer hatalmas védőfalakat, nem is egyet. Ilyen például a kínai Nagy Fal, ilyen Hadrianus fala a brit szigeten. De ezek mind a betolakodók ellen épültek,hegy a külső ellenséget távoltartsák. A berlini Fal az első védőmü a történelemben, melyet azért építettek, hogy a bentlévők ne tudjanak kimenni... Hogy emberek millióitól elvegyék a szabadságot, hogy rabságban tarthassák őket: hogy rabságban tarthassanak városokat,népeket,országokat. Csaknem napra egyidőben azzal, hogy Kelet-Berlinben katonai felvonulással tisztelegtek a szabadság és rabság határát jelző Gyilkos Fal előtt, az Egyesült Államok fővárosában is ünnepi aktusra került sor. Nem katonaindulók harsogása és nem bakancsok ütemes csattogása adta ehhez a kísérőzenét,csupán egy magányos toll percegését hallotta az a néhány ember, akik körülvettek egy íróasztalt. De ez az íróasztal Washingtonban, a Fehér házban áll és a tollat az Egyesült Államok elnöke, Ronald Reagan tartotta kezében. S amit aláírt vele, az a Rabnemzetek Hetét bejelentő elnöki proklamáció volt.
