Független Magyar Hírszolgálat, 1986. március-1987. február (10. évfolyam, 1-12. szám)

1986-06-15 / 4. szám

- 6 _ vett át fordításban a Magyar Nemzet. Ez képet fest a kiürített városról, Cserno­bilről - "néhány nappal ezelőtt még 25,000 ember, erőmüvi munkás, építő, vegyész és hajós élt itt: és most üres a város" - majd hosszasan méltatja azt a mentési munkát, melyet a szakemberek végeztek, hogy lokalizálják a katasztrófa hatását. "Az erőműben dolgozó és a környéken lakó emberek becsületére legyen mondva, nem tört ki pánik, bár akadt néhány pánikkeltő." Aztán egy oldalvágás a nyugati hír­közlő szerveknek: "Egyes külföldi lapok és rádióállomások megpróbáltak pánikot kelteni, emberek ezreinek haláláról, atomrobbanásról beszéltek, azt mondták, az országnak az egész európai területét és a környező államokat elborította a rá­dióaktív sugárzás. Szégyenletes ez a káröröm a megtörtént baj felett." Senki sem érzett kárörömet a tragédia miatt, csupán - ismerve az oroszok mindent később és mindent ferdítve közlő tájékoztatását - Nyugat aggódott a rádióaktív hatás miatt és gyanúját alátámasztotta, hogy az oroszok három napig hallgattak, míg nyilvánosságra hozták a történtek részleteit. S az atomkorszak első igazán ve­szélyes méretű szerencsétlenségét végül is nemzetközi összefogással sikerült megfékezni, súlyosabb követezmények nélkül. A május elsejei ünnepségek a szokásos keretek közt zajlottak le Magyarországon, főleg Budapesten, ahol volt díszfelvonulás, népi majális, viziparádé, meg Kádár­beszéd a felvonulókhoz. Az újságok fejléce ezúttal is vörös volt és a vezér­cikkek méltatták az ünnep jelentőségét. A Magyar Nemzet vezércikke a munka di­csőségét igyekszik kidomborítani s eközben a szerző mond egy-két érdekességet: "Messze mások mögött járunk, de ki kell törnünk a megkésettség állapotából. A magyar gazdaság pillanatnyilag olyan helyzetben van, hogy kitörésre kevés az esélye. Sőt éppen ellentétes folyamatok zajlanak napjainkban: mintha megint a hetvenes évek eleje kísértene. (A hetvenes évek elején kerekedtek felül átmene­tileg a gazdasági reform ellenzői és fékezték le az Új Mechanizmust. S.Gy.) Ve­szélyes irányban sodródunk: mást akar a politika, a kormányzat, mint amerre a vállalatok mennek s a gyakorlatban nem az történik, amit céljainkban meghatá­roztunk. Pedig már-már azt hittük, elmozdulunk a mélypontról. ue nem, az emel­kedőnek még nagyon az elején tartunk. Egy bizonyos: a szorító helyzetben nehéz lesz megtalálni a reformtörekvések és a.régi beidegződések között a helyes utat. De a reformról nem mondhatunk le." - Ünnepi vezércikknek szokatlan hang: és kitűnik belőle, hogy az ortodox kommunisták aktivitása a reformpolitika ellen ismét megerősödött. Kérdés, milyen egyensúlyi helyzetet képes teremteni Kádár és köre (mint centrum) a reformok hívei és ellenzői között. Az egyre rosszabbo­dó gazdasági helyzet az utóbbiak malmára hajtja a vizet, de reméljük, a józan ész felülkerekedik majd a pártvezetőségben és nem fojtják meg a hatásaiban csak későbbi eredményekkel kecsegtető reformot. Rövid távon a kemény vonal híveinek talán több esélye lenne rendbehozni a zilált gazdasági viszonyokat, de ennek szomorú következményei lennének a jövőben. Csernobil még egyszer: a Népszabadság ismertette a hivatalos szovjet állásfog­­lalást az atomerőmű balesetével kapcsolatos nyugati visszhangról. "A szovjet tömegtájékoztatási eszközök elitélik a szerencsétlenség ürügyén indított,helyen­ként hisztérikus hangú nyugati kampányt. Leszögezi a nyilatkozat, hogy az erő­mű környékéről negyvenkilencezer embert költöztettek el, a mezőgazdasági tevé­kenységet beszüntették, az állatállonányt levágták. Az atomerőmű környékén 3° kilométeres körzetben telepítették ki a lakosokat. A szovjet kormány köszönetét mond azoknak a kormányoknak és szervezeteknek, amelyek együttérzésüket nyilvá­nították, illetve segítségüket ajánlották. Sajnálatos viszont, hogy ezzel egy­­időben meghatározott körök tisztességtelen politikai célokra aknázták ki a Sze­rencsé tlenség tényét. Egyes nyugati politikusok és sajtószervek mindezt azzal a céllal teszik, hogy kétségeket támasszanak Moszkvának a leszerelési megállapo­dásokat ellenőrző intézkedésekkel kapcsolatos álláspontja iránt - írja a TASzSz kommentátora,_majd utal rá, hogy Amerika feltehetően így akarja elterelni a fi­gyelmet a Líbia elleni agresszióról, a nevadai atomkísérletről és a csillag­háborús programról. Az Egyesült Államok segítségnyújtás címén jogot próbált ma­gának vindikálni, hogy helyszíni ellenőrzést gyakorolhasson az erőműiéi. A se­gítséget a Szovjetunió udvariasan megköszönte, de nem vette igénybe, mert saját eszközökkel is ellenőrzés alatt tudja tartani a helyzetet. A politikai céllal indított hisztériakampány összeomlott" - szól a szovjet nyilatkozat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom