Független Magyar Hírszolgálat, 1986. március-1987. február (10. évfolyam, 1-12. szám)

1986-03-15 / 1. szám

Február első napjainak hazai hírei közül kiemelnénk a Magyar Távirati Iroda je­­lentését, mely szerint Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter meghívá­sára hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka, Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsfőnökének kíséreté­ben. A katonai delegációt a Ferihegyi repülőtéren a Honvédelmi Minisztérium fo­gadóbizottsága várta, Kárpáti Ferenc miniszterrel az élen. - Kulikov marsall "hivatalos baráti" látogatása nyilvánvalóan demonstratív jellegi!, hiszen a ma­gyar néphadsereg felkészültségét a Magyarországon "ideiglenesen" állomásozó szov­jet erők összekötő tisztjei és a kulcshelyekre beépített komisszárok folyamato­san ellenőrzik. __Az elhallgatás is hazugság és ha tudatos, kimeríti a hamisítás fogalmát,amikor tájékoztatásról van szó. A kommunisták gyakran alkalmazzák ezt a trükköt,főleg ha számukra kellemetlen témáról kell beszélniök. íme egy példás a Magyar Nemzet időnként "Anno..." cimmel rovatot közöl, melyben kerek évfordulókat, 100-150 év­vel ezelőtt történt eseményeket idéz föl. Legutóbb azt olvastuk ebben a rovatban, hogy 100 évvel ezelőtt, 1886. február 14-ért született Kapnikbányán Papp Simon ge­ológus, egyetemi tanár, a magyar kőolajbányászat megteremtője. Aztán így folyta­tódik a visszaemlékezés: "Papp Simon a pénzügyminisztérium bányászati osztályá­nak főgeológusaként az 1910-es években minden hazai geológiai munkában részt­­vett: ércet, ásványt, szenet, sót, kőolajat, földgázt kutatott." - Ennyi és sem­mi több. A világhírű geológus pályakezdő működéséről, az 1910-es évekről fontos­nak tartja beszélni a krónikás (mindez még a monarchiában történt...), de a ké­sőbbi évekről hallgat. Például nem említi, hogy Papp Simonnak köszönhető, hogy Lispén megindult a nagyüzemi olajtermelés, amit mint a MAORT vezérigazgatója irá­nyított, egészen addig, míg 1949-ben a kommunista rendszer szabotázs vádjával le nem tartóztatta és el nem ítélte. Halálos ítéletet kapott, amit "kegyelemből" életfogytra változtattak. 1953-ban, hatvanhét éves korában engedték ki a börtön­ből s hamarosan meg is halt. (Papp Simonról írta Galgóczi Erzsébet Vidravas cí­mű regényét - a tudós Simon Pál néven szerepel a könyvben -, de még a születési adatok is pontosak: a kötet 198. oldalán azonosíthatók, Simon Pál szabadulóleve­léről.) - Hogy a kommunisták még ma is elhallgatják Papp Simon kálváriáját és a vele történt gyalázatot, arra mutat, hogy - akármennyire is tagadják - rendsze­rüket a Rákosi-rendszer folytatásának tekintik. Tessék-lássék bírálják az akkori törvénysértéseket (főleg akkor, havazok kommunistákat érintettek), de szívük szerint a legtöbb ítélettel azonosítják magukat. Ha nem így lenne,nem éreznének tudatalatti lelkiismeretfurdalást a Rákosi-rémkorszak bűnei miatt, hanem nyiltan mernének beszélni azokról. És teljes egészében elítélnék a műitat. De nem te­szik. Azért hallgatják el Rákosi bűneit, mert még ma is cinkosságot vállalnak vele. A belső bandaharcok közben Kádár is megjárta Rákosiék börtöneit, de jó kom­munista módjára mégsem tagadja meg a "nagy elődöket". Dante Caputo argentin külügyminiszter február első hetében néhány napot Magyar­­országon töltött és tárgyalt Várkonyi Péter külügyminiszterrel a két ország kö­zötti kapcsolatok bővítéséről. __A PRAVDA angolnyelvu kiadásáról számol be a pesti sajtó: a moszkvai pártlap an­gol változata ezentúl minden amerikai nagyvárosban kapható lesz. A két úpság mé­rete azonos, tartalma is nagyjából ugyanaz. Az ötlet egy Charles Cox nevű vállal­kozótól származik, aki - mint mondta - így akar ablakot nyitni a Szovjetunióra. (Hogy Cox űr mennyi anyagi támogatást kap Moszkvából, arról nem szól a krónika.) Az angol Pravda nem olcsó mulatság: egy évi előfizetése 63O dollárba kerül. - Most csak azt várjuk, mikor akad egy vállalkozószellemű szovjet honpolgár, aki a Washington Post, vagy a Név/ York Times orosznyelvű kiadását akarja terjeszte­ni Moszkvában. Alighanem bolondnak néznék, ha ilyen ötlettel állna elő és az őrültekházába csuknák, de előbb biztosan kapna néhány mázsás pofont a politikai rendőrségen. (Egyébként ami azt illeti, Cox ur is megérdemelne ,pár kisebbfajta nyaklevest, amiért szovjet propagandát csempészik az Egyesült Államokba, de re­méljük, majd akad olyan amerikai jobboldali szervezet, melynek emberei kiosztják ezeket a képesfelére... Mert Amerikában sajtószabadság van: szabad kommunista új­ságokat terjeszteni, de szabad ezellen tiltakozni is. Úgy hogy Cox úrnak elmen­jen a kedve a Pravda-biznisztől.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom