Független Magyar Hírszolgálat, 1986. március-1987. február (10. évfolyam, 1-12. szám)
1986-04-15 / 2. szám
8 A XXVII. szovjet pártkongresszus tanulságait elemző cikket olvasgatok,és eszembe jut, amikor három évtizeddel ezelőtt Hruscsov hetykén kijelentette: tiz év múlva utolérjük, sőt el is hagyjuk az Egyesült Államokat. A Gorbacsov-éra első pártkongresszusán kiderült, hogy minden téren nagy a lemaradás és a szovjet lapok megegyeznek abban: ha jutni akarnak valamire, radikális reformokra van szükség. "Minőségileg kell átalakítani az egész társadalmat" - mondta a kongresszus egyik felszólalója. (A kommunizmus hatvanhatodik évében ideje lesz ennek!...) Egy másik szónok így kiáltott fel: "Ne kerüljön el bennünket a technikai haladás!" (Eddig úgy látszik, elkerülte őket.) Szibéria tudvalévőleg a Szovjetunió legdinamikusabban fejlődő része, mert az itt lévő természeti kincseket próbálják feltárni és óriási ipartelepeket építenek, mindenféle kedvezménnyel csábítva a munkaerőt. E körzet küldötte panaszolta a kongresszus, hogy akadozik az építőanyag ellátás, nincsenek építőipari gépek és nem tudják tartani a határidőket. "Maguk az építőipari dolgozók is évekig várnak lakásra" Akkor meddig várnak a többiek, mondjuk Ukrajnában?... "Az új hajtóerők" címmel olvashatunk interjút Bognár József akadémikussal, aki a szovjet gazdaság megreformálásához szól hozzá. "Nagyon örülök annak - mondta Bognár -, hogy a Szovjetunióban ilyen mélyreható reform kidolgozását kezdték el. Közgazdászként évek óta vártam erre (!),, mert egyetértek a kongresszuson elhangzott megállapításokkal, miszerint a szocialista korszak első szakaszában fontos szerepet játszó gazdasági hajtóerők kimerültek, és ezeket újakkal kell felcserélni." Ezután Bognár kifejti, hogy ma már nincs "centralizált jövedelemfelhalmozás" ami azt jelentette, hogy az állam "elvonta" mások javait és kiapadtak a "tulajdonviszonyok megváltozásából fakadó erőforrások is". Ami magyarul azt jelenti: ma már minden állami kézben van, nincs mit elvenni másoktól. Most a termelékenység, a piac igényei szerinti gyártás és az export tölthetik be a hajtóerők szerepét. "A szemléletnek kell megváltoznia - hansúlyozta Bognár - és ezt célozzák reformok." - Meglepő őszinteség:,így kell megtudnunk, ho^y a kommunista gazdaságot évtizedeim át csak a kisajátitott, elrabolt, államosított javak tartották életben. Most elérkezett az idő, amikor végre termelni is kell. Mégpedig kapitalista módon, szabadgazdálkodási módszerek lekopírozásával. Bognár elvtárs mindezt kommunista tolvajnyelven makogta el: holott két mondattal is elintézhette volna: a marxista gazdaságpolitika megbukott, mással kell próbálkozni! Egyszerű, nem? A nyugati hitelekről nyilatkozott Timár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és hangsúlyozta, hogy a népgazdaság tavaly eleget tett fizetési kötelezettségeinek. Kifejtette, hogy a tavalyi deficit miatt az ország a tervezettnél több hitelt vett fel, de "sikerült az adósságállomány lejárati összetételét javítani". Hétköznapi szavakkal: a visszafizetési határidőket távolabbra tolták. A jelenlegi hitelekről szólva, Timár ismertette az 1986-ban eddig fölvett 228 millió dolláros Világbank-kölcsőn céljait: a vegyipar, az állattenyésztés és a közlekedés korszerűsítése. "Műveltség" című pársoros a Magyar Nemzetben: valakiről szól, egy jónevű szakemberről, akit faggatnak. A televízió kamerája előtt. "Kérik - idézem szószerint a leírást -.mondaná el a dolog lényegét. Dadog valamit. A kérdező tapintatos, újra faggatja, de most másképp igyekszik közelíteni az ügyhöz. Végre nyögni kezdi a választ. Panelmondatok, frázisok, töltelékszavak. Újabb kérdés, újabb makogás. Belesül a körmondatába. Megkísérli, hogy kivágja magát. Hosszabb magyarázatba keveredik, a szakmai zsargon stílusában. Nincs remény. Műveletlen. Nem tud beszélni. Nem tud magyarul." - A magunk részéről hozzátehetjük ehhez a lehangoló portréhoz: Magyar értelmiségi, szakbarbár, 1986-ban, a szocializmusban. Az Országgyűlés inari bizottsága tárgyalt az új lakások minősége elleni panaszokról. Különböző hibák miatt jelenleg 1900 per van folyamatban, és ennek kapcsán javaslatok hangzottak el az építőipar munkájának korszerűsítésére. Nyári időszámítást vezetnek be március 30-tól Magyarországon. Ez azt jelenti,hogy az órát egy órával előre kell állítani. Az Országgyűlés .jogi bizottsága megkezdte az új sajtótörvény tárgyalását. Érdekes véletlen folytán ez a hir éppen a március 15.-i hazai újságokban látott napvilágot. Vajon megvalósítja-e az új sajtótörvény a sajtószabadságot, amit Petőfi és társai már 18^8-ban követeltek? S ami napjainkban csak papíron létezik otthon.
