Független Magyar Hírszolgálat, 1986. március-1987. február (10. évfolyam, 1-12. szám)
1986-04-15 / 2. szám
- 3 -sorra azokat a borzalmas vádakat, melyeket az erdélyi területek visszacsatolásában résztvevő magyar csapatokra szórnak a románok ebben a könyvben. Aminek oldalain Dücső Csabán kivül báró Aczél Ede szájába adott "programot” is olvashatunk: "Ezeket a bocskoros oláhokat ki kell irtanunk - harsogta állitólag báró Aczél, Szilágysomlyón tartott beszédében -, le kell ölnünk, mint ellenségeinket. Ez nem bún! Az igazi bűn az lenne, ha nem irtanánk ki ezt a bocskoros oláh bandát! Megrendezzük Szent Bertalan éjszakáját!" S a könyv mindjárt példákkal is szolgál,hogy "bizonyítsa", mindez be is következett. íme egy eset: "A barbárság Szatmár és Bihar megye megszállásának első napjától kezdetét vette. Az első óráktól román parasztokat mészároltak le. Késő éjjel leventék (!) támadták meg a bikszádi kolostort és tőrrel rontottak a szerzetesekre. Egy húszfőnyi parasztcsoportot, amely előző este menekült ide a terroristák elől, egy másik banda kerítette be és mészárolta le. A leventebandák elégették az imakönyveket, majd a kolostorból átmentek Máramarosba, ahol lemészárolták az útjukba kerülő összes románokat. Három nap és három éjszaka a falvak a legborzalmasabb féktelenkedés áldozatai voltak. Szaploncán a parasztokat vizes kötéllel verték, aztán megásatták velük a sírjukat, utánozva a Horia-féle forradalom után bevezetett fehérterror idején használt eljárásokat. A Visó völgyében több falut felégettek, Borsabányán halállal fenyegették a románokat." De folytassuk tovább az idézeteket: "Szeptember 7-én a horthysta katonák húsz román parasztot tartóztattak le, akik a földeken dolgoztak. Egy elhagyott temetőbe terelték őket és megkérdezték, mit választanak: a főbelövést, vagy a felakasztást." Más:"Szeptember 8-án horthysta katonák 13 román polgári személyt gyilkoltak meg Nagyalmás községben, 12-én pedig két román parasztot lőttek le Nagyvárad mellett." Hogy a magyar csendőrök sem maradnak ki a gyalázkodásból, az sejthető: "Máramarosszigeten a csendőrök minden semmiségért puskatussal verték a lakosságot és terrorral kényszerítették a város elhagyására." Másik eset: "A Meszes-hegységben még tíz románt lőttek agyon. Békésen Zilah felé tartottak, tejjel, tojással a piacra igyekeztek." A hazugságverseny pálmáját azonban valószinüleg a zilahi eseményeknek kell Ítélni: "Zilah városában - olvassuk - a megszálló csapatok meggyilkoltak hét embert, köztük négy nőt. A nők holttestéről letépték a ruhát, a tetemeket meggyalázták. A halottakat félig temették el, hogy a kutyák egyék meg őket. A vágóhídon hat románt gyilkoltak meg, a Wesselényi-liceum udvarán egy magyar százados maga lőtt agyon egy férfit és két nőt. A város határában két gazdaságra bukkantak a megszállók: mindkét gazdát és egész családjukat, beleértve egyikük terhes feleségét, agyonlőtték." Ennyi véres hazugságot még kitalálni is művészet, de a románok nem ismernek lehetetlent. M^nt ahogy nem ismernek kíméletet sem abban, hogy napjainkban megbosszulják a bécsi döntést, azt, hogy volt egy rövid négyéves időszak, amikor Erdély kis része ismét Magyarországhoz tartozott és nekik ki kellett takarodniok "Dacia ősi földjéről". Mostani magyarüldöző, elrománosító politikájuk igazolására nem riadnak vissza a legdurvább hamisításoktól sem és hogy mindezt a nyugatiak számára elhihetővé tegyék, nem győzik hangsúlyozni; az u.n.bécsi döntést a tengelyhatalmak erőltették Romániára. Hogy megjutalmazzák a "fasiszta" Magyarországot. Tagadhatatlan szépséghibája volt a bécsi döntésnek, hogy a nyugati szövetségesekkel akkor már hadbanálló Berlin-Róma tengely védnöksége alatt, Hitler és Mussolini közreműködésével jött létre s ezért London és Washington már születésekor semmisnek tekintette. De ez az akkori történelmi helyzetből adódott, amit mi magyarok nem befolyásolhattunk. Az viszont elképzelhetetlen lett volna, hogy a magyar kormány visszautasítja a lehetőséget, amikor a trianoni igazságtalanságok részbeni jóvátételére nyílt alkalom. Aki azt állítja, hogy akkor más politikát kellett volna folytatni, utólag bölcs. Más politikát most sem folytathatunk, csak olyat, mely erdélyi véreink javát és megmentését szolgálja. Ami - ha a jelenlegi világhelyzet nem is kedvez az ilyen követeléseknek - nem lehet egyéb, mint a magyar-román határ etnikai alapon való megváltoztatása, az elrabolt magyarlakta erdélyi területek visszacsatolása Magyarországhoz. x GENOCIDE IN TRANSYLVANIA címmel dokumentumkötet jelent meg a Danubian Press kiadásában, az Erdélyi Világszövetség és a Danubian Research Center közreműködésével az erdélyi magyarság szenvedéseiről. A kötet Wass Albert munkáját dicséri.
