Független Magyar Hírszolgálat, 1986. március-1987. február (10. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-15 / 11. szám
-7 -■ SZERKESZTŐI ÜZENETEK: TT-, 1956. OKTÓBER 23. — Kedd — KOSSUTH RÁD1Ö BUDAPEST 5:30 h. — Kedves hallgatóink, közleményt olvasunk fel: Ellenforradalmi, reakciós elemek fegyveres támadást intéztek középületeink ellen és megtámadták karhatalmi alakulatainkat. (A továbbiakban a közlemény szószerint egyezik az előzőkkel.) • 6:30 h. — Megismétlik a közleményt: Ellenforradalmi reakciós elemek..." (Rövid szünet után): Figyelem, figyelem! Figyelem, figyelem! A Magyar Népköztársaság belügyminisztériuma felhívja Budapest lakosságát, miután a fosztogató ellenforradalmi csoportoktól való tisztogatás még folyik, 9 óráig csak feltétlenül halaszthatatlan ügyben közleked()enek az 12:53 h. — Rendkívüli jelentés! (A déli cigányzenét megszakítva a következő közleményt olvassák fel.) A belügyminisztérium közleménye: A közrend zavartalan biztosítása érdekében a belügyminisztérium nyilvános utcai gyűléseket, felvonulásokat a további intézkedésig nem engedélyez. piros László belügyminiszter * 14:23 h. — Megszakítják a "Fiatalok zenei újságja” című műsort: A belügyminisztérium közleménye: Piros László belügyminiszter a kihirdetett utcai gyülekezési és felvonulási tilalmat feloldja. "Chicagói elofizetc^-nek: Köszönjük a Chicagóban négyhavonként megjelenő irodalmi folyóirat októberi számából kifényképezett és lekicsinyítve beküldött 114. sz. oldalt. (Első sorait itt közöljük.) Ezzel kapcsolatosan azt kérdi: milyen napra esett tulajdonképpen október 23. a forradalom kitörésének ideje? Akkor ugyanis még csak 6 éves volt és saját emlékei nincsenek azokról a napokról, de szüleitől úgy hallotta, hogy a budai Bemszobornál kedden délután volt a tüntetés, melyből még aznap este kirobbant a felkelés. Most azonban kezébe került a fent említett chicagói magyar folyóirat és abban olyanokat olvasott,amik alaposan összezavarták. A folyóirat ugyanis néhány oldalon közli a forradalom kronológiáját s abból azt lehet kiolvasni,hogy az események már október 22.-én kezdődtek. Különben hogyan lenne lehetséges az, hogy - legalábbis a folyóirat szerint - október 23.-án reggel a Kossuth-rádió hire már "ellenforradalmi" megmozdulásokról tudósit, melyek előző este zajlottak le a városban? Kérdése: ezek szerint már hétfőn megkezdődött a forradalom és megtörtént a rádió ostroma? Szeretné tudni, mi az igazság? - Megnyugtatjuk: a családban pontosan emlékeztek, hogy a tüntetések kedden, október 23-án kezdődtek, az ezekről szóló közleményt igy csak szerdán (24.-én) olvashatták be a rádióba, valószinüleg már a Parlamentben hirtelen berendezett szükség-stúdióból, mert a rádió Sándor-utcai székháza akkor már a felkelők kezén volt. - Az idézett chicagói folyóirat tehát ott követte el a hibát, hogy rossz napra tette történelmünk legutóbbi fordulópontját, illetve azt a rádióhírt, mely - mint tudjuk - olaj volt a tűzre és nagyban hozzájárult a harcok fellángolásához. - Véleményünk ezzel kapcsolatban az, hogy sajtóhibák, elírások fölött általában nem illő élcelódni, de ez több azoknál és mively erősen értelemzavaró, szóvá kell tenni. Erre adott alkalmat az ön levele. Súlyosbítja a dolgot, hogy nem napi- vagy hetilapról van szó, ahol a sietség, a kapkodás sokmindenre mentség, hanem egy évente háromszor kiadott másfélszáz oldalas folyóiratról, melynek összeállítására és átnézésére bőven van idő. Az ember csodálkozik: hogyan csinálják ezt az újságot és ki felelős a korrektúrákért? Furcsa, hogy a szerkesztés négy hónapja alatt senki sem akadt a nyilván közös munkával készülő folyóiratnál, akinek föltűnt volna ez a tévedés. - Még ha azt mondja is valaki, hogy ez nem érinti a lényeget, mégis fölmerül a kérdés: mennyire érzik magukénak a folyóirat szerkesztői az ötvenhatos forradalmat, ha még kezdetével, kirobbanásának időpontjával sincsenek tisztában?... Hiszen erre a napra még akkor is illene emlékezni, ha álmából riasztanak föl valakit... "Kanada-Toronto" jeligére: Igen,a történelmi tévedést én is észrevettem,levélben kértem helyreigazítást,de azt - tudomásom szerint - eddig még nem közölték a városában megjelenő magyar hetilapban. Igaza van: a lap október 18.-i számában megjelent cikk írója bakot lőtt, amikor azt állítja, hogy 1945-ben az Ideiglenes Kormány kultuszminisztere báró Kemény volt. Dálnoki Miklós Béla kormányában gróf Teleki Géza, Teleki Pál fia vállalta a kultusztárcát, báró Kemény Gábor viszont 196-4. őszén Szálasi kormányában látta el a külügyminiszteri tennivalókat. A két miniszter csak annyiban hasonlított, hogy mindkettő arisztokrata volt. Másban aligha. (Kemény Gábort egyébként a "felszabadulás" után kivégezték, Teleki Géza pedig nemrég halt meg Washingtonban.) - Levelét és észrevételeit köszönjük! "Fogadás" jeligére: Barátjával vitatkoztak - írja -, hogy mik voltak Julius Caesar utolsó szavai, amikor az összeesküvők - Brutus és Cassius vezetésével - leszúrták a szenátusba menet. Barátja azt állította, hogy "Filippinél találkozunk", Ön meg úgy emlékszik, hogy "Te is fiam, Brutus?". Szeretné, ha eldöntenénk a kérdést, mert fogadást kötött a barátjával és 10 dollár a tét... Bár tudtommal fültanuja nem volt a jelenetnek, Shakespeare,Vilmos angol drámairó értesüléseire hivatkozva nyugodtan állíthatom, hogy Ön nyerte meg a fogadást. Caesar utolsó szavai (olvashatók Shakespeare "Julius Caesar" című