Független Magyar Hírszolgálat, 1985. március-1986. február (9. évfolyam, 1-12. szám)

1985-07-15 / 5. szám

-5 J anyagiak érdeklik. De ha most még csak kis hányaduk fordul is a hit felé és ha egyelőre csupán egy részükben mozdulnak meg nemzeti érzések, már az is bíz­tató. "ért a rendszer négy évtizede tartó agymosásának és félrenevelésének eredménytelenségét tanúsítja. És sokminden másról is árulkodik. Amelyik politikai rendszer nem tudja megnyerni magának az ifjúságot, az el­veszíti a jövet. Ünnepelhetik magukat és négy évtizedes uralmukat a kommunista hatalmasok Magyarországon, a jövő nem sok jót ígér számukra. A hazai kommunista rendszerre - a mosdani évforduló alkalmából - igencsak ráillik 3ajza József már szállóigévé vált két sora: "Múltadban nincs öröm, Jövődben nincs remény!" x A Washington Post magyarvonatkozásu hírével kell kezdenem: három évvel ezelőtt, 1932-ben az egész amerikai sajtót bejárta, hogy New York-ban lebukott egy ma­gyar származású fiatalember - névszérint Gilbert Ottó -, aki a Magyar Népköz­­társaság zsoldjában kémkedett az amerikai hadsereg kárára. Gilbert Ottó 1956-os menekültként került Amerikába és New Yorkban élt az édesanyjával. Gyakran vál­toztatta munkahelyét s noha rendes egzisztenciát nem teremtett magának, mégis költekező életmódot folytatott, mindennapos,vendége volt a Second Avenue magyar szórakozóhelyeinek és olykor nagyobb utazásokat is tett. Többek közt gyakran látogatott haza Magyarországra is. Leleplezésének előzményei a következők vol­tak: egy,az amerikai hadseregben szolgáló magyar származású tiszthelyettes, Szmolka János, 1979-ben Magyarországon töltötte a szabadságát s eközben megis­merkedett egy Perlaki Lajos nevű emberrel, aki a magyar titkosszolgálat ügynöke volt. Perlaki különböző információkat kért Szmolkától és ígéretet tett arra: ha rendszeresen kap híreket, anyagi támogatást juttat Szmolka magyarországi családtagjainak. Szmolka színleg belement az alkuba és visszatérve állomás­helyére, Nyugat-Németországba, jelentette a dolgot feletteseinek. Azok felkér­tek, hogy vállalja a hírszerzést és legyen kettős ügynök. A cél a magyar kém­hálózat kapcsolatainak felfedése volt.y Szmolka több magyar ügynököt ismert meg Európában, majd később - az Egyesült Államokba való visszahelyezése után - Ame­rikában is. Végül 1982-ben az amerikai elhárító szolgálat időszerűnek látta a magyar kémhálózat felgöngyölítését és utasította Szmolkát: kérjen találkozót az egyik összekötővel. 1982 április 17-én jött létre a találkozó Atlanta város egy megjelölt pontján s amikor a magyar ügynök megjelent, a lesbenálló amerikai elhárítok azonnal lefogták. így került őrizetbe Gilbert Ottó, aki ellen három évig folyt a vizsgálat, mely idő alatt az Egyesült Államokban működő magyar kémhálózat számos tagját sikerült azonosítani. Gilbert^Ottó együttműködött a nyomozóhatóságokkal és sok hasznos információval szolgált. Ennek fejében - az amerikai jogszokásnak megfelelő alku alapján - nem ítélték életfogytra, hanem megúszta 15 évi fegyházzal. - A Washington Post ezzel kapcsolatosan megírja,hogy az utóbbi években ugrásszerűen emelkedett az olyan esetek száma, amikor amerikai katonákat kémkedésre akarnak beszervezni valamelyik kommunista ország ügynökei. A túszdráma már tizedik napja tart, amikor ezeket a sorokat kopogom. Az Athénben elterített amerikai utasgep már több mint egy hete vesztegel a beiruti repülő­téren és a terroristák kezében lévő utasok élete hajszálon függ. Még nem tudni, hogyan végződik a dráma: tragédiába torkollik-e, vagy bántatlanul szabadulnak a túszok a fanatikusok fogságából? Első szempont, hogy megmentsék a túszok életét, de a géprablók követeléseinek teljesítése elhibázott lépés lenne, hiszen csak újabb terrorista zsarolásra bíztatná az erre hajlamosakat. Mindenféle javaslat elhangzik, mit kellene tenni, de egyet igen megszívlelendőnek találok: James J. Kilpatrick "Eye for Eye" címmel írt cikket a Washington Postban s kifejti, hogy a bibliai szemet-szemért, fogat-fogért elv alapján kell elbánni a terroristákkal. Ha megölnek egy ártatlan túszt, megtorlásképp tizet kell kivégezni az övéik kö­zül, s ha újabb gyilkosságra vetemednének, százat kell puskacső elé állítani le­fogott elvbarátaik, cinkosaik közül. Akkor meggondolnák, meddig merészkedjenek. Nem éppen humánus javaslat, de azt hiszem, célravezetőbb lenne minden tárgyalás­nál, alkudozásnál. Háborúban nem lehet válogatni az eszközökben. És a civilizált világ - elsősorban Amerika - most háborúban áll a terrorizmussal. Mely mögött nem nehéz fölfedezni a kommunista uszítást. A Korán fanatikusai - anélkül,hogy tudnák ezt - eszközök Moszkva kezében. A nyugati világ elpusztítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom