Független Magyar Hírszolgálat, 1985. március-1986. február (9. évfolyam, 1-12. szám)

1985-04-15 / 2. szám

- 9 -' Nicholson amerikai őrnagy március 2á-én Keletnémetországban történt megöléséről egeszen különös talalasban informált a magyarországi sajtó, természetesen a TASzSz-iroda hazugságoktól hemzsegő jelentése alapján és természetesen 27.-én, három nappal a történtek után, mert a kommunista hírközlés mindig rágódik egy darabig azon, hogy mi mehet ki a közvélemény elé és mi nem. (Nehogy véletlenül valami igazság is nyilvánosságra kerüljön, mert abból esetleg baj lehet...) Az e meggondolás alapján többszörösen átfésült jelentés tehát jókora késéssel ke­rült a lapokba, mégpedig a következő hajmeresztőén pimasz és félrevezető cím­mel« "Szovjet tiltakozás a ludwigslusti incidens miatt". (Közbevetően jegyezzük meg, hogy e sorok írása közben olvastuk a Washington Post legfrissebb számában közölt Reagan-interjut, melyben az amerikai elnök a következőképp nyilatkozott a történtekről« "Gyilkosság volt, hidegvérrel elkövetett gyilkosság. És ebben a két társadalom közti különbség is tükröződik« az egyikben nem tisztelik az emberi életet, a másik, a miénk ezt tekinti a legfontosabb dolognak." Az egyik TV-riporter emlékeztetett ezzel kapcsolatosan a délkoreai utasszállítógép nem­régiben történt - hidegvérrel végrehajtott - elpusztítására. A párhuzam kézen­fekvő« ártatlan emberek életének nincs értéke a kommunisták szemében. Kóros ül­dözési mániájukban előbb lőnek s csak aztán gondolkoznak. Amikor már késő... így történt ez Schwerin keletnémetországi körzetben is» a szovjet őrszem az el­ső, számára szokatlan jelenségre - idegen föltünése a közelben - habozás nélkül használta fegyverét. Ahogy felettesei kioktatták. Egy ember holtan maradt & föl dön és az ügyet kivizsgáló szovjet katonai bizottság is tudta» a gyilkosság in­dokolatlan, Nicholson őrnagy megölése jogtalan volt. Ki kellett hát találni va­lami jólhangzó mesét - s mint ahogy a koreai utasgép lelövésekor is kitalálták a kémtörténetet -, amivel védekezés helyett támadni lehet. Es kitalálták a kö­vetkezőt« "Március 2L-én,vasárnap délután kb. 16 órakor Ludwigslust város tér­ségében, a Németországban állomásozó szovjet hadseregcsoport egyik katonai ob­jektumának zárt területén, a haditechnikai raktárnál szolgálatot teljesítő szov jet őrszem terepszinti öltözéket viselő (!) ismeretlen személyt vett észre, aki a raktárhoz lopakodott, s annak ablakát kinyitva fényképfelvételeket készített. Az őrszem - a szolgálati szabályzatot szigorúan betartva - orosz és^német nyel­ven megállásra szólította fel az ismeretlent. Amikor az a felszólításnak nem tett eleget és megkísérelt elrejtőzni, az őrszem figyelmeztető lövést adott le. Mivel a szóban forgó személy ezután sem állt meg, az őrszem kénytelen volt a fegyverét használni. A leadott lövés megölte az illetőt. Mint megállapították, az illető - Nicholson őrnagy, az amerikai katonai összekötő misszió munkatársa kémtevékenységet folytatott s ezzel durván megszegte az 19^+7•_ április 3~üh, a katonai összekötő missziók tevékenységéről kötött megállapodást. Amerikai kato­nai személyek részéről hasonló cselekedetek mar korábban is történtek s ezért szovjet részről többször figyelmeztették az Egyesült államok hivatalos képvise­lőit az ilyen cselekmények provokációs jellegére. A március 2á-i esemény tragi­kus kimenetele sajnálatos, de a felelősség ezért csakis az amerikai felet ter­heli, amely most a történtek tudatos meghamisított változatát terjeszti. A Szov jetunió washingtoni nagykövetsége erélyesen tiltakozott az Egyesült államok kül ügyminisztériumánál." - Eddig a moszkvai TASzSz-nyilatkozat, amiből csak a sü­ket nem hallja ki az erőltetett hazugságot. A szovjet közlemény vádaskodik,gya­núsít és támad, hogy így hárítsa át a gyilkosság miatti felelősséget az ameri­kaiakra. Propagandafogásnak is otromba és nagyon kilóg a lóláb. Sajnálatos,hogy a hazai újságolvasókat, a magyar közvéleményt így tájékoztatják a történtekről. A helsinki egyezményben elfogadott szabad hírközlés jegyében... A második világháború végének egyik sokat emlegetett, részleteiben sokszor fel­­iaézext mozzanata volt, amikor 19^5 április 25-én az Elbánál találkoztak a két irányból érkező szövetségesek» az oroszok és az amerikaiak. Az idősebb korosz­tály tagjai még emlékezhetnek az akkori riportképekre, melyeken boldogan ölel­keznek a két hadsereg katonái... Nos ebben a hónapban lesz ennek a találkozás­nak a negyvenedik évfordulója. Az amerikai és a szovjet veteránok ebből az alka lomból közös emlékünnepséget terveztek a helyszínen. A mostani találkozó azon­ban elmarad« a State Department szóvivője nyilatkozott, hogy Nicholson őrnagy meggyilkolása miatt sem az amerikai veteránok, sem az amerikai hadsereg küldöt­tei nem vesznek részt az ünnepségen. Tiltakozásul. (A Washington Post április 2.-i számában megjelent hír nyomán.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom