Független Magyar Hírszolgálat, 1984. március-1985. február (8. évfolyam, 1-12. szám)

1984-10-15 / 8. szám

-tanácsolják« egy időre tűnjön el a fővárosból. Közel négy éven át a Kis-Balaton mocsárvilágában bujkál, míg 19^4-9. nyarán Péter Gábor emberei csapdát állítanak neki és elfogják. Tizennégy hónapot tölt az Andrássy-út 60.-ban, ahol ezeroldalas vallomást tesz (amit később ugyan - állítólag - visszavon),de kész séges bőbeszédűségével már akkor fölkeltette maga iránt Péter Gábor érdeklődését, aki egy kihallgatás után így szólt hozzál "Miért nem őszinte? Még megmentheti magát. Az sem lehetetlen, hogy egyszer majd nekünk dolgozik."

"Hogyan sejthettem volna akkor - írja Szabó Miklós erről a jelenetről -,hogy az állambiztonsági szervek nagyon is céltudatosan választanak, megfigyelnek ée döntenek. Hogy a vallatási fogásnak vélt vélt kijelentést ők komolyan vették." Nem kétséges, hogy ez Szabó Miklós történetének egyik kulcsmondatai a hónapokig tartó kihallgatások alatt a nyomozók alaposan megismerhették emberüket és már akkor eldöntötték, hogy szolgálatukba állítják ezt az ingatagjeliemu, hazudozó gyáva karrieristát. Keresve sem találhattak volna alkalmasabb alanyt a beszervezésre. Es a későbbiek során kiderülti nem is csalódta^ a választásukban.

De közben elhangzott még egy bírósági ítélet isi a AVH terveire való tekintettek Szabó Miklós megúszta mindössze két és fél évi börtönnel, aminek letölté se után Kistarcsára internálták, ahová azonban már hamarosan kinyúlt érte Péter Gábor keze. Két hírszerző tiszt keresi föl és ezek nyilt ajánlatot teszneki haj lan<Jó lenne-e nekik dolgozni és vállalna-e nyugati "kiküldetést"?

Es Szabó Miklós volt kisgazdapárti "politikus" és "nemzetgyűlési képviselő" habozás nélkül igent mond. Szabadul, megbízói tanácsára munkát vállal s közben folyik a kiképzése. Néhány hónap alatt mindent elsajátít, amit egy ügynöknek tudnia kell. Lelkesen készül a feladatra. És 1955* december 9«~én átdobják a határon Ausztriába. Ezzel a fejezettel kezdődik az igazi krimi...

A könyv első részének olvasása közben is csodálattal figyelhettünk szerzőnk fantáziadús lódítási képességeire, de képzelete az emigrációban töltött hónapok leírásánál kap igazán szárnyakat. Nyugati élményeinek kiszínezésében valósággal felülmúlja önmagát. Ús a világ leghírhedtebb hazudozóit is.

Szabó Miklós kétszázharminc oldalon keresztül ecseteli, hogyan vezette orránál fogva közel két éven át a magyfr emigráció vezetőit. Könyvében fölvonultatja - Zákó tábornoktól és Nagy Ferenctől a Nemzetőr alapító gárdájának tagjai-^ ig - a magyar emigráció összes neves alakját s élménybeszámolójából egyértelmúaz derül ki, hogy 1./ mindenki közül ő volt a legokosabb, akit - éppen ezért - komoly politikusok lelkesen fogadtak bizalmukba és rábízták legféltettebb titkaikat és 2./ ravaszságával túljárt mindenki eszén - beleértve a legagyafurtabb amerikai kémelháritókat is - és sikerrel hajtotta végre feladatáti mindenről tájékoztatta a "Központot", budapesti megbízóit.

A történet azzal ér véget, hogy Szabó Miklós 1957» szeptemberének első napjaiban - nyilván gazdái utasítására - eltűnik Bécsből és rövidesen Budapesten bukkan föl. Ekkor a Csalódott és megtért disszidens maszkját ölti föl s mint ilyen "jó sajtót" kap otthon. Nagyszabású sajtókonferenciát rendeznek számára, ahol engedelmesen szajkózza a szájába adott propagandaszöveget, a nyugati magyar emigráció denunciálását és a szocializmusba "hazatalált" politikus szerepét játssza el. Még abban az évben^könyvet is iratnak vele, melyben - "Foglalkozása emigráns" címmel - az emigráció vezetőit igyekszik kompromittálni.

Ebben a könyvében még nem leplezi le önmagát. Az abban írtak alapján csak jellemtelen kalandornak tarthattuki a Csendes háború elolvasása után már tudjuk! pénzért mindenre kapható aljas áruló, ügynök. Jellemző rá, hogy könyve zárszavában szinte kérkedik ezzeli "A sajtókonferenciát követően újságíróként kezdtem dolgozni" — írja. Aztán panaszkodik, hogy a jó indulás után lassan kezdett megfagyni körülötte a levegői "A szocialista rendhez hú emberek elzárkóztak előlem, azok pedig, akik nem kísérték rokonszenvve1 a szocialista konszolidációt, renegátnak tartottak." Ez az áruló sorsai senki sem áll szóba vele.

"Ezért határozott úgy az állami vezetés - dicsekszik a számára kedvező fordulattal -, hogy az államtitok elévülését követően hírszerzői legendámat ugyanolyan széles nyilvánosság előtt oszlatja szé^, amilyent 1957 őszén,hazahívásomkor emigráns politikusi minőségben kaptam." így született meg 1978-ban a pesti televízió "Csendes háború" címú dokumentumműsora s most az azonoscímú kötet.

Az időpontok véletlen egybeesése folytan éppen Szabó Miklós nyugati kirándulása alatt robban ki Budapesten a forradalom. Ez kapóra jön a beépített ügynök-