Független Magyar Hírszolgálat, 1984. március-1985. február (8. évfolyam, 1-12. szám)

1984-04-15 / 2. szám

I

i

I

Az Anyanyelvi Konferencia Vé elnöksége már szervezi a nyugaton élő magyarok gyermekeinek nyaraltatását Magyarországon - olvassuk március első napjaiban több hazai lapban is az ígéretes közleményt, mely tudatja a táborok helyét és a turnusok időpontját. Végül még azt is megtudjuk a hírből, hogy a nyugati magyar pedagógusok részére Ijűlius 18. és 28. között tartanak továbbképző tanfolyamot De brecenben.

"Egy tábornok kórképe'* címmel közölt ismertetést a Magyar Nemzet Shvoy Kálmán volt magyar királyi altábornagy most megjelent naplójáról. A vaskos kötetet napok alatt elkapkodták a pesti könyvesboltokban, mert - mint a^ krtikus megjegyzi - "ma szinte kielégíthetetlen igény van az ilyen műfaj iránt." A könyv ismertetője nem csak szubjektívnek, de egyenesen paranoiásnak nevezi a könyv íróját és fölteszi a kérdést« miért volt szükség kiadni a naplót?

A januári áremeléseket még a szokottnál;is keserűbben fogadta a magyar társadalom, mert az bizony erősen hozzájárul ahhoz,^ hogy az amúgysem túlmagas életnívó okozta gondok sokasodjanak. A "fixből" gazdálkodó csaladoknál fölül kell vizsgálni a havi költségvetést és ott kell meghúzni a nadrágszíjat, ahol lehet. Elsősorban az élelmiszerek bevásárlásánál. Erről közöl néhány villámriportot az Ötlet című^folyóirat legutóbbi száma. A háziasszonyok^ legtöbbje a család húsfogyasztását kívánja csökkenteni, de tanulságos egy háztartást vezető agglegény meditálása is* "Megpróbálom humorosan felfogni a dolgot. Már az áremelés előtt megismerkedtem a vegetáriánus^étrend sajátosságaival, a hentespultok előtt kígyózó sorokat ugyanis egyszerűen nem tudtam kivárni. A sör drágulása nem érintett különösebben, számomra mindegy, hogy mennyiért nem lehet kapni Radebergert az üzletekben. Maradok a^vegetáriánus konyha mellett. Mert azt már lasssanként kezdtem megszokni, hogy átlagban két forinttal becsapnak a hentesnél, de hogy ennek mértéke az árakkal arányosan növekedett, azt nem tudom lenyelni« amikor a szokásos két forint helyett most öt forinttal akartak átejteni, otthagytam az árút." Jó megoldás, de egy egész ország mégsem térhet át a vegetáriánus étrendre, mert egy tisztviselő, vagy pedagógus csaknem egynapi keresetével egyenértékű egy kiló disznóhus...

A kályhásmesterség lassú kihalásáról szól az Elet és irodalom "Kalyhaszimfonia” című irasa. Egy öreg kályhásmester monologizál benne, miközben egy pincéből előbányászott régi cserépkályha csempéit illeszlgeti össze, hogy ismét betölthesse hivatását és melegítse a házat. A mesterség apáról fiúra szállt és az egymásután következő nemzedékek maguk tervezték a kályhák mintáit, a csempék formáit. "A mintákat 1830-tól kezdve elraktározták a műhely padlásán - meséli a mester - Gyönyörű kályhákat csináltak a déd- és nagyapák. Még az apák is.Az őstudásukat őrizték a minták, a mesterség fogásait, az égetés technikáját, a mázak ezer színét.” - Milyen szerencse, hogy eltették az összes régi mintát! - jegyzi meg a ház ura, aki figyeli a mester szakszerű munkáját és hallgatja elbeszélését. - Nincs meg - mondja a kályhásmester -, mert vagy tizenöt éve volt itt eg;y városrendezési terv és abba a régi műhely is beleesett. Egy nagy forgalmú utat akartak ott elvezetni. Rajtunk kezdték a bontást s mivel nagyon sürgős volt, nem tudtunk mindent elszállítani. így aztán mindent eltakarítottak a bulldózerek. Az út különben nem épült meg, úgy tudom, nem is fog. Megváltoztak a tervek..." - A kályhásmester bánatában - mint cseppben a tenger - egy egész ország múltjának a tragédiája bennevan. Sürgős volt, jöttek^a bulldózerek és eltakarították a múltat, — minden emlékével együtt. Aztán közben megváltoztak a tervek... De akkor már késő volt. Ami elpusztult, vissza már nem hozható soha többé. Kályhacsempék vagy nemzeti múltunk egyéb emlékei: egyremegy.

Várkonyi Péter külügyminiszter befejezte svédországi látogatását és hazatért Budapestre - jelentette a Magyar Távirati Iroda.

Kanadai utazási iroda nyílt Budapesten Kanada-Budapest Express Tours néven.

Meghalt dr. Bsebők Zoltán Kossuth-dijas orvosprofesszor. Sok társadalmi szerepet vállalt: tagja volt az Országos Béketanács elnökségének, világi elnöke volt a Magyarországi Keformátus Zsinatnak és egyik vezetője volt a Magyarok Világszövetségének. Csillaga a Rákosi-érában emelkedett magasra: akkori működéséről jobb nem beszélni. A holtakról vagy jót vagy semmit elv alapján...