Független Magyar Hírszolgálat, 1983. március-1984. február (7. évfolyam, 1-12. szám)
1983-10-15 / 8. szám
Szovjetunió mit mondott az európai idegrendszerrel és történelemmel megvert kisebbségek jövőjéről (a párizsi béketárgyaláson történtekről van szó - S.Gy.), nem is annyira érdekes. Nem szónokolhatott másról, mint a minden bajt feloldó internacionalizmusról. Ám a diktatúrák (!) mindig megengedhetik maguknak azt a fényűzést, hogy egészen mást cselekedjenek, mint amit mondanak." A másik Csoóri-mondat az 1968-as "prágai tavasz" több szabadságot ígérő eseményeiről szól, a korszakról, amikor Durayék végre megalakíthatták a független Magyar Ifjúsági Szövetséget« "A szervezet azonban csak addig élt - olvassuk -, amig a demokrácia ablaknyitásával friss levegő áradt az országba. Mihelyt I968 augusztusában újra beszegelik az ablakokat, a szervezet fölött a politikai hatalom azonnal kimondja a halálos ítéletet." Büntetlenül nem írhat le ilyeneket magyarországi író - még külföldön sem! (Sőt« a nyugati publikálás inkább súlyosbító körülmény.) A megtorlás ezesetben sem maradt el a hatalmasok részéről. A Herder-díjas Csoóri túlságosan ismert ahhoz otthon és külföldön, hogy komolyabb retorziókat mertek volna hozni ellene, de az intézkedés ott sújtja az írót, ahol számára a legfájdalmasabb«^ egy évi szilenciumra ítélték. Egy évig nem jelenhetnek az írásai Magyarországon. Ezt az "Ítéletet" júliusban hozta a hódoltsági kultúrkormányzat és,két hónapra rá "Utószó egy előszóhoz" címmel kétoldalas cikk jelent meg az Elet és Irodalom szeptember 16-i számában. Hajdú János vállalkozott a párt szavának tolmácsolására és arra, hogy az eltiltásról csak mende-mondák alapján értesült közvéleménynek megmagyarázza« miféle bíínt követett el Csoóri Sándor? ■' Az ÉS cikke durva és alig leplezett fenyegetéseket tartalmazó támadás az író ellem. Hajdú elvtárs először a Kutyaszorítót "húzza le", jellemző módon szerzője származásával kérdőjelezve meg szavahihetőségét. Mert "egy félig polgári, félig dzsentri család sarjaként" született Duray nyilvánvalóan "a szocialista rendszer elvi alapjait gyűlöli" és "kisebbségi panaszainak előadása csak az intonációhoz szükséges hangulati elem." A kötetnek - írja Hajdú - nincs irodalmi értéke, állításai nem tudományos igényűek. Véleménye szerint a könyv történelmi pontatlansága, tartalmi kuszasága miatt szellemi teljesítményként értéktelen." Politikai célzatossága viszont -szerinte- egyértelmű. Es egy ilyen szocialistaellenes fércműhöz adta nevét Csoóri Sándor! Ezzel - olvassuk a cikkben - költészete és közéleti szerepvállalása két, egymással közös nevezőre nem hozható szférába távolodott... Legfájdalamasabb Hajdú számára Csoóri hármas tagozódású diagnózisa a szocializmus betegségéről» az egypártrendszerről, a magántulajdonról és az egyházakról szóló fejezetet, amit fentebb idéztünk, az ES cikke is közli - elrettentő példaként. "Tudatlanság vagy tudatzavar" - más nem lehet az oka annak - olvassuk Hajdú elvtárs cikkében, hogy Csoóri Sándor ilyen "tézisek" leírására vetemedett. De később kiderül a cikkből, hogy Budapestről már régen figyelik Csoórit.és tudnak róla egyet s mást« "Csoóri Sándor írása nem előzmények nélküli, mert korábbi amerikai útjain ottani magyar klubokban nem is egy, később nyomtatásban is napvilágot látott beszédében igen közel jutott mostani téziseihez." Es hogy ezekkel a beszédeivel mennyire belopta magát Csoóri a nyugati magyarság szívebe, annak bizonyítására Hajdú kirukkol a nagyágyúval« "Mostani megnyilatkozását (á Kutyaszorítóhoz irt előszót) a nyilas emigráció nevében üdvözölte a Nemzetőr című orgánum." (Mióta a "nyilas" emigráció lapja a Nemzetőr?...) "A szerzőtől meg kell kérdezni - írja szemforgató almuszisággal Hajdú -, vajon nem gyötrelraes-e az a tudat, hogy kezéből most olyan írást adott ki,amire üdvözlő egyetértéssel reagálhatott egy nyilas?" (Csernohorszky Vilmos, a szóbanforgó Nemzetőr-cikk szerzője 19^-ben 1^ éves volt...) Ezt követi a burkolt fenyegetés« "Bármilyen világnézetű magyar állampolgártól számon kérhető, hogy vajon miért vesz részt,előre megfontolt szándékkal, olyan politikai akciók ban, amelyek súlyosan nehezítik a magyar kormány cselekvőképességét." A Csoórinak szóló további kioktatások közlésétől eltekintünk, mert ennyiből is látható, milyen dühöt váltottak ki a párt hatalmasaiból azok a sorai,melyeket - nem kis bátorságról téve tanúbizonyságot -a Kutyaszorító elé írt. De az is kitűnik az ES cikkéből, hogy milyen gyáva a Kádár-rendszer« nemcsak sorsára hagyja a trianoni határokon kívülrekedt magyarokat, de még attól is megijed,ha yalaki - Duray vagy Csoóri - felemeli szavát érdekükben, szóváteszi sérelmeiket Es sietve őEet is megtagadja. Amire már tényleg nincs semmiféle mentség! XttX
