Független Magyar Hírszolgálat, 1983. március-1984. február (7. évfolyam, 1-12. szám)
1984-02-15 / 12. szám
1 A kommunistáknak már annyira vérükben van a hazugság:, hogy akkor sem írnak igazat, ha semminemű érdekük nem fűződik hozzá« Még a naplementét is meghamisítják!^ - Hogyan? - kérdezheti valaki. Elmondom! Az ifiét és Irodalom karácsonyi számában riportot írt egy bizonyos Wisinger -István és legutóbbi amerikai útjáról számolt be,amikorpintérjut készített Szent-Györgyi Alberttel és Teller Edével. (Az elsővel könnyű dolga volt, de az atomtudóssal már nehezebben boldogult: először nem akart kötélnek állni és. csak felesége rábeszélésére ült le a pesti firkásszal.) De nem erről akarok most beszélni, hanem a napnyugtáról, amit akkor látott a Budapestről szalajtott újságíró, amikor a Nobel-díjas ^zentgyörgyit látogatta meg Massachusetts állam-beli otthonában. Szentgyörgyi tudvalevőleg Cape Cod félsziget egyik kis településén él és folytatja még ma is kutatásait, itt kereste fel őt Wisinger elvtárs, a következőkép írván le az ut befejező szakaszát: "Az út hirtelen nekiszalad egy derékig érő kő mellvédnek, és emiatt engedelmesen balra fordul.. Mögötte a nyilt óceán végtelen panorámája, a horizonton a Nap rövidesen belebukik a márványzöld víztengerbe." A lírai hangulatú leírást olvasva az ember szinte látja a vérvörös napkorongot lassan lesüllyedni a horizont alá, mintha maga is ott állna a megkapó képben gyönyörködő pesti újságíró mellett. Igen, ott állna... De hol is állna?... Hol is van Massachusetts állam és hol is fekszik Cape Cod? Megvan! ^Hát az amerikai kontinens keleti partján! A keletin? Nem a nyugatin? De nem ám! Dehát akkor hogyan láthatta ez a Wisinger a nyilt óceán védtelen víztengerébe belebukni a lemenő napot? Hát sehogy! Az egészet kitalálta, Háry János módjára, aki a világ végén lógatta le lábát a mélységbe. Agyarán» lódított. Mert az Egyesült államok keleti partjáról látható horizont mögött a tengerbe sohasem megy le a nap. Azon a horizonton legfeljebb csak fölkel: mert ha nem tudná ez a Wisinger, a nap keleten kél és nyugaton nyugszik. Akár a kapitalizmusból nézzük, akar a szocializmusból. Minek az olvasókat becsapni? Még ezzel is... A Vallási Világkonferencia nevű szervezet január első napjaiban elnökségi gyűlést tartott Moszkvában. A bevezető beszédet Filaret, Minszk és Belorusszia metropolitája mondotta és síkraszállt a béke védelmében, megbélyegezve az Egyesült államok európai rakétatelepítési terveit. Az értekezlet résztvevőit fogadta Pimen, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. (MTI - január 4.) A Szovjet Legfelső Tanácsa törvényt fogadott el, mely szerint 1984-ben 1? milliárd rubelt (kb. 21 milliárd dollár) fordítanak a Szovjetunió védelmi kiadásaira. Négy évvel ezelőtt ugyanennyi volt a szovjet katonai költségvetés és azok a nyugati találgatások, hogy ténylegesen idén magasabb lesz, nem fedik a valóságot. Az összeg - jegyzi meg a hírt kibocsátó TASzSz-irodä - elenyészőnek tűnik, ha összehasonlítjuk az Egyesült államok 1984-re tervezett 250 milliárd dolláros katonai költségvetésével. A közlemény ezután hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió szives-örömest csökkentené még ezt az összeget is,^ de nem teheti, mert az imperialisták fegyverkezése védelmi készültsége erősítésére kényszeríti... - Szegény békeszerető Szovjetunió! Talán még a hadseregét is leszerelné, ha azok a gaz kardcsörtető amerikaiak nem fenyegetnék a békét és a szovjet polgárok biztonságát! Dehát így nem tehet mást, mint fölkészül a védekezésre. Erre is alig egytizedét fordítja annak, amit a kapitalisták költenek a fegyverkezésre, de a többit pótolja a lelkesedés. (Meg még pármilliárd rubel, amit a költségvetésen kívül, az állampolgárok és a világ tudta nélkül ölnek a fegyverek - rakéták, tankok, tengeralattjárók és mérgesgázok - gyártásába. Dehát a Szovjetunióban nincsenek akadékoskodó képviselők, akik - mint a demokráciában - minden fillérről akarnak tudni, ami a költségvetésben szerepel: a Legfelső Tanács annyit költ fegyverekre, amennyit akar. És amennyit csak tud. Elszámolással csupán Lenin elvtársnak tartozik.) Megindult a földgáz export .ja Szibériából Nyugat-Európába! - jelenti Moszkvából a Magyar Távirati Iroda. Az új év első munkanapján elsőnek Franciaország fogadta a szovjet földgázt és még ebben az évben a többi nyugateurópai országba is megérkezik a fűtőanyag. 1984 folyamán ötmilliárd köbméter földgázt szállít a Szovjetunió Franciaországba, az NSzK-ba, Olaszországba, Ausztriába, Hollandiába, Belgiumba és Svájcba. Az Urengotol Uzsgorodig (!) húzo'dó 4451 kilométer hosszú gázvezetéket fél évvel határidő előtt készítették el a szpvjet^építők, annak ellenére, hogy az Egyesült államok a korszerű technika szállítására vo- 5 -
