Független Magyar Hírszolgálat, 1982. március-1983. február (6. évfolyam, 1-12. szám)

1982-11-15 / 9. szám

- 5 -' A közbiztonságról és közrendről tárgyalt az országgyűlés honvédelmi bizottsága - olvassuk az MTI jelentését. Az már önmagában furcsa, hogy a közrend kérdése a honvédelmi ügyekkel foglalkozó honatyák hatáskörébe tartozik (talán csak nem vezették be Magyarországon is a katonai közigazgatást - lengyel mintára?dehát ezen jmost ne akadjunk föl, hanem lássuk, mit referált a bizottságnak Dr. Horváth 1stván belügyminiszter, akitől jelentést kértek. A belügyminiszter szilárdnak és kiegyensúlyozottnak mondta a közrendet, majd statisztikai adatokat közölt.

Szék szerint 1977 és 81 között a bűncselekmények száma emelkedett s ezeknek hatvan százaléka vagyon elleni bűncselekmény volt. Kismértékben, de nőtt az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények száma is. Politikai bűncselekményekről, illetve ilyen ügyekben indított eljárásokról nem beszélt a belügyminiszter.

A BIBO-PRESS Tájékoztató Szolgálat jelenti Bécsből: - A magyar demokratikus ellenzék 1982. augusztus 3u“ún a lengyel munkások és a kormány közti megállapodás második évfordulóján, este 6 órára békés tüntetést szervezett a budapesti Bemszobornál. A téren és a tér környékén már jóval 6 óra előtt munkásőrök és rendőrök hada fogadta az odaigyekvő tüntetőket. A tüntetés egyik szervezője, Kajk László már meg sem jelenhetett a Bem-szobornál, mert a ^ártírok útján ^feltartóztatták és őrizetbe vették. Este 6 órakor az összegyűlt, mintegy száz jelenlévő előtt Demszky Gábor, Haraszti Miklós és Nagy Bálint a szoborhoz lépett,hogy felolvassa az évforduló alkalmából megfogalmazott felhívást. Ezt azonban a politikai rendőrség tagjai megakadályozták, őrizetbe vették őket és mint korábban Kajk Lászlót, a politikai rendőrség Tolnai Lajos-utcai vizsgálati osztályára szállították. Demszky Gábort, aki ellenállást tanúsított, bántalmazták is. Ezután megkezdődött a -Bem-téren összegyűlt és a szobornál virágokat elhelyező tüntetők igazoltatása. Negyed hétkor űr. Pákh Tibor tartott rövid beszédet.amelyben hitet tett a lengyel és a magyar nép szolidaritása mellett és megmutatta, hogy a virágot, melyet a lengyel néppel, az internáltakkal és a Szolidaritás szakszervezettel való együttérzése jeléül helyezett el a szobornál, már durván eltávolították. Dr. Pákh ezután odament a Bem-térre kivezényelt rendőrök parancsnokához, Sós őrnagyhoz és követelte az őrizet bevettek szabadonbocsátását.

Sós igyekezett megnyugtatni Pákh Tibort, hogy nincs szó letartóztatásról és hogy a tüntetés szervezőit hamarosan hazaengedik. - A Bem-térre küldött újabb gumibotos rendőrosztagok megjelenése után a tüntetők szétoszlottak. Az elfogott tüntetők szabadonengedését továbbra is követelő Pákh Tibort végül szintén bevitték a Tolnai Lajos-utcába, ahonnét aztán hamarosan - 9 óra tájban - mindanynyiukat hazaengedték.

(A BIBO-PRESS címei Postfach 875» A-1011 Wien, Austria.)

A Bem-téri tüntetésről - pontosabban: az újabb Bem-téri tüntetésről (mert 26 évvel ezelőtt már volt egy tüntetés ezen a helyen, melynek folytatására az egész világ felfigyelt...) egyetlen szót sem szólt Horváth István belügyminiszter, a közrendről tartott beszámolójában. A rendszer - okulva az első Bem-téri tüntetésből - most ezt teszii kíméletlen rendőri beavatkozással már csírájában elfojt minden demonstrációt s mielőtt azok kibontakozhatnának,kiemeli a tömegből a szervezőket, a hangadókat és őrizetbe veszi őket. De beszélni nem beszél róluk, úgy vélekedvén, hogy amiről nem beszélünk, az nincs is. A Magyar Távirati Iroda nem ad ki jelentést, a sajtó nem ír a történtekről, nem foglalkozik az ellenzékiek létezésével, protestálásaival, a lengyel nép iránti szolidaritásukat kifejező felhívásaikkal. Ilyesmi tehát nincs... - Ha a kommunista sajtó - taktikából - nem ad nyilvánosságot az ellenzéki megmozdulásoknak, az ellenzékiek - hasonlóképen taktikából - tevékenységüket a legnagyobb nyilvánosság szeme láttára végzik, és igyekeznek neveiknek, munkájuknak minél szélesebb publicitást biztosítani. Mert úgy vélik, hogy csakis ez adhat számukra bizonyos fokú védettséget! védelmet a rendőrterrorral, a hatósági eljárásokkal, zaklatásokkal szemben.

Az öngyilkosságok száma 1981rben 66 százalékkal nőtt az előző évek adataihoz képest- olvassuk az Üj Ember-ben. Különösen feltűnő a gyermek- és ifjúkori öngyilkosságok számának rohamos emelkedése. A sikeres (?) öngyilkosságok számához viszonyítva a felfedezett, vagy meghiúsult öngyilkossági kísérletek száma kb. százszoros, de magas a soha nyilvánosságra nem. került, ill. nem jelentett öngyilkossági kísérletek aránya is, a legóvatosabb becslések szerint is. Az ^öngyilkossági világstatisztikában Magyarország all az első helyen. Románia a második.