Független Magyar Hírszolgálat, 1982. március-1983. február (6. évfolyam, 1-12. szám)
1982-08-15 / 6. szám
mást, mint lényege« nyomort, kilátástalanságot és rabszolgaságot. Ennek felismerése szüli a kommunista társadalmakban az ellenzéki mozgalmakat - kivétel nélkül mindenütt! melyek gyakran csapnak forradalomba. Ez történt most Lengyelországban is és Jaruzelski nagy keserűségére ennek zászlaját éppen a fiatalok emelik magasra. Azok a fiatalok, akik a kommunizmusban nőttek föl, abban nevelkedtek, mást nem is ismernek s akiknek - állitólag - épül az új szocialista rend. Le ők nem kérnek belőle, inkább támogatják a "szocialista Lengyelország érdekeit sértő politikát". Mert ettől várják a szabadságot. Megjelent a New Hungarian Quarterly új - sorrendben a 75. száma, melynek vezető cikke Boldizsár Iván beszélgetése Kádár Jánossal. A folyóiratban egyébként Kádár János cikkét is olvashatjuk, angolul. Címe« "Az egyetértés alapja".- 9 -A kenyér minőségéről közöl hosszú cikket a Heti Világgazdaság című közgazdasági folyóirat és megszólaltatja a kérdésben Marosán Györgyöt, aki most már jól megérdemelt (?) nyugdíját élvezi, de kenyérügyben szakértőnek számít, mert politikai pályafutását annakidején pékként kezdte... Érdemes "Buci Gyuri" szakvéleményét szószerint idézni* "Hát tudja, engem sok helyen át lehet ejteni, de az élelmiszeriparban nem. Én nem vagyok hajlandó szélhámoskodni (!)* tele van ezzel a kenyértémával a sajtó, a tévé, a rádió, csak arról nem esik szó, hogy a kenyérgyártást nem most^rontották el, hanem néhány évtizeddel ezelőtt." L^utan kifejti Marosán, hogy a túlzott, nyakló nélküli államosítással Rákosiék tették tönkre a magyar sütőipart (is) s azóta nincs jó kenyér a boltokban. A minőség romlásának egyik oka - mondja - a hajszolt munkatempó* míg azelőtt 28-30 mázsa kenyeret vetett egy ember naponta, ma 100 mázsa a norma. Rosszabb az alapanyag is« "hatvan évvel ezelőtt nálunk olyan híres búzafajták termettek - olvassuk -, amelyek vetekedtek bármelyikamerikai vagy kanadai fajtával. A mostani búza hozama áO mázsa hektáronként (kétszerese az azelőttinek), de ez nem olyan, ez takarmánybúza és nem kimondottan kenyérgabona." Baj van a technológiával is* "Régen bekovászolták a tésztát, aztán hat órát pihentették, aztán bedolgozták, két-háromszor átgyúrták és utána vetették be. Ez az átgyúrás ma nincs." Közben azt is elkottyantja Marosán, hogy volt idő, amikor kétféle kenyér készült* egyikfajta, a silány, a lakosságnak, a népnek, a másikfajta - gyönyörű, finom, ropogós - a Pártbizottság tagjainak, a Leiügy és a Honvédelmi Minisztérium vezetőinek, a fejesek és a kiváltságosak részére. (Ki a megmondhatója, hogy manapság nincs-e ugyanígy?...) De most jön még csak a java* árosán egyszavas, tömör véleménye a pesti kenyérről, amit a nyomaték kedvéért kétszer is kimond és az újságírónő - mert a cikk alatt Körtvélyes -^va neve áll - kétszer is leír. Azt mondja Buci Gyuri* "Senki sem tu^ja, miért szar a kenyér. De amit a feleségem a sarki közértben vesz, az szar." Es lám, a szocializmusban ezt kell ennie a népnek! tfiég Marosán elvtársnak is, akinek nincs jobb kifejezése, találóbb hasonlata a mindennapi kenyérre, mint a fenti hárombetűs szócska.^Amit a Heti Világgazdaság nem átallott ki is nyomtatni, hadd olvassa ország-világ, milyen a haladó szocialista stílus... A katolikus Püspöki Kar június eledén tartott nyári konferenciájáról ad hírt a Magyar Kurír jelentése alapján az Uj Emoer. Lekai bíboros általános beszámolója után Kádár László egri érsek tett jelentést a világvallások moszkvai találkozóján történtekről, majd a Püspöki Konferencia Bulányi György piarista szerzetes ügyében hozott döntést, az alábbiak szerint* "Bulányi piarista atya április I9- én írt második feleletében sem tett eleget Lékai László bíboros, prímás április Iá-én kelt második írásbeli felszólításának, hogy az egyház alapvető tanításaival szembenálló nézeteit vonja vissza. A Püspöki Konferencia a Bulányi Györggyel kapcsolatos vizsgálatát a maga részéről lezárta és a kifogásolt nézeteket felterjesztette Rómába, a Hittani Kongregációhoz. Addig is azonban a Püspöki Konferencia valamennyi megyés főpásztora, átérezve súlyos felelősségét híveinek a katolikus tanítás közösségében való háborítatlan megmaradásáért, saját egyházmegyéje területén Bulányi Györgytől megvonta a nyilvános misézés, az igehirdetés, a szentségek, valamint a szentelmények kiszolgáltatásának jogát.” Eddig az ítélet, ami - formailag legalábbis - pontot tett az u.n. Bulányi-ügyre, mely a fiatal piarista pap által kezdeményezett bázisközösség-mozgalom miatt keletkezett és kavart vihart Lékai primás engedelmes nyájában. A bázisközösségekben veszedelmet szimatol a rendszer s az Állami Egyházügyi Hivatal Bulányi atya fejét követelte. Megkapta. De hogy Lékainak sikerült-e végleg lezárnia az ügyet,az kérdéses.
