Független Magyar Hírszolgálat, 1982. március-1983. február (6. évfolyam, 1-12. szám)
1982-06-15 / 4. szám
A Buenos^Airesben megjelenő MAGYARHIRLAP -ból vettük át az alábbi sorokat, melyek részletek egy hosszabb Írásból. Az írás címe "Anyanyelvűnk védelmében" s arról szól, hogy a lap ifjúsági rovatot indít a most felnövő generációk magyar nyelvtudásának erősítésére, ápolására. Ehhez a munkához váratlan segítség érkezett egy áldozatos magyar ember nagylelkű adománya révén. íme a történet: Flórián Tibor, kit írásain és személyes látogatásán keresztül ismer az j itteni magyar kolónia, hosszas és némileg aggasztó hallgatás után le- ' vélben jelentkezett. Többek között írja, hogy egy caracasi mérnök barátja, Forrás István és felesége áldozatkészen és nemes indítékkal 1.000.- US-dolláros hozzájárulást ajánlottak fel arra a célra, hogy valamelyik emigrációs magyar lap ifjúsági rovatot indítson az elveszett vagy elvesző nemzedékek visszaszerzésére. Forrás István egykor Szatmárnémetiben, a róm. kát. Pázmány Péter főgimnáziumban, Flórián Tibor korán elhunyt költő barátjának, Dsida Jenőnek osztálytársa volt, és ez is egyik gyökere kultúrális és irodalmi lelkesedésének és , érdeklődésének. Mindehhez még tudni kell, hogy Flórián Tibor a Szabad Magyar Újságírók Szövetségének elnöke, melynek főtitkára az írásain keresztül valamennyiünk által ismert Stirling György. De adjuk át a szót Flórián Tibornak: ,A lap kiválasztásánál az a gondolat vezetett, hogy az ne legyen üzleti vállalkozás, és önzetlenül szolgálja a keresztény, nemzeti gondolatot. Ebben Stirling György főtitkárunk is teljesen egyetért velem.- Már előbb Hozzátok fordultam volna, de kezeim meg voltak kötve, mert a javaslattevők és sok tagunk észak-amerikai lapnak óhajtotta juttatni. Mint ,J)eus ex machina” ekkor jött számomra a venezuelai út az ottani két márciusi beszéddel és két előadással, Valenciában és Caracasban. Caracasban majdnem egy hetet Forrás Istvánék láttak vendégül. Volt alkalmam tehát meggyőzni és lelkesedéssel elfogadtatni részükről azt a meggyőződésemet, hogy a buenos airesi déli „végvárunknak", milyen fontos a szerepe, és az ottani magyar ifjúság fönnmaradásának a különböző szervezeteken és személyeken kívül egyik legfontosabb segítője és támasztéka a Ti lapotok, a Magyar Hírlap. A gondolatom, hogy Hozzátok forduljak a kivitelezés megvalósítására most mindenkitől teljes támogatást kapott. - Ottlétem alatt, nagy örömömre, Nálatok találtam az emigráció legjobb ifjúsági szakértőit. Még a gondolata is örömöt ad nekem és nagy megnyugvást, hogy ezt a rovatot Ti tudjátok a legnagyobb sikerrel megvalósítani - Forrás István és felesége áldozatkész adománya elegendő ahhoz, hogy hozzáfoghattok ennek a tervnek a megvalósításához, de szólítsatok fel mindenkit, hogy adományával járuljon hozzá, hogy ezt folytatni lehessen. Az argentínai magyar újság szerkesztői - Czanyó Adorján és Dr. Theész János - itt ismertetik terveiket, hogyan is akarják megvalósítani az új rovatot: Miből állna ez a napi rendszeres foglalkozás? Lapunk minden számában egy leckét közlünk. Ez évi 24 leckét jelentene. Egy lecke megtanulására két hét áll rendelkezésre.. Minden lecke 20-25 új szót tartalmaz, ami egy év alatt 600 szót jelent, melyek úgy vannak összeválogatva, hogy azok használatával elemi fokon már beszélni, olvasni, érteni lehessen. A szavakon kívül minden lecke tartalmaz némi nyelvtant és a legelemibb szabályokat. Még nem vagyunk a 24-ik órában, még csak alkonyodik fejünk felett, de soraink már kezdenek vészesen ritkulni, bár még mindég -vagyunk elegen ahhoz, hogy ezt a munkát, ezt az akciót végrehajtsuk. Nevezzük „Anyanyelvi év”-nek a most kezdődő esztendőt, (júniustól júniusig). Csináljuk fanatikus akarattal, magyaros önérzettel, öntudattal és sok-sok szeretettel. Az eredmény nem fog elmaradni. És hátha az argentin magyarság példája nyomán más magyar közösségekben és szórványokban hasonló akció indul. Flórián Tibor és Stirling György rajongása népünk és anyanyelvűnk iránt a Szabad Magyar Újságírók Szövetségén keresztül világviszonylatban kiterjesztheti ezt a mozgalmat. Flórián Tibornak, Forrás Istvánnak és feleségének pedig hálás köszönetünket fejezzük ki lapunk és az egész argentínai magyarság nevében a biztatásért és felajánlott segítségért. Sok sikert kívánunk a Magyar Hirlap-nak es bízunk benne, hogy az ifjúsági rovat eredményes lesz. Forrás istvánék példája pedig reméljük, követőkre akadl ■ — ■ —1 ■■ —— Az ausztráliai MAGYAR ÉLET -bői idézzük a következő cikkrészletet, nem kevés jóérzéssel, mert elismerően szól az FMH-ról. Noha ezzel vállaljuk a szerénytelenség ódiumát, a részletet mégis közöljük: majd a végén kiderül, hogy miért? A Magyar Élet múlt év okt. 29-i számának első oldali cikkét, melynek IGYUNK SÓGOR címet adtunk, a Független Magyar Hírszolgálat című sajtótájékoztatóban kaptuk Stirling Györgytől A Független Magyar Hirszolgálat a magyar nemzeti emigrációnak egyik legfontosabb szolgálata: állandó friss áttekintést ad a magyarországi helyzetről az emigrációs újságok részére. Forrásanyaga nagyrészben az otthoni sajtó, amit Stirling György szorgalmasan átolvas és szakszerűen kiértékel és a lényeges részekből áttekintő időszaki beszámolót ad külön dm nélkül. Az át. vevő lapok rendszerint címmel látják el Stirling kitűnő kommentárjait, apró híreit pedig F.M.H. megjelöléssel közlik. Megegyezzük még hogy Stirling György régi hivatásos újságíró és önzetlen emigrációs harcos, aki öt éve rendszeresen végzi ezt a roppant méretű munkát, ami nyilván sok pénzébe is kerül, s amiért nem kér és nem fogad el egy centet sem. __, . *____ mitagadás: ^jólesik az ausztráliai Magyar Elet szerkesztőitől - Ady Jánostól és Csapó Endrétől - érkezett meleghangú üzenet, amihez a köszönet szavain kívül meg csak annyit kívánunk hozzáfűzni, hogy az anyagi gondokkal küzdő emigrációs lapodtól ^valóban nem kér és nem fogad el pénzt az FMH. Ahhoz viszont, hovy a Hírszolgálat létezni tudjon, szükség van anyagiakra: nincs ingyen a papír, a sokszorosítás,^a posta és a hazai^lapok előfizetése sem. Mindehhez az emigráció tehetósebojeitől, a magyar betű pártfogóitól, az FMH olvasókörétől várunk támogatást. Az 5 anyagi segítségük^nélkül nem láthatná el feladatát az FMH. És nem lathatja el a jövőben sem: kérjük, gondoljanak néha erre. Köszönjük - előre isi
