Független Magyar Hírszolgálat, 1982. március-1983. február (6. évfolyam, 1-12. szám)
1982-05-15 / 3. szám
körképchicagoból A Chicago és Környéke című újságban találtuk az alábbi cikket, amit teljes egészében közlünk: CHICAGO és KÖRNYÉKE Harmath István: - -Chicagói hírek... Március 14-én, vasárnap délelőtt a Szent István templomban nagymisével vette kezdetét a Nemzeti Ünnepünkre való megemlékezés. A misére szokásoknak megfelelően zászlóikkal felvonultak a helyi politikai és társadalmi egyesületeink. Ft. dr. Mihályi Gilbert széntbeszédében párhuzamot vont a magyar és lengyel szabadság'szellem között. A mise után a Mindszenty teremben műsoros ünnepélyt tartott az Egyházközösség, melynek .szónokául Ft. Mihályi a Washingtonban élő Stirling György újságírót hívta meg. J Stirling György, az emigráció egyik legtermékenyebb újságírója, aki főszerkesztője és kiadója a Független Magyar Hírszolgálat című havilapnak, állandó munkatársa a Katolikus Magyarok Vasárnapja című újságnak, a torontói Magyar Élet-nek, a Baltimori Értesítőnek, hogy csak néhányat soroljak fel a Stirling cikkekét püblikáló újságok közül. Társadalmi munkában pedig a Szabad Magyar Újságírók Szövetségének az ügyvezető titkára. Stirling György beszéde lényegében egy 1848-as szabadságharcról szóló történelmi tanulmány volt A szónok elemezte a forradalom előzményeit, a társadalmi és politikai okokat, melyek aztán a forradalom kitörését eredményezték. Beszámolt a forradalomban nagy szerepet játszó szabad sajtó születéséről, a március 15-én történt eseményekről, a szabadságharc küzdelmeiről, az azt .követő megtorlásról és végül pedig a Deák Ferenc által kieszközölt kiegyezésről. Beszédében többször húzott párhuzamot az 1848-as és az 1956-os forradalom között, külön kiemelve az emigráció szerepét a forradalom utáni időkben. Értesítő: - Gratulálunk a sikeres chicagói úthoz és az elismerő kritikához, de az abban szereplő felsorolást hiányosnak találjuk. Hiányzik a lapok közül az Amerikai Magyar Elet, amely-^ nek éveken át vezércikkírója voltál, és az utolsó évtizedben ennek a chicagói újságnak egyetlen olyan száma nem volt, melyben ne jelent volna meg legalább egy cikked. Miár nem dolgozol a lapnak? S. Gy. - Valóban, az újság címe nem véletlenül maradt ki a lapok közül, Az Amerikai Magyar Élet ezelőtt tizenegyévvel, amikor írni kezdtem bele, egészen jószellemü lap volt, de idővel sok olyan anyag látott benne napvilágot, ami egyre jobban zavart. Kérdés: - Mire gondolsz? Felelet: - Arra, hogy a lapnak közel fele más lapokból átvett - újságírónyelven "ollózott" - anyag, méghozzá olyan, amiben néha figyelmetlenségből az emigráció véleményétől, felfogásától és szóhasználatától teljesen idegen szöveg is bennemarad. Ez pedig egy szabadföldi magyar újság szellemét, de nívóját is erősen megkérdőjelezi. K: - Mik tartoznak ebbe a kategóriába? F: - Olyan magyarországi lapokból és folyóiratokból kifényképezett cikkek, melyekre a tipográfia alapján a szakember és a hazai lapok figyelője azonnal ráismer és azonosítani tud, de gmelyeket az efféle szerkesztési módszerek felől tájékozatlan átlagolvasó az emigrációs sajtó termékeként fogad el. K« - Miért, nincs utalás a cikkek latt, hogy azok honnan valók? F: - Az a baj, hogy nincs. Az újság címe mindig lemarad, de legtöbbször a szerzőé is, ami az olvasó félrevezetése. K: - Mint a Szabad Magyar Újságírók Szövetségének ügyvezető titkára, meg tudnád mondani mi a Szövetség álláspontja e kérdésben? r < F: - Az Ujságirószövetség még nem fogalmazta meg szabatosan az álláspontját, de a szabad magyar újságírótársadalomnak kialakult nézete van erről, amit én is százszázalékig osztok. Ha kívánod, ezt röviden összefoglalhatom, mint magánvéleményt. K» - Megkérhetnélek rá? F: - Senki sem kifogásolhatja néha egy-egy hazai cikk átvételét, ha azok teljesen politikamentes írások, kulturális, történelmi vagy szépirodalmi vonatkozásúak. Elvégre nem eshetünk túlBaltimore városában megjelenő laptársunktól, az ERTESITO-től vettük át a következőket« 1982. május • ÉRTESÍTŐ í «- fi -
