Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)
1981-12-15 / 10. szám
- 5 -November 5«-én szerepel a katolikus naptárban Szent Imre neve: ezen a napon üli meg a-z Egyház els5 szent királyunk fiatalon elhunyt fiának, Imre hercegnek ünnepét. Ebből az alkalomból olvashattunk kedves kis írást az "Ethnic-American heritage News" cimü Albany-ban (N.Y. állam) megjelenő havi folyóiratban. "Boldog névnapot Amerika!": ez az írás címe s írója - Ealo^h Sándor - utal arra,hogy sok országban szokás megünnepelni az ország védőszentjének ünnepét. -Ez a nap az ország névnapja. A névnapokat - ellentétben Európával - Amerikában ugyan nem divat számontartani, de ezúttal érdemes megjegyezni: az földrásznyi ország névnapja e hó 5*-én, Szent Imre napján van! Köztudott ugyanis, hogy az első térkép-* készítők, akik az új kontinens felfedezése után megrajzolták az új világképet, nem Kolumbusról, hanem a kutatásokban később jeleskedő Amerigo Vespucci-ról nevezték el az ismeretlen területet. Amerigo pedig Imre spanyol-olasz változata: a híres olasz hajós édesapja nagy tisztelője volt Szent Imrének és amikor fia született, őt választotta a gyermek védőszent jéül,aki ezt a nevet kapta a keresztségben. Szent Imre herceg - olvassuk a továbbiakban - 1007-től 1031-ig élt, amikor vadászat közben érte halálos baleset: most van tehat halálának 950* évfordulója. Két év múlva - 1983-ban - pedig szenttéavatásának 900. évfordulóját fogjuk ünnepelni. Szent Imre tiszta és erkölcsös életével századok óta a magyar ifjúság példaképe. - Vájjon hányán tudják az amerikaiak közül, hogy hazájuk egy közel ezer éve ált magyar királyfi nevét viseli?... (Az Ethnic-American Heritage News-ról magáról is érdemes néhány szót szólni, ahol ez az írás megjelent! A lap egy hónapja indult - amiből idéztünk, az volt a második száma -, azzal a céllal, hogy a nemzetiségi származású amerikaiak híreivel, problémáival foglalkozzék. A becsületes, konzervatív alapon álló havi újságot szerkesztőbizottság szerkeszti, melynek élén honfitársunk, Halogh Sándor áll. Tovaobi jó munkát és sok sikert kívánunk Balogh Sándor barátunknak!- Itt kell megjegyeznünk, hogy az FMH előző - november I5.-Í - számában már közöltünk egy rövid hírt, amit az Ethnic-American Heritage R’ews-ból vettünk át, de az erre való utalás valahogyan lemaradt a hír mellől, melynek címe "Leftist takeover" volt. Mulasztásunkat most pótoljuk és a hibáért elnézést kérünk!) "Miért nem kérte ki Budapest Horthy Miklóst az amerikaiaktól?" - hangzott el a kérdés nemrégiben az Elet és Irodalom egy cikkében. E. Fehér Pál irta pár héttel ezelőtt! "Horthy történelmi felelőssége aligha tagadható, politikai-büntetőjogi felelősségre vonása azonban elmaradt." A lap októ Der 31*-i számában magyarázatot olvashattunk a kérdésre, miért nem kérték Rákosiék Horthy kormányzó kiadatását, akkor, amikor Himmler Mártonék és fejvadász tarsai közreműködésével százával hozatták haza megbilincselve az u.n. háborús főbünösöket, köztük kiváló hazafiakat is? A választ dr. Timár István, a volt hírhedt ávós ezredes ad^a meg, aki később ugyan - igazságügyi vonalon - igyekezett elfe_ledtetni sötét múltját, de akármilyen tisztes karriert is csinált, ez nem mentesíti régi bűnei felelőssége alól. Timár első kézből ismeri a történteket: "Az amerikaiak 1945. október 3-tól kezdve több csoportban több mint kétszáz magyar háborús főbunöst szailitottak Budapestre. Ügyeik kivizsgálására a politikai rendészeti osztályon egy főleg jogászokból álló osztály alakult, melynek vezetésére ezredesi rendfokozattal én kaptam megbízást. Egyes háborús főbúnösök kihallgatásuk során ismételten hivatkoztak Horthyra. Erről beszámoltam Rajk belügyminiszternek és megkérdeztem, miért nem kérjük Horthy kiadatását az amerikaiaktól? Rajk elvtárs (!) azt válaszolta, hogy a Kommunista Párt vezetői ezt a kérdést megtárgyalták, de arra az elhatározásra jutottak, hogy nem javastul jak a koalíciós kormánynak (!) Horthy kiadatásának kezdeményezését." Ezeket Írja Timár István, majd még ennyit fúz az elmondottakhoz: "A döntés indokai elsősorban belpolitikai jellegűek voltak. A magyar nép Horthyt hosszú időn át elismert vezetőjének tartotta. Még ma is szép számmal vannak olyanok - mondotta Rajk 1946-ban -, akik nem tartják őt bűnösnek, sőt egyenesen vélt érdemeit magasztalják. Abban az éles harcban, amely a Kommunista Párt vezetésével a reakció ellen folyik, hiba lenne a hetvennyolc éves Horthyt népbíróság elé állítani, -mert sokakban részvétet keltene személye iránt..." Ez volt tehát Rajk "elvtárs" véleménye 1946-ban, aki (Timár szerint) még hozzátette: "Az Ítéletet már aligha lehetne végrehajtani ra^ta." Rajk akkor még nem tudta, hogy pár év múlva rajta végre fogják hajtani az ítéletet,,amit ő Horthvnak szánt volna... De akit nem mert népbíróság elé hurcolni, mert érezte: egy ilyen per többet ártana a kommunistáknak, mint használna.
