Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)

1981-12-15 / 10. szám

- 5 -November 5«-én szerepel a katolikus naptárban Szent Imre neve: ezen a napon üli meg a-z Egyház els5 szent királyunk fiatalon elhunyt fiának, Imre hercegnek ün­nepét. Ebből az alkalomból olvashattunk kedves kis írást az "Ethnic-American heritage News" cimü Albany-ban (N.Y. állam) megjelenő havi folyóiratban. "Bol­dog névnapot Amerika!": ez az írás címe s írója - Ealo^h Sándor - utal arra,hogy sok országban szokás megünnepelni az ország védőszentjének ünnepét. -Ez a nap az ország névnapja. A névnapokat - ellentétben Európával - Amerikában ugyan nem di­vat számontartani, de ezúttal érdemes megjegyezni: az földrásznyi ország névnap­ja e hó 5*-én, Szent Imre napján van! Köztudott ugyanis, hogy az első térkép-* készítők, akik az új kontinens felfedezése után megrajzolták az új világképet, nem Kolumbusról, hanem a kutatásokban később jeleskedő Amerigo Vespucci-ról ne­vezték el az ismeretlen területet. Amerigo pedig Imre spanyol-olasz változata: a híres olasz hajós édesapja nagy tisztelője volt Szent Imrének és amikor fia született, őt választotta a gyermek védőszent jéül,aki ezt a nevet kapta a ke­­resztségben. Szent Imre herceg - olvassuk a továbbiakban - 1007-től 1031-ig élt, amikor vadászat közben érte halálos baleset: most van tehat halálának 950* év­fordulója. Két év múlva - 1983-ban - pedig szenttéavatásának 900. évfordulóját fogjuk ünnepelni. Szent Imre tiszta és erkölcsös életével századok óta a magyar ifjúság példaképe. - Vájjon hányán tudják az amerikaiak közül, hogy hazájuk egy közel ezer éve ált magyar királyfi nevét viseli?... (Az Ethnic-American Heritage News-ról magáról is érdemes néhány szót szólni, a­­hol ez az írás megjelent! A lap egy hónapja indult - amiből idéztünk, az volt a második száma -, azzal a céllal, hogy a nemzetiségi származású amerikaiak hí­reivel, problémáival foglalkozzék. A becsületes, konzervatív alapon álló havi újságot szerkesztőbizottság szerkeszti, melynek élén honfitársunk, Halogh Sán­dor áll. Tovaobi jó munkát és sok sikert kívánunk Balogh Sándor barátunknak!- Itt kell megjegyeznünk, hogy az FMH előző - november I5.-Í - számában már kö­zöltünk egy rövid hírt, amit az Ethnic-American Heritage R’ews-ból vettünk át, de az erre való utalás valahogyan lemaradt a hír mellől, melynek címe "Leftist takeover" volt. Mulasztásunkat most pótoljuk és a hibáért elnézést kérünk!) "Miért nem kérte ki Budapest Horthy Miklóst az amerikaiaktól?" - hangzott el a kérdés nemrégiben az Elet és Irodalom egy cikkében. E. Fehér Pál irta pár hét­tel ezelőtt! "Horthy történelmi felelőssége aligha tagadható, politikai-büntető­jogi felelősségre vonása azonban elmaradt." A lap októ Der 31*-i számában magya­rázatot olvashattunk a kérdésre, miért nem kérték Rákosiék Horthy kormányzó ki­adatását, akkor, amikor Himmler Mártonék és fejvadász tarsai közreműködésével százával hozatták haza megbilincselve az u.n. háborús főbünösöket, köztük kiváló hazafiakat is? A választ dr. Timár István, a volt hírhedt ávós ezredes ad^a meg, aki később ugyan - igazságügyi vonalon - igyekezett elfe_ledtetni sötét múltját, de akármilyen tisztes karriert is csinált, ez nem mentesíti régi bűnei fele­lőssége alól. Timár első kézből ismeri a történteket: "Az amerikaiak 1945. októ­ber 3-tól kezdve több csoportban több mint kétszáz magyar háborús főbunöst szai­­litottak Budapestre. Ügyeik kivizsgálására a politikai rendészeti osztályon egy főleg jogászokból álló osztály alakult, melynek vezetésére ezredesi rendfokozat­tal én kaptam megbízást. Egyes háborús főbúnösök kihallgatásuk során ismételten hivatkoztak Horthyra. Erről beszámoltam Rajk belügyminiszternek és megkérdeztem, miért nem kérjük Horthy kiadatását az amerikaiaktól? Rajk elvtárs (!) azt vála­szolta, hogy a Kommunista Párt vezetői ezt a kérdést megtárgyalták, de arra az elhatározásra jutottak, hogy nem javastul jak a koalíciós kormánynak (!) Horthy kiadatásának kezdeményezését." Ezeket Írja Timár István, majd még ennyit fúz az elmondottakhoz: "A döntés indokai elsősorban belpolitikai jellegűek voltak. A magyar nép Horthyt hosszú időn át elismert vezetőjének tartotta. Még ma is szép számmal vannak olyanok - mondotta Rajk 1946-ban -, akik nem tartják őt bű­nösnek, sőt egyenesen vélt érdemeit magasztalják. Abban az éles harcban, amely a Kommunista Párt vezetésével a reakció ellen folyik, hiba lenne a hetvennyolc éves Horthyt népbíróság elé állítani, -mert sokakban részvétet keltene személye iránt..." Ez volt tehát Rajk "elvtárs" véleménye 1946-ban, aki (Timár szerint) még hozzátette: "Az Ítéletet már aligha lehetne végrehajtani ra^ta." Rajk akkor még nem tudta, hogy pár év múlva rajta végre fogják hajtani az ítéletet,,amit ő Horthvnak szánt volna... De akit nem mert népbíróság elé hurcolni, mert érezte: egy ilyen per többet ártana a kommunistáknak, mint használna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom