Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)
1981-12-15 / 10. szám
4 Moszkvából keltezett MTI-.jelentés számol be a szovjet televízió november első napján közvetített külpolitikai műsoráról, melyben az ismert "Amerika-szakértő" Georgij Arbatov elemezte a Reagan kormány külpolitikáját és a szovjet-amerikai kapcsolatok megromlásának okait. Arbatov mester rámutatott arra:'*az Egyesült Államok politikájában manapság a legszélsőségesebb nézetek váltak hangadóvá** és "konfrontációs politikai irányvonalat valósít meg". A moszkvai TV-adás szövegének magyar fordítója kommunista zsargonban fogalmazott, de a lényeget azért meg lehet érteni: a szovjet propaganda minden tekintetben Amerikát akarja bűnbakul állítani, amiért - úgymond - hidegháborús légkör alakult ki a világban. A kommunista behatolásokról, Afganisztánról, az esztelen szovjet fegyverkezésről természetesen hallgatnak Arbatovék. Ellenben hosszasan beszéltek arról, hogy az amerikai nép elégedetlen a keagan-kormánnyal és szeretne attól megszabadulni. Bizonyságul hivatkoztak a szeptemberi washingtoni AFL-CIO tüntetésre - az u.n. Szolidarity Day-re - amelyen 25Q-260 ezer (egyes források szerint 30°,000) ember vett részt és tüntetett a Reagan-adminisztráció ellen. A nagy washingtoni tüntetés után járta a fővárosban az alábbi vicc: Egy orosz és egy amerikai vitatkoznak, melyiküknél van nagyobb szabadság? Azt mondja az amerikai: - En nyugodtan odaállhatok a -t’ehér ház elé egy táblával a kezemben, amin ez áll: "Le Reagan elnökkel!" és a rendőr hozzám se fog szólni. Az orosz legyint: - Ezt én is megcsinálhatom! Nyugodtan se'tálhatDk a Kreml előtt egy táblával, amin ez áll: "Le Reagan elnökkel!" és semmi bajom se lesz!... A Szolidarity Day sikerével egyébként napokig televolt az amerikai liberális média. Nem győzték hangoztatni - főleg a Washington Post és a New York Times -, hogy ekkora tömeget már hosszú évek óta nem látott a főváros és hosszasan ecsetelték a tüntetők hangulatát, az elkeseredést, ami az embereket az ország minden részéből Washingtonba hozta, hogy - bármily áldozat árán is -, de kimutathassák ellenérzésüket Keagannel szeriben. A Post riporterei több tüntetőt is meginterjúvoltak, akik elmondták: bár munka nélkül tengődnek, mégis eljöttek, mert összeadták a benzinköltséget és a kocsiban aludtak. Az Accuracy in Media októberi jelentésében viszont olvashattuk az igazságot, amiről a liberális újságok mélyen hallgattak: a Solidarity Day nem spontán tüntetés volt, hanem fizetett, napidíjas felvonulás. Az AFL-CIO 3*000 Greyhound autóbuszt bérelt ki erre a napra, akik pedig saját kocsijukat használták, azoknak kifizette minden költségüket. Ezenfelül valamennyi résztvevő kerek 5° dollár napidíjat kapott, ami nem is kevés, ha meggondoljuk, hogy ezért nem kellett mást csinálni, mint a nagyon kellemes időben 14 blokkot gyalogolni s közben - az előkiabálók nyomán - ütemesen kiáltozni ilyesféléket: "Hey, hey, ho, ho, Reagan's got to go!" Ezenkívül volt még zenekar és hot-dog, meg sör is. Szóval az egész tüntetés nem volt más, mint egy szórakoztató városnézés, teljesen ingyenes kirándulás, amiért ráadásul még napidíj is járt... Politikai értéke és jelentősége csak annyi,amennyit a liberális sajtó és a moszkvai TV belemagyaráz! (Aki a 45-47-es éveket Magyarországon élte át, emlékezhet hasonló "spontán" politikai tömegtüntetésekre, melyeket a kommunista párt - és a szakszervezet - szervezett: csak ott nem napidíjat kaptak a résztvevők, hanem fenyegetést. Hogy aki nem megy tüntetni, holnap kiveheti a munkakönyvét. Tele voltak az utcák. Pest utcái. Mint most a washingtoniak.) Hosszú nekrológ búcsúztatja Fehér Lajos ny. miniszterelnökhelyettest. 64 éves korban halt meg Budapesten. rehér elvtárs sokáig tartozott a legfelsó'bb pártvezetőség köréhez, csak néhány éve vonult vissza, betegsége miatt. A jól alkalmazkodó kommunisták közé tartozott, akiket Boldizsár Iván úgy jellemzett egyszer, hogy tudnak nyelni és nyalni. ^agas pozíciókban vészelte át a Rákosi-rendszer éveit - partizánérdemei biztosítottak számára különleges elbánást - és 1956 november elején elsők közt csatlakozott Kádárhoz. A párt saját halottjának tekinti. November első hetében megnyíltak Budapesten a szovjet könyvnapok. Magyar hetet rendeztek Mexikóvárosban és Stuttgartban a magyar kulturális és idegenforgalmi szervek. Az ENSz-közgyulés november elejei vitájában felszólalt a Magyar Népköztársaság állandó képviselője, Rácz Pál nagykövet és méltatta a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság igyezetét a délkelet-ázsiai béke megszilárdítása érdekében.
