Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)
1981-09-15 / 7. szám
- 9 -Az "Alkotmány ünnepére" ^zántó Miklós írt vezércikket a Magyar Nemzetben "Nemzettudat" címmel. Szántó elvtárs a Magyarok Világszövetsége hivatalos propagandaújságjának, a Magyar Hírek-nek főszerkesztője és az ünnepi vezércikket felhasználja arra, hogy a most lezajlott anyanyelvi konferencián történteket dicsérje. És a nemzettudatról, magyarságtudatról elmélkedjék.(Vajjón mennyire illetékes egy Szántó Miklós arra, hogy a magyarságtudatról írjon és ha van is nemzettudata, az vájjon milyen nemzethez köti?...) Aztán kifejti, hogy a szocialista Magyarország mély rokonszenvvel támogatja azokat, akik különböző országokban magyarságuk megtartásáért fáradoznak. A "mély rokonszenv" mindenkire vonatkozik, vagy csak a Sinor kénesekre és más együttműködőkre?... A válasz nyilvánvaló« csakis rájuk! De ezektől nem is irigyeljük a Szántó Miklós és társai "mély rokonszenvét". A tripoli rádiót idézve "táiékoztatja" olvasóit a magyarországi sajtó a libiai légi incidensről. Eképpen*"Nyolc amerikai vadászgép libiai felségvizek fölött üldözőbe vett két libiai katonai gépet és tüzet nyitott rájuk." A hazai lapok ezután hosszan ecsetelik a nemzetközi (értsd* kommunista) felháborodást és a libiai kormány tiltakozását, valamint várható ellenakcióit (?)... Az augusztus 20. utáni héten mást sem lehetett olvasni a hazai lapokban, mint az ünnepi rendezvények leírását, az elhangzott szónoklatok ismertetését. "Alkotmányunk születésének 32. évfordulóját büszkeséggel ünnepelte a magyar népi"- olvassuk a dagályos beszámolókat, melyeknek minden szava hamisan cseng. A lengyelországi fejleményekről minden nap olvashatunk hosszabb-rövidebb beszámolót a pesti lapokban. Rendszerint a hivatalos lengyel hírszolgálati iroda, a varsói PAP a hírforrás, ennekfolytán a a közlemények is szárazak, sótlanak. A magyarországi sajtó óvakodik kommentárt fűzni a hírekhez, de aki tud a sorok között olvasni, következtethet a valóságra« Például arra az összeomlással fenyegető gazdasági helyzetre, melyben ma van Lengyelország. - Augusztus 25-én pld. a következő jelentést adták ki Varsóban* "A hetven dekás fehér kenyér ára 6,50-ről 30 zlotyra, a zsemle 0,50-ről 1,50 zlotyra emelkedik." Ez a radikális áremelés jól érzékelteti a krizist, melyből aligha látszik kiüt. A jelek szerint a Szovjetunió az utóbbi évek egyik legrosszabb termését takarította be az idén és maga is hatalmas behozatalra szorul. Segíteni nem tud. Mindennek az igazi okát, a szocialista gazdálkodási rend csődjét nem vallják be az elvtársak. Ehelyett ezt is az imperialisták nyakába akarják varrni. Az augusztus 26.-i pesti lapok arról írnak, hogy "Lengyelországban aktivizálódott az imperialista hírszerző tevékenység. Több irányú felderítő és felforgató tevékenységet folytatnak olyan ügynöki hálózatok, melyek az országban működő tőkés külképviseletekre épülnek. Pozoga vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes úgy nyilatkozott, hogy a nyugati országok szocialistaellenes stratégiája most Lengyelországra koncentrál és a párt vezető szerepének aláásására, a szocialista társadalom szétzilálására törekszik. Az élelmiszerhiányt mesterségesen fokozza a spekuláció, hogy ezzel is rontsa a közhangulatot. A vezérőrnagy elvtárs végül hangúlyozta, hogy a NATO titkos szolgálatai nemcsak Lengyelország, hanem az egész szocialista tábor ellen fokozzák tevékenységüket, emiatt szoros együttműködésre van szükség a testvéri országok elhárító szervei között." - Tipikus kommunista trükk* a belső bajok elleplezésére, a figyelem elterelésére "imperialista aknamunkáról" fecsegni és nyugatellenes hisztériát kelteni. Noha Pozoga vezérőrnagy elvtárs is jól tudója, hogy Lengyelországot csakis az annyiszor kért és annyira várt nyugati segítség húzhatja ki a kátyúból. A következő gyászjelentést kaptuk« SOMODY ISTVÁNíró, újságíró, a Magyar Távirati Iroda és Rádió volt tagja, a Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosa, a magyarországi Névmagyarosító Mozgalom megteremtője, az emigrációs "Szabad Magyarság" újság egyik alapítója és szerkesztője, a magyar Világ Hangkönyvtár elindítója 1981. augusztus 19-én, életének 86-ik évében visszaadta fáradt lelkét Teremtőjének álmában. Szeretett felesége mellé temette gyászoló rokonsága New York-ban* Somody Zoltán és neje} v. Martonfalvay Hugóné, Zsuzsa és férje} Judith és Tamás unokái} Kristóf és Jennifer dédunokái} és rokonság.________________________________________________________ Megrendült szívvel veszünk végső búcsút Somody Pista bátyánktól, a magyar betö hűséges munkásától, az emigrációs magyar sajtó doyenjétől. Nyugodjék békében!
