Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)
1981-09-15 / 7. szám
oka. A férfi belgyógyászati betegek csaknem fele a mértéktelen szeszfogyasztásnak köszönheti bajait. A rendszeres szeszfogyasztók közül kétszer annyian hal- • nak meg 5^ éves koruk előtt, mint az absztinensek közül. A Központi Statisztikai Hivatal már az 1970-es évek elején kimutattál áz öngyilkosoknak - akiknek aránya az elhalálozottak között Magyarországon nemzetközi viszonylatban is csúcsmagas - egynegyede alkoholista.“ Munkaképtelenség, rokkantnyugdíj, korai halál, öngyilkossági mind-mind az alkohol következménye. Es minek a következménye a mértéktelen italozás, a részegeskedés? "Ami az okokat illeti - írja a Heti Világgazdaság -, bizonyos hagyományok keverednek újkeletű társadalmi-gazdasági motivumokkal. A felszabadulást követó egy-másfél évtized viszonylag mérsékelt szeszfogyasztása után az elmúlt években vált - arányaiban és veszélyességében - nemzetközileg kiugróvá a hazai alkoholizmus." álljunk meg itt egy pillanatra és tekintsünk végig az alkoholizmus "fejlődésén“ l95°-től napjainkig. Talán az első adat a legijesztőbb. Az utolsó harminc év alatt az egy főre eső tömény szeszesitalok (pálinkafélék) fogyasztása több mint hatszorosára emelkedett. A statisztika szerint 1975-ben Magyarország még csak a világranglista tizennegyedik helyén állt, de. 1979-ben már 5,75 literes egy főre jutó évi fogyasztással a harmadik, vagy inkább a második helyre ugrott előre. A borfogyasztás évek óta nem nőtt lényegesen - 35 liter egy főre jutó évi fogyasztással Magyarország a tizenegyedik helyet foglalja el a nemes versengésben -, annál látványosabb pályát futott be azonban a sörivás. Az elmúlt évtizedekben négyévenként tíz literrel emelkedett a fejenkénti magyar sörfogyasztás. 1975-től 79-ig még meredekebben szaladt föl a statisztikai görbe - ebben az időszakban 13 literrel nőtt az egy^torkon lefolyt söradag. Valószínűleg azért csak ennyivel, mert a hazai sörgyártás nem tud lépést tartani a rohamosan bővülő kereslettel,,. De nézzük az egyéb . okokat* mikép vélekedik ezekről a továbbiakban a Heti Világgazdaság cikkírója? "Kutatók szerint - olvashatjuk - a túlzott alkoholfogyasztás hajlam, öröklődés dolga. A társadalmi körülmények elősegíthetik betegséggé fajulását. Nyilvánvaló, hogy a mai alkoholhelyzet okai napjaink magyar valóságában keresendők. Hatótényező az elért jóléti, jövedelmi szint, közrejátszanak a szociálpolitikai problémák, például a lakáskérdés megoldatlansága és társadalomlélektani mozzanatok, a munkahelyi sikertelenség,^ az elmagányosodás, a családi élet funkciózavarai.. Az ivás rendszeressé válásában döntő a munkahelyi környezet szerepe Ennél a fejtegetésnél érdemes kicsit hosszabban időzni. Ugyanis eljutottunk oda, ahol a bajok gyökereit kell keresni* a társadalmi közérzethez. Hogy ez jó vagy rossz, az - mint tudjuk - elsősorban nem az anyagiakon múlik. Hiszen azt senki sem vitatja, hogy az utolsó két évtizedben emelkedett az életnívó Magyarországon és viszonylagos jólét van. Azonban a társadalmi problémák - is ugyan- • ebben az időszakban sokasodtak meg és váltak egyre fenyegetőbbé. A magyar társadalom egyensúlya megbomlott s mint a hazai' lapból vett fenti idézet is érinti, egyrészől > a családi, az'.otthoni gondok nyomják az embereket, másrészről a munkahelyi légkör hat nyomasztólag rájuk. Se itt, se ott nem érzik jól magukat. Megoldás pedig nincs. Pénzük 'viszont van, ígyhát az italhoz menekülnek. Isznak munka előtt a talponállóban, isznak a gyárban, üzemben, hivatalban és isznak munka után, amikor a családi otthon helyett - ami rendszerint csak egy nyomorúságos albérlet vagy társbérlet - inkább a kocsmába (eszpresszóba, bisztróba, italboltba, népbüffébe, söntésbe, restibe, stb.) mennek, hogy alkoholba fojtsák bújukat-bajukat. Egy társadalom közérzetének alakulása számos tényezőtől függ. A szocialista rendszernek az emberi természettől és szabadságvágytól idegen kötöttségei és korlátái nem kedvesnek az egészséges közszellem kifejlődésének. Az a hallgatólagos kompromisszum, ami Magyarországon létrejött az állam és a polgárok közt, cinikussá, önzővé, a köz érdekeivel szemben közömbössé és legfőkép anyagiassá tette az embereket* most kicsit jobban élhetünk - vélik - és ha annak" az az ára, hogy nem szabad beleszólni a politikába, az ország dolgaiba, annyi baj legyení A legtöbben megalkusznak és sietnek a mának élni, kihasználni a lehetőségeket, hátha holnapra vége az engedékenységnek... Az elmúlt évtizedekben már annyit csalódtak az emberek, hogy nem mernek b^zni a jelenlegi állapotok tartósságában* életüknek nincsenek perspektivái. Es nincsenek eszményeik, melyekben hinni tudnának.
