Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-15 / 6. szám
Julius első hetében elmondhatták a magyar dolgozók, hogy: ez a hónap is jól kez<dódik! Június utolsó vasárnapján - a rossz híreket Magyarországon mindig vasárnap szokták közzétenni a lapokban - az urszágos Anyag- és Xrhivatal arról tájékoztatta a lakosságot, hogy ismét felemelték a húsárakat. Mint a közlemény mondja, átlagosan 10 százalékkal. Néhány példa a hentespultról: a sertéskaraj kilónkénti ára 80 Ft-ról 90 Ft-ra, a marha fehérpecsenye 78-ról 90-re, a párisi és szafaládé 58-ról 60-ra, a szalámi 175-ról 190-re, a csirke 70-ról 7^-re emelkedik. - A jelenlegi áremelés az 1979* júliusa óta érvényben lévő árakat változtatta meg igen jelentős mértékben, noha már a két év előtti emelés is súlyosan érintette a dolgozók pénztárcáját. Akkor azzal indokolták az áremelést, hogy a kormány nem képes továbbra is ártámogatásban részesíteni a húsárukat és .alkalmazkodni kell a világpiaci árakhoz. Most újra .az energia- és takarmányárak általános emelkedésére hivatkozik az ^rhivatal közleménye, ami a dolgozók számára aligha jelent vigaszt. A fogyasztókat csak az érdekli, hogy ezentúl majdnem egy kerek százast kell kiguberálniok, ha disznó vagy marhahúst akarnak enni. Amiért - ha legalább kilónyi darabra kapnak gusztust_- öt órán át kell dolgozniok, mivelhogy az átlagórabér ma 18 forint körül jár Magyarországon. Elszomorító írás a debreceni Nagyerdőről: pusztulnak az évszázados öreg fák és a varost az északi szelektől védő, tiszta levegőjét biztosító erdő haldoklik! A fák egy részét ipartelepek, üzemek építése miatt kivágták és folyamatosan irtják,de a megmaradt fák is sorvadnak, száradnak. A természet vízgazdálkodási rendje felborult és a talajvíz szintje mélyebbre süllyedt: a fák gyökerei nem jutnak táplálékhoz. Az erdő tizenöt százalékának már vége és a nyírségi szél hordja a városra porfellegeit. A megengedett legfelső határértéknél már négyszer-ötször több a por Debrecen levegőjében. A Nagyerdő tönkretételével nemcsak egy kedves színfolttal, szép kirándulóhellyel lesz szegényebb a város, de elveszíti tüdejét, természetes légtisztító védőfalát is. Kit érdekel?... A külföldmajmolás egyik új jele Magyarországon az idegen keresztnevek divatja. Erről szól egy nyelvtanár írása a %gyar Nemzet-ben, szóvátéve azt, hogy "a sok Yvonne, Brigitta, Krisztián, Carmen és Nikolett" még felnőttkorában sem tud idegen nyelveket" - noha neve után ítélve illene konyítani legalább egyhez... A cikkíró megállapítja: "Magyarországon kevesen, nagyon kevesen és rosszul tudnak idegen nyelveket. Ami a miénkhez hasonló nagyságú országokban (Hollandiában, Dániában, Norvégiában) a majdnem kivétel nélküli szabály - az,hogy a postai és vasúti alkalmazottak, az üzleti eladók, a rendőrök mind beszélnek valamilyen idegen nyelvet - nálunk ritka kivétel. Nyelvi kultúránk megdöbbentően alacsony színvonalú!"- Lesújtó bizonyítvány, különösképen ha arra gondolunk: milyen alacsony fokon áll az anyanyelvi kultúra a szocialista társadalomban. A most felnövő nemzedékek saját anyanyelvűket is rosszul beszélik s jóllehet bőven használnak idegen szavakat és kifejezéseket, a magyaron kívül mást nem értenek meg. Az utóbbi években ugyan fellendült Magyarországon a nyelvtanulási kedv - a kötelező oroszon kívül főleg az angol tanulása vált divattá -, de ez még édeskevés, mert nyelvet tanulni és megtanulni két külön fogalom. Az ötnapos munkahét bevezetésének előkészületei minden vonalon folynak - olvassuk: ezen a nyáron Magyarországon is megteremtődtek az ötnapos munka feltételei és az átállás őszig befejeződik. A hetente ledolgozandó órák száma több lesz ugyan az amerikainál - Ú0 órával szemben Ú2-Ú3 óra -, de már ez is előrelépés. A^Lutheránus Világszövetség küldöttsége a Magyarországi Evengélikus Egyház meghívására néhány napot Magyarországon töltött. Az Állami Egyházügyi Hivatal fogadást adott a küldöttség tiszteletére, melyen résztvett dr. Káldy Zoltán, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke is. Pethes Sándor színművész hosszú betegség után 82 éves korában Budapesten elhunyt. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa július első hetében Szófiában tartja XXXV. ülésszakát. A magyar küldöttséget Lázár György miniszterelnök vezeti. Kádár János Miskolcra utazott, ahol^résztvesz a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság tanácskozásain. A Vasas Művelődési Központban rendezett nagygyűlésen Kádár beszédet mondott, melyben a "szövetségi politika" eredményességével kérkedett és annak folytatása mellett foglalt állást.
