Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)
1981-05-15 / 3. szám
- 9 -. 'Lenin születésének 111. évfordulóján emlékezések voltak országszerte - írják a hazai lapok. A Dózsa György úti Lenin szobor talapzatát "a hála és a megemlékezés virágai borították" - olvassuk. Afganisztán nemzeti ünnepén - az 1978»-as forradalom 3* évfordulója alkalmából a magyarországi lapok méltatják az afgán nép küzdelmét a szabadságért. Ami természetesen az imperialisták ellen folyik - a Szovjetunió segitségével. A munkásőrparancsnokok országos tanácskozást tartottak, ahol a felszólalók hangsúlyozták« a munkásőrség minden ellenséggel szemben megvédi a szocialista rendet. A Budapesti Játékkaszinó április 25»-én megnyilt a vári Hilton-szállodában. Az új intézmény alapitói a Danubius Szálloda- és Gyógyüdülő Vállalat, illetve az Österreichische Spielenbanken Ag. A magyar fél részesedése 51 százalék, a többi az osztrák társaságé. A magyar devizaszabályokkal összhangban a játékkaszinót csak a nem szocialista országokból, illetve Jugoszláviából érkezett állampolgárok látogathatják. Fizetőeszközként csak konvertibilis valutát fogadnak el. A hivatalos pénznem a DM. ----- Csak örülni lehet annak, hogy olyan tipikusan kapitalista intézmények, mint a játékkaszinók is betörnek a Vasfüggöny mögé, hogy új színt és szórakozást vigyenek a nép életébe. A hírhez fűzött hivatalos kommentár azonban egy mondattal kirekeszti a Magyar Népköztársaság polgárait a Magyar Népköztársaság fővárosában létesített szórakozóhelyről« "a magyar devizaszabályok" értelmében nyugati valuta nem lapulhat magyar állampolgár zsebében. Legfeljebb feketén - de azzal ugye nem lehet játékkaszinóban zsetonokat vásárolni. A rendőrség pedig nyilván éber szemmel fogja ellenőrizni, ki lépi át az új intézmény küszöbét. Nemrégiben olvastam egy, a gyarmati korról szóló kommunista kiadású könyvet, mely a felháborodás hangján ír arról, hogy a gyarmatosítók idejében léteztek olyan zártkörű klubok, ahová a bennszülöttek be sem tehették a lábukat. Esetleg csak mint szolgák, a személyzet' tagjai. A könyv hosszasan fejtegeti ennek megalázó voltát s lám a szocialista rendszer most éppúgy bánik saját állampolgáraival, ahogy az imperialista angolok kezelték a hindukat és egyéb színesbőrúeket. Dehát a pénznek nincs szaga: a játékkaszinó nyugati valutát hoz a konyhára s ki törődik akkor az elvekkel? Mi történt a Marx-téren? - Ez a kérdés foglalkoztatja az utolsó hetekben a budapesti sajtót. Röviden ismertetjük a tényeket az április 5*-i Uj Tükör riportja nyomán, melynek a sokatmondó "Hallgatás hídja" címet adta írója. A híd, melyről a cikk szól s mely körül - átmeneti hallgatás után - most nagy vihar dúl, nem egy folyó fölött ível át, hanem a budapesti Marx tér fölött, összekötve a Bajcsy Zsilinszky utat a Váci úttal, szintben keresztezve a Körutat. E nagyforgalmú csomóponton már régóta esedékes volt a közlekedési vonalak rendezése és erre csak egyetlen megoldás kínálkozott« a tér áthidalása. A Nyugati pályaudvar 1976- ban megkezdett rekonstrukciójával egyidőben hozzákezdtek a felüljáró építéséhez is. A híd teljes hosszát ^20 méterre tervezték, melyből a Nagykörútat áthidaló legnagyobb és legmagasabb nyílásra ^-0 méter esik, míg hat nyílás JO-JO méter, kettő pedig 20 méter széles. A munka nagy tempóval indult és 1980. nyarán már állt valamennyi hídpillér. Ekkor hozzákezdtek a felüljáró egyenként másfél méteres előregyártott elemeinek beszereléséhez. Minden szépen ment, de ahogy a híd két végétől a középfelé haladó daruk egymásután emelték be az elemeket,valami kezdett gyanússá válni. Végre szeptember 12.-én a műszaki ellenőrök megállapították, hogy a híd magassága eltér a tervezettől és az elemek találkozásánál jelentős magassági különbségek várhatók. Eleinte megpróbálták eltussolni a tényeket és november 2^-.-én azzal az indokolással állították le az építkezést, hogy a hideg miatt nem lehet folytatni a ragasztásos eljárást (a hídelemeket ugyanis különleges ragasztóval illesztik egymáshoz). Ugyanakkor 16 celzius pluszt mutatott a hőmérő... Ekkor már a közvélemény is felfigyelt és a Hídépítő Vállalat műszaki igazgatója nyilatkozni volt kénytelen« "Az utolsó öt elem magasabbra-épült, mint kellett volna és az elemek találkozási pontjánál az eltérés a híd közepén több mint 20 centiméter." Vizsgálatot rendeltek el a felelősség megállapítására és mint a Magyar Nemzet április 26.-i számában olvassuk, az most fejeződött be. Kivitelezési pontatlanság« ez volt a vizsgálat eredménye. A felelősök majd megússzák fegyelmi büntetéssel, a népgazdasági kárt pedig,a dolgozók viselik. Mert a híd eddig elkészült részének felét le kell bontani es újra fel kell építeni. Felelőtlenség, pontatlanság miatt.
