Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)

1982-02-15 / 12. szám

A hides nemcsak Amerikában, de Europa több részén, így Magyarországon is f okc- ■ zódiki január 12-én nyáregyházán mínusz 22 fok Celsius fokot mértek és a Bala­tont vasmag jégtakaró fedi. Varsói tájékoztató a gazdasági reformokról: a bankok szerepe és funkciója meg­változik. Ezentúl a sikeresen tevékenykedő vállalatok szabadon rendelkezhetnek sajat pénzügyi eszközeikkel. A bankok fejlesztési hiteleket nyújtanak az arra érdemes vállalatoknak és a kölcsönért kapott kamatokból finanszírozzak önmagu­kat. A bankok tevékenységét szabályozó reform a pénz, a hitei és a kamat gazda­sági szerepének erősítésére irányul, közelíti a lengyel bankokat a piacgazdalao­­dás rendszeréhez. - Érdemes ezt a part sort, a Lengyel Nemzeti Bank elnökének nyilatkozatát újra elolvasni. Amit mond, lényegében a kommunista gazdálkodás csődjének beismerése és a szabadpiaci rendszerre való áttérés szükségességének óvatos hangoztatása. Bámulatos, hogy a marxista gazdasági szakemberek milyen könnyed természetességgel tudják megindokolni az évtizedek óta szajkózott té­telekkel homlokegyenesen ellentétes lépéseiket, melyek nélkül - ez világosan kiérezhető szavaikból - elkerülhetetlen lenne a csőd. 5z megy végbe most Ma­gyarországon is: a lengyelek nyilván az irigyelt magyar modelt követik, mert latjak, hogy ez az egyetlen kiút a zsákutcából, melybe a Kötött gazdálkodás vit­te a lengyel népgazdaságot. Lenin forog sírjában, de nincs más megoldás: előbb­­utóbb a toobi szocialista országnak - még a Szovjetuniónax is - be kell látnia, hogy a szabad gazdálkodás javára tett engedmények nélkül képtelen létezni. Ak­kor pedig mi marad a kommunizmus elveiből és lényegéből: csak a proletariátus diktatúra ja?... "Kiáltás" címen az öngyilkosságok okairól olvashatunk elgondolkoztató írást a Magyar Nemzet-ben. Jellemző, hogy a cikk csak európai adatokat közöl és magyar adatokról mélyen hallgat. (Európában évente százezren vetnek véget önkezükkel az életüknek, míg az öngyilkossági kísérletek számat ennek kb. ötszörösére be­csülik. .ts tudjuk, hogy Magyarországé az elsőség az öngyilkossági statisztiká­ban.) A cikkben egy pszichiáter elemzi az öngyilkosságok lehetséges okait - ci­vilizációs feszültségek, megoldhatatlan konfliktusok, depresszió, stb. -, majd a megelőzés módozatait vázolja. "Csodák nem varhatók - mondja a pszichiáter az újságírónak -, ám szerintem van alapja annak a reménykedésnek, hogy az öngyil­kosságok emelkedő trendje megállítható. Sok mindent lehet tenni, csak egyet nem szabad: beletörődni abba, ami van." - Milyen igaz is ezí A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbb kiadott jelentése szerint Buca­­pest árúeliátása I98Í folyamán megfelelő volt: csökkent a hiánycikkek szama,ám egyes árúféleségekből mutatkoztak hiányok és ezek rontották az áruellátás szín­vonalát. (Most nem'tudhat ja a jámbor olvasó: megfelelő volt-e az áruellátás, a­­vagy nem volt az? Vagy a szocializmusban az is megfelelő kell legyen a közönség­nek, ^ha nincs színvonal?) Sok bosszúságot okozott a lakosságnak - olvassuk a je­lentésben -, hogy gyakran hiányozták a csavaráruk, mert a Csavaripari Vállalat a kereskedelem áltál rendelt tételeknek csak a felét szállította. (£s a közpon­tosított gazdasági rendben nincs több csavargyartó üzem, csak o^y. Az állami. 3 ha az nem szállít, nincs csavar.) Egyes gyógyszerféleségek olykor negyedévnél is tovább tartó hiánya - irja a jelentés - zavarokat okozott a gyógyító munká­ban. A vizsgalat megállapította, hogy a legnagyobb társadalmi feszültséget to­vábbra is a megoldatlan lakaskérdés okozza. Végül leszögezi a jelentés, hogy az előző évhez viszonyítva 1981-ben huszonkét százalékkal emelkedett a közérdekű bejelentések szama. (Ennyi panasz, kifogás érkezett a népi ellenőrzéshez, ami mindent mutat, csak javulást nem.) Skorka Györgynek hívjak és a Gyertya-étterem bérlője volt: 1980 júniusától 1981 márciusáig vezette az éttermet és ezalatt 237 ezer forintos leltárhiányt csi­nált. A felelősségrevonás elől - mint a hazai rendőrségi tudósításban olvas­hatjuk - külföldre távozott. Hogy az ügyes vendéglős (aki 10 hónap alatt ennyi pénzt tud sikkasztani, az csak ügyes lehet) kelet vagy nyugat felé surrant-e ki az országból, arról nem szól a krónika, de valószínűbbnek látszik, hogy nem a Szovjetunióban, hanem nyugaton próbál szerencsét. Jó lesz figyelni a névre: nem bukkan-e fel valahol Skorka úr, hogy szabadságharcos érdemeire és üldöztetésére hivatkozva vezető szerepet igényeljen magúnak a magyar emigrációban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom