Független Magyar Hírszolgálat, 1980. március-1981. február (4. évfolyam, 1-12. szám)
1980-03-15 / 1. szám
/'/ -A sűrűit gépelt kéziratok-magukban rejtik-, a hibalehetőséget..^ Ezt.; mindéi/ írással foglalkozónak ^tudnia kellene! Meí^-ha .történetesen, két .egyforma- sző egymás .al^r esik, á szedő könnyen átugrik egy sort. Ekkor jön a helyreigazítás, ami az írónak éppoly kellemetlen,- minta. szerkesztőnek./ Ennek ellenkezője, amikor'az író tízért gépel dupla sorközzel, hogy átolvasás, után géppel vagy grafitceruzával — sokszor olvashatatlanul — új gondolatokkal vagy/ mondatokkál egészítse ki a cikket.) Fogadjuk el azt, hogy a Vasárnap nemcsak Észak-Amerikában olvasott.. Német, spanyol, olasz, svéd nyelvterületen is vannak a Vasárnapnak előfizetői, olvasói. Nem helyes tehát, ha-íróink angol szavakat,; kifejezéseket, idézeteket használnak cikkeikben,, amikor magyar nyelven mindent ki lehet fejezni./ A helyesírási, ./mondatszerkesztési hibá/ra rá sem érdemes, térni, mert őserdőbe .jutunk. A magyar'helyesírás'sokat változott, fejlődött «az utóbbi évtizedekben. Az. emigráció — megfelelő irodalom hiányában — nem tudott lépést tartani a fejlődéssel./ r; -/Nyilván a német' nyelvnek a magyarra gyakorolt1 hatása miatt fordul elő olyan sűrűn,'hogy — különösen egyesületi beszámolókban — minden főnévét nagy kéz-1 döbetüyel írnak/. ././/’' •- " .-//• P/^Sokan gépéinek'beütés nélkül. Ráadásul. a’ Hekézdesek':közöttvsem hagynak dupla'sorközf, Néhányán'á papír-mindkét oldalára gépelnék. Ez nem szokás, mert a. hátoldal könnyen 'elnézhető. - ' - //' -olyan-kéziratok, amelyeket a végére tartogatok, és idegcsillapító nélkül ki sem tudom szedni. Külön, fejezetet . képeznek rá Versek. 'Emigrációnkban — ha ném tudnák —: kismillió Petőfi'van. ö}Végezetül: - az újságíró /és a Szedőmunkátársák. Egymasra'várinak utálva/ Ez vbíhá'legálabbis'á^ A tapasztalat azonban azt mutatja, "hogy az író elvárja' a’nyömdász segítségétHnélküi; Hogy u'mága egy/lépést iá tenne ennek érdékében. A szedő —akarja vagy nem kény télen ;íáz Író ’hibáit Hi j ayítánif Ezek volnának azok az okok, amiért levelemet megírtam, és amiben a Szabad Magyar Újságírók Szövetségének a segítségét kérem. Hozzák emigrációs munkatársaink'tudomására, hogy az újságírásnak is megvannak a maga szabályai — mint minden foglalkozásnak. Azonkívül:. a nyomdászt is tekintsék embernek — mert az! / /Emigrációs' újságaink költségvetése anyagi'bajok/ kai küszködik. Munkatársaink" segítsenek: áttekinthető, könnyen 'olvasható kéziratokat adjanak le, hogy ezáltal is kevesebb időt kelljen a lap szedésére, előállítására fordítani/ Köszöntőm szövetségüket megalakulásuk alkalmával há1!kissé késve" is / klhángsúl^ózva azt, hogy egy ilyen- szérvezetré’ már régéé szükségé lett volná az emigrációnak: // •• r.;.''. 'J V~-ÍP'’ÉÍ , 'A ‘,mágámx-'részérőí különöséit' nagyra értékelem • a szövetség * létrejöttét, 'híert;''kÖzélr'hégyedszáza'dos' 'panaszommal ezídéig' nem volt’'Hova/fordulják. Eógialkózásom ugyanis nyomdász. GépszeÜd! és*-tördelő < érni gr ácíóshetilapnál."Tizennyolc évig5^géntíná]^ magyar nyelvét, több mint hát évé pedig á Katolikus Magyarok Vasáthápját szedem,'tördelem -— égy időben nyomtam is/L .-.‘Szövetségük célkitűzéseit'nem-'ismerem.-Szeretnémazonban, felhívni figyelmüket égy'nagyon'' fontos dologra,' ugyanakkor kérve'segítségüket is; v - \. - •/ r-/ : ' < -Emigrációs íróink, újságíróink, közíróink nagy többsége ügyet séni:' vet'a'nyomdászra:-’Mégírja: a cikkét, borítékba teszi'és postázza-/Aizál 'egyáltalán-' nem törődik, hogy kézirata/'mil’yén' fögádtatásrá talál'a nyomdásznál. Sajnos/ legtöbb esetben nem a’ légjobbra.' Munkatársaink nem is7 tudják, hogy 'kézirátáik — jellemrajzok. Embert barátjáról, írót kéziratáról — mondja az átalakított közmondás. A nyomdásznak nem kell személyes találkozás ahhoz, hogy egy írót megismerjen. Nem kell, közel negyedszázados emigrációs munkálkodás után. V-?;'5 - ■/■' ” '*• •■;. | A közel 25 év'alatt a legkülönbözőbb kéziratokkal találkoztam. Talán /niost ne említsük azokat,' amelyek „elnyerték a - szedő / tetszését”, vagyis „jó” kéziratok voltak. Jelen sorok másért íródtak.) Kezdjük 'talán 'a' gépeléssel. Nem tudom,': melyik gépíróiskolában:1 tanítják-'azt, hogy az "írásjelek . (pont, vessző, kettőspont, pontosvessző, idézőjel,* zárójel, kérdőjel, felkiáltójel,, kötőjel stb.) 'után"nem kell leütni a szóközt. Sajnálatos tény, hogy munkatársaink túlnyomó többsége így gépel. A szedő szempontjából a gépelésnek ez a formája elfogadhatatlan — -számtalan hibalehetőségre ad alkalmát. Különösen az idéző-és zárójeleknél. Sokszor nem tudni,’nyitásról vagy zárásról ván-e szó. A nagy kötőjelek ^-mínuszok — helytelen alkalmazása időnként -megoldhatatlan feladat elé állítja a szedőt. Azután ott van az a bizonyos aranyszabály, hogy legalább másfélsoros közzel ‘- kell gépelni a könnyebb olvashatóság .végett. Ugyan .M törődik ezzel? Nagyon kevesen. Azok, akikben van annyi szakmai büszkeség,' hogy -.nem. adnak le akármilyen kéziratot a nyomdába. Azok, akik .adnak, magúikra, és. megbecsülik a más ráunkaját-is/ Azok, akik nem törődnek azzal, _hog>r egy; bélyeggel többet: kell felragasztani :a borítékra, mert -egy ívvel hosszabb lett a cikk -—ellentétben -azokkal,- akik, ha a másik oldal felén fejezik be a cikket,r.a fél-oldal;: papírt:levágják, nehogy 15 cent-helyett 28 cent Jegyen abélyegköltség,'! A fenti levelet - mely azóta már megjelent a Katolikus Magyarok Vasárnapja Nyílt Tér rovatában is - figyelmébe ajánljuk mindazoknak, akiket illeti az írással foglalkozóknak. A kéziratot - hogy nyomtatásban megjelennék - ki kell szedni. Könynyxtsük hát meg a szedő munkáját, mert szedő és újságíró egymásra vannak utalva! „Hazafias szeretettel / {- u./ •’ // // ^ Bátori János/' " ' //1' -í/ÉI,/;.-a Vasárnap szedője/// ;fíi :*lr Kaptuk az alábbiakban (helyhiány miatt) kivonatosan közölt levelet; A SZABAD MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSÉGE VEZETŐSÉGÉNEK Flórián Tibor és Stirling György uraknak
